Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ÓbányaMagyarországBaranya megyeBaranya vármegye - Rékavár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

A községtől nyugatra alig 1 km-re a Halász-patak (vagy a nép nyelvén Rák-patak) mellett, a 70 m magas Várhegy lapos tetején találjuk a külső és belső várból állt nádasdi vár maradványait.

A kb. 205 m hosszú, legnagyobb szélességében 36 m, kelet-nyugat irányban húzódó várudvart terméskőből rakott 3 m vastag fal övezte, melynek maradványai egyes szakaszokon, mintegy 1 m magasságban ma is megvannak. A feltárás során a vár délnyugati részén, a belső vár falánál egy épületnek, valószínűleg az őrség lakásának, és egy kör alaprajzú toronynak falmaradványaira bukkantak. Valószínű ezen a tornyon keresztül vezetett az út a vár felvonóhidas kapujához. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 m széles, 1,5 m mély árok húzódott. Ez az épületsor feltehetően egyszintes volt, fazsindely tetővel fedve, és itt helyezkedett el a palota is. Ezen a részen egy kb. 8x4,5 m méretű, többszintes toronyépület maradványait találták meg, amely valószínűleg ugyancsak kaputorony lehetett, mert ennek 3 m széles kapubejáratát is feltárták.

A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük. Egyes feltételezés szerint illír vagy kelta eredetű, illetve IX. századi frank építkezés.

II. András pécsi püspöknek 1235-ben kiadott adománylevelében ,,terra bissenorum de Nadasd", mint a nádasdi britek földjével határos bizonyos földet adományoz a káptalan számára. J. Abbot angol történész leírása szerint 1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra, akik a királyi udvarba kerültek. Később a király egyikükhöz, Edwardhoz adta feleségül egyik leányát. A Szentek Legendájában olvasható, hogy a király leányának, Agathának házasságából született Szent Margit - Skócia királynője -, kinek szülőhelye feltehetően a nádasdi vár lehetett.

A vár tényleges létezésére vonatkozó oklevelet a pécsi káptalan 1296-ban adta ki, melyben bizonyítja, hogy a Kórógyi nemzetségből származó Clebus comes utódai ,,Zelic" (Zselíz) nevű peres birtokra vonatkozóan békés egyezséget kötöttek és ezen oklevélben ,,possessionis et castri Nadas"-t említik birtokukként. Egy 1309-ben kelt oklevélben ,,arx Nadasd"-t szerepel. A nép Rékavárának is nevezi, de ilyen alakban okleveleinkben nem fordul elő.

A Kórógyi-fiak hűtlenségbe esve, birtokaikat Károly Róber 1321-ben elvette, de I. Lajos király 1343-ban László pécsi püspök és testvéreinek Philpus és Philpe-nek ,,castra Korogh et Nadas"-t összes tartozékaikkal együtt visszaadta.

Zsigmond király 1397-ben Maróti Jánosnak adja érdemeiért más birtokokkal együtt Nádasdot is, valószínű azonban, hogy csak zálogba, mert a Kórógyiak kihaltával , 1473-ban monoszlai Csupor Miklós lett a birtokosa. Bár az adományozások során ez időben a várról nincs említés, de a feltárás annak XV.századi fennállását is bizonyította.

Pusztulásának körülményeit nem ismerjük. Lehetséges, hogy véletlen tűzvész során pusztult el, de az is lehet, hogy a török rombolta le a mohácsi csata után, mert ezt követően már nem említik.

A vár maradványait a környék lakossága hordta szét lakóházaik, malmaik építéséhez. Az 1777.évi ,,Visita Canonica" csak rommaradványként említi, míg az 1810.évi egyházi látogatáskor a romok mellett egy rondellaszerű épület romjait is megemlítik, a hozzá csatlakozó épületmaradványokkal.

Forrás:

Papp László: Rékavár és l963 évi felderítő ásatása (Pécs l967) B 57.436

GPS: É 46° 13.311 (46.221851)
K 18° 25.868 (18.431133)

Mecseknádasd és Óbány között félúton emelkedik a vár dombja, ahová jelzett ösvényen 20 perces túrával juthatunk fel.

Nógrád Megye Várai
NVA