Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PutnokMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén megyeGömör-Kishont vármegye - Kakasvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A várra - nevének említése nélkül - először a Borovszky-féle megyei monográfia utal , miko r közli, hogy a XV. sz. közepén Kazai Gyula a Zsuponyo völgyében emelt várat, ahonnan szövetségeseivel, a csehekkel kitörve, dúlta és rabolta a vidéket. Ila Bálint Putnok földrajzi nevei között szerepelteti a név legkorábbi, 1522-ből való alakját: "Kakas wara", megemlítve azt, hogy nevét a Rátold nembeli kazai Kakas családtól kapta, valamint hogy a vár területe akkor még a Borsod megyei Kazához (ma Sajókaza) tartozott. Neve a későbbi századokban is változatlanul él.

Legrészletesebben Dobosy László foglalkozott vele, aki a szuhafői református egyház jegyzőkönyvére hivatkozva a megyei monográfiában leírtakat ismételi meg. Dobosy a helyszíni bejárása alapján leírást és rajzot is közöl a várról. Sándorfi György a bizonytalan korú X-XIV. századi várak csoportjába sorolta az irodalom alapján, végül a közzétett megyei várjegyzékben is szerepel.

A Zsuponyó-völgy a Putnok-Dubicsány közötti országút felől indul ÉÉK-re, egyenes vonalban. Az említett országútról számítva 2,6 km-re a völgy ÉK felé kanyarodik. További 500 m után ÉNY felöl egy mellékvölgy torkollik be, melynek ÉK-i oldala felett, a hegynyúlvány D-i végében találjuk a Kakasvárat. A térképeken rossz helyen, a vár tényleges helyétől ÉNY-ra, kb. 1,3 km-re, a Zsidó-völgy felső vége felett, a 350 m-es színvonalon jelölik a "Kakasvár" feliratot, ami megtévesztő.

A Kakasvár egy D-i irányban erősen lejtő, egyre keskenyebb gerinc alacsony legvégét foglalja magába. É felöl a gerinc folytatásától 9 m széles és 3 m mély mesterséges árok védte. Az árok két vége alatt az árokból kitermelt, szétteregetett föld látható. A vár D-i végét is árok védte, de ennek nagy része ma már csak terasz alakjában követhető. E terasz felett a belső terület D-i végét rövid perem jelzi, de két hosszanti oldala terasz, vagy árok híján egyáltalán nem állapítható meg, a keskeny hegygereinc természetes, domború alakját mutatja. A vár hossza 19 m, szélessége 10 m körüli lehetett. Egész területét jól áttekinthető erdő fedi.

A szihafői református egyház jegyzőkönyvének a huszita korral kapcsolatos adatát a Mohosvárnál már ismertettük. Ugyanott olvashatunk a Kakas család és a husziták rablásairól a Zsuponyó-völgyi (Kakas-) várral kapcsolatban is. Lényegében ugyanezt említette róla - forrásmegjelölés nélkül - a már hivatkozott Reiszig Ede is. A szomszédos, Borsod megyei Kazáról származó Kakas család mint a környék egyik birtokosa 1383 és 1488 között számos alkalommal szerepel az itteni hatalmasodási perek irataiban. Ugyanakkor az a terület, melyben a vár nyomai vannak, egy 1522-i oklevél szerint ekkor még Kazához tartozott, így valószínű, hogy a vár ettől a családtól kapta a nevét.

A várat jellege, kialakítása és alakja alapján középkori eredetűnek tartjuk. Azonban a vár és a kazai Kakas család kapcsolatát alátámasztani látszó adatok ellenére kételkedünk abban, hogy a huszita korban e várból kiindulva háborgatták volna a lakosságot. Ugyanis a vár feltűnően kicsi, a természetes domborúságot mutató belső területe szinte a befejezetlenségre vall, és lakottságának semmi jele sem volt felismerhető a területén.

/ Nováki Gyula-Sárközy Sebestyén : Várak a magyarországi Gömörben /

GPS: É 48° 20.295 (48.338249)
K 20° 30.259 (20.504316)

INFORMÁCIÓK: Putnok és Dubicsány között az autóútról észak felé letérve autóval is járható úton a Zsuponyó-völgyben haladva jutunk el a Lehoczky-ligetig. Innen kb 15 perces sétával lehet a Kakasvárhoz eljutni. Vigyázni kell, mert a tutistatérkép a várat rossz helyen tüntetei fel.