Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Banja Luka - Banja LukaBosznia-HercegovinaBoszniaBosznia vármegye - Banja Luka (Banja Luka)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Térkép

Banja Luka – Kaštel (Banjaluka - vár).

(GPS.: 44° 45.172' É - 17° 9.446' K, 204 m)

Először 1494-ben említik, mint a Jajcai bánság Jajca utáni második és a Vrbas völgyének legerősebb vára. II.Ulászló 1494. 02. 06-án kelt oklevelében megemlítik Mikulics Györgyöt, mint Banja Luka kastellánusa. A vár alatt volt egy váraljai település is egy katolikus kolostorral. Tudható az is, hogy az 1494/95-ös török dúlás időszakában, a polgárok a királytól kértek és kaptak segítséget. Banja Lukát 1519-ben együtt említik Zvecsáj (Zvečaj) és Orbász várával (Banya Lwka, Zweczay cum castro Verbaz), ami igen fontos annak a hipotézisnek a cáfolatában, amely Banja Luka várát azonosnak tekinti Orbász várával, hisz mint látható, 1519-ben külön említik és egyszerre mindkét várat. Banjaluka Jajcával együtt a leghosszabb idáig dacolt a török hódítókkal és csak 1527 végén, vagy 1528 első napjaiban esett török kézre. Az utazók és történészek műveiben - A. Georgiceo 1626-ban, Hadzsi Kalfa 1650 körül, Maravics püspök 1655-ben és Evlija Cselebi 1660-ban is két várat említenek Banja Lukában. A törökök források a középkori Banja Luka várát, Eszki Banja Lukának, azaz Ó-Banja Lukának nevezik. Ezt a várat 1686 előtt hagyták fel és 1737-ben, Hildburghausen herceg támadásánál,aktív várként már biztosan nem létezett. Evlija Cselebi leírásában, Banja Luka, mint tágas város említődik meg, amely egészen az Orbász folyóig ért. Banja Luka középkori várának maradványai, ma is láthatók a folyó bal partján, a Gornji Šeher nevű városrészben, a Verbász bal partja menti dombon, a Verbászba ömlő Surtolija patakon átvezető híd fölött. Evlija Cselebitől azt is tudjuk, hogy ennek a várnak a falai egészen lenyúltak a Verbászig, sőt a közelmúltban meg is találták ezeknek a falaknak a nyomait és éppen a Verbász partján. Vannak olyan történészek, akik a mai Gornji Šehert azonosítják Orbász várával (Vrbas, Verbaz, Orbasz, Urbaz,Vrbaz, Wrbaz), tekintettel arra, hogy 1518-ban külön említik Banjaluka és külön Orbász várát – teljesen világos, hogy két várról van szó. Ezt az elméletet tartja a híres történész, Thallóczy is, ám a kérdés mindmáig eldöntetlen maradt és marad is, míg további kutatásokkal némileg több fény derülhet erre a kérdésre. Az világos, hogy a török hódítás előtt, Gornji Šeher területén volt egy vár és alatta egy település és mindkettőt Banjalukának nevezték  A törökök a középkori vár közelében, az Orbász bal partján építik fel az új, Kal’ai dzsedid (Novi grad/Újvár/Újváros) nevű Banja Lukát, a mai Novi Šeher nevű városnegyed területén, amit Szokolovics Ferhád (Ferhát) pasa 1554-es vakuf adományának alapítólevele is megerősít, aki az alapítványi és más épületeket is itt építette fel. A szorosan a Vrbas folyó mellé felépített új vár és váraljai települése önálló lett és saját dizdárt kapott, majd a 17. szd. második felében kapitánysági székhellyé vált. A vár helyén 1587-ben még csak egy tophana (arzenál) állt, amit szintén Ferhád pasa alapított. Az arzenált aztán III. Mehmed szultán uralkodása alatt (1595-1603) építették át várrá és így a várban lévő dzsámi is természetesen az ő nevét viseli. Ez egy kinevezési okiratból tudható, amellyel 1739-ben egy imámot helyeztek a dzsámiba. A török váron 1639; 1714; 1737, vagy 1738; 1809. és 1868-ban javítási munkálatokat végeznek. Az utolsó felújítás során, a várban egy tüzérlaktanyát is építettek. Az 1838-as évben megállapítják, hogy a vár azon erősségek közé tartozik, amelyeken szükségtelen javításokat végezni. Bosznia 1785-ös, névtelen szerzőjű leírása alapján, Banja Lukán 50 ágyú volt. Evlija Cselebi idejében egy 30 araszos ágyú állt a vár előtt. Jukić szerint, a várban 1850-ben 25 nagyobb ágyú volt. Az 1833-as, hivatalos leltár szerint a várban 23 ágyú volt, köztük olyan hagyományos ágyúk is, mint a haberdár. A török várnak kilenc tabiája volt, melyek részben máig fennmaradtak. Miután Evlija Cselebi a leírásában két várat említ, és Gázi Ferhád pasa szerint is a régi vártól „csak kétlépésnyi (járásnyi) távolságra” egy új várat emeltek – kétségtelen, hogy ezek az adatok a Gornji Šeher-i középkori és a Donji (Novi) Šeher-i török várra vonatkoznak. Georgiceo 1626-ban azt írja, hogy Banja Lukában a két vár között, négymérföldnyi a távolság. Amikor Cselebi a régi városról és a banjalukai seherről beszél, azt mondja, hogy „a seher délkeletről északnak, az Orbász folyó mindkét partján, kb. egy óra járásnyi hosszban terül el”. Ez, az a Cselebi által megemlített terület, mely a mai Gornji Šeher és a mai Banja Luka közti térséget fedi le, és ezen a területen jött létre Gázi Ferhád pasa monumentális vakuf alapítványa is. Cselebinek a seherről szóló leírásában, semmilyen török kor előtti várat sem említ meg az Orbász bal partján. A Tvrdzsavának, (Tvrđava=erőd, sJz), vagy Kastélynak (Kastel) nevezett törökkori vár a Vrbas folyó bal partján fekszik és több évszázados fejlődést, valamint jó néhány építési fázist mutat. Ezt a tényt, valamint Crkvina patak vrbasi torkolatában elhelyezett vár helyének kiválasztását is annak a teóriának az alátámasztására használják, hogy a törökkori vár helyén, már a középkorban is egy síkvidéki, minden oldaláról vízzel védett vár volt, amit Orbász várával lehet azonosítani, ahogy azt Kreševljaković feltételezi, vagy egy olyan várral, amellyel még a törökkor előtt, esetleg kiválthatták Orbász várát, és amit nem tudunk lokalizálni.

A középkori banjalukai várral azonosnak tekinthető Gornji Šeher-i középkori vár maradványai nem nyújtanak annyit, hogy régészeti feltárások nélkül be lehessen sorolni a bosnyák várak, valamelyik jellegzetes csoportjába. Egy ilyen jellegű kutatást egyidejűleg, erre a helyre és a Crkvina patak vrbasi torkolatában lévő kastélyra is ki kellene terjeszteni, ami nagy hasznára válna a mai Banja Luka urbanizációs és térszerveződési képének megállapításához.

(Kreševljaković 1953. 26. o.; Redžić, 2009. 50-51. o.) Szatanek József fordítása.

Kiegészítés:

1737-ben a Kastelt az újonnan kirobbant Habsburg-oszmán konfliktus keretében Hildburghausen(herceg) tábornagy vezette császári haderő ostrom alá vette (1737. július 23.-tól). Az ostrom sikertelenül zárult, mert a Hekimoglu Ali Pasa vezette török haderő visszaverte a habsburgokat. (Banja Luka-i csata 1737. augusztus 4.)

Miután 1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia megszállta Boszniát, az erőd vesztett jelentőségéből. Banja Luka egy katonai körzet volt, zászlóaljal a XV. hadtestből. A megszállás idején az erőd fennálló épületei igen romos állapotban voltak. A 19. század végén fa építésű fürdőházat emeltek a Vrbas melett a tisztségviselők számára, amelyet Schwimmschule-nak neveztek. A második világháborút követően a Kastel 1959-ig továbbra is katonai célokat szolgált. 1963-ban a Jugoszláv Néphadsereg végleg elhagyta a Kastelt, ekkor kezdődtek meg az erődben az állagmegóvási munkálatok,amelyek kisebb megszakításokkal azóta is zajlanak (Újabban az EU anyagi támogatásával). Az 1969-es Banja Luka-i földrengés (6,4-es erősségű) szintén okozott károkat az épületben. 1971-től pedig a régészeti kutatások kezdődtek meg a területen.  A Kastel területén számos kulturális rendezvényt tartanak, étterem, múzeum, és játszótér is működik az erődben.

(Fidrich Tibor)

GPS: É 44° 45.976 (44.766270)
K 17° 11.438 (17.190634)
Nógrád Megye Várai
NVA