Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SegesdMagyarországSomogy megyeSomogy vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Szöa település már a tatárjárás idején fennállott. Kálmán herceg 1241-ben a Sajó menti ütközetben megsérülve ide vitette magát és IV. Béla király a családjával a tatárok elől Dalmáciába menekülve ugyancsak itt pihent meg.

Ispánját 1265-ben említik oklevelek. A középkorban városi kiváltságokat élvezett és a hozzá tartozó birtokokkal együtt a királynék szolgálatának ellátására rendelt birtokként vált ki Somogy megyéből. Az 1389-től szabad királyi várost Zsigmond király Mezőlaki Zámbó Miklós királyi tárnokmesternek adta cserébe más birtokokért, kinek halála után özvegye, Erzsébet asszony 1396-ban a királynak visszaadta. Zsigmond 1404-ben Marczali Miklós néhai erdélyi vajdának és rokonainak zálogosította el Segesdet, majd 1417-ben örökadományul is nekik adta. 1474-ben a Báthory családé, 1583-ban pedig Ungnád Kristóf birtoka lett.

A XVI. század második felében a török támadások ellen egy erődítményt is emeltek itt, melynek védőit 1591-ben a szigetvári bég csapataival váratlanul meglepte, a várat elfoglalta az őrséget felkoncolta, az erősséget felgyújtotta. Ezidőtől kezdve két Segesd volt ismeretes éspedig Segesdvár, a korábbi Alsósegesd és Segesdváros, vagyis Felsősegesd.A két községet 1950-ben egyesítették Segesd néven. Felsősegesd alapját az 1294-ben keletkezett Ferencesrendi kolostor alkotta. A hódoltság idején Felsősegesdet a törökök elfoglalták, a lerombolt kolostor helyén erődítményt emeltek, amelynek köré lassan a község is kiépült és a török Várossegesdnek nevezte. Az erődítményt első ízben az 1554 évi török adólajstromban említik, őrsége 1618-19-ben 444 fő volt. A vár 1687-ig volt török kézen, visszafoglalása után hadijelentőségét vesztve pusztulásnak indult, falait a lakosság széthordta.

Magyar Kálmán írja: ...az 1981-es régészeti feltárásunk tisztázta az Árpád- és a középkori, török kori vár bizonyos helyét ! Hiszen a források csupán a XV. század elejétől, 1404-től említették itt / a mai szociális otthon mellett, a felsősegesdi várdombon / a királyi, királynéi castrumot! Világosan kiderítettük azt is, hogy ez a castrum, átalakított állapotban szolgált a XV. században (megközelítöleg 1526-ig) főúri rezidenciaként is! Majd 1526-1566 között palánkvárrá, fortalitiummá alakították át. 1570-ben építette át a török a segesdi templomok és különböző építmények (mint a kolostor !) anyagának felhasználásával! Pusztulása 1687 után több szakaszban: megközelítőleg három periódusban: 1755-ben, 1862-63-ban, 1962-64-ben következett be! /Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása (Kaposvár 1998)/

GPS: É 46° 21.367 (46.356117)
K 17° 20.989 (17.349817)

INFORMÁCIÓK:A volt Felsősegesden levő sáncmaradványokhoz a templom mellett levő szociális otthon udvarán keresztûl juthatunk el.

Nógrád Megye Várai
NVA