Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzabolcsMagyarországSzabolcs-Szatmár-Bereg megyeSzabolcs vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Videók
  • Mellékletek
  • Térkép

Szabolcs, földvár

A várat Anonymus szerint Szabolcs honfoglaló vezér építtette a honfoglalás után. Oklevél említi 1067-ben (civibus castri de Zobolchy) és 1092-ben (in civitate Zabolch). Szabolcs vezért Kézai Simon krónikája is említi.

A földvár a Tisza bal partján 337x225x387 m (Jósa András szerint 3,3 ha) területen fekszik, sáncainak magassága 10-21 méter között váltakozik. Két oldala eredetileg a Tisza magaspartjára épült, míg a leghosszabb oldalát ásott folyómederrel alakították ki, így a vár szigetként emelkedett ki környezetéből.

A sáncok szerkezete csapolással egymásba erősített rácshálós rendszerű fagerendákból áll, amelyekbe földet tömörítettek. Három helyen látható áttörés az egykor kikövezett várkapuk nyoma, míg a földvár belsejében lévő mélyedés a ciszterna (kút) helye. A feltárások során előkerült régészeti leletek alapján a vár építése 950előttre tehető. A várat a XI. század második felében megerősítették, magasságát emelték, belső oldalait vastagították, ez összefüggésben lehet a vidéket ért keleti betörésekkel (1068, 1085, 1091). Itt tartották  1092-ben a szabolcsi zsinatot.

"Szabolcsi zsinat: 1092 május 20-án Szabolcson a főpapság I. (Szent) László király elnökletével s a világi előkelők közreműködésével, a papság és a nép tanúskodása mellett zsinatot tartott, amelyen II. Orbán pápa amalfi zsinata (1090) szellemében, a kánonoknak megfelelően, egyházi ügyeket érintő határozatokat hoztak. A fennmaradt 42 fejezet, mint I. László első decretuma hagyományozódott ránk."

A vár a mellette álló, Szűz Mária tiszteletére szentelt, hat kőoszlopos és fatornyos esperesi templommal alkotta a település egyik részét, míg a váralján éső várnépek házai a Szent Mihály plébániatemplom körül helyezkedtek el.

A vár a tatárjárás után elvesztette jelentőségét. A települést 1266 előtt a Szente-Mágocs nb Olaszi, majd a magát innen Szabolcsinak is nevező család kapta királyi adományul és 1380-ig birtokolta.

A földvár belső területét a XVIII. századtól temetőként használták.

Forrás:

Németh Péter: Előzetes jelentés a szabolcsi Árpád-kori megyeszékhely régészeti kutatásának első három esztendejéről 1969-1971 (Arch. Ért. 100/1973) VI.HB.1.317 

Németh Péter: Szabolcs

GPS: É 48° 10.398 (48.173302)
K 21° 29.506 (21.491768)

Információk: A földvár autóval jól megközelíthető és kb 40 perces könnyű sétával szabadon bejárható. A földvár területet szépen gondozott.

A Szabolcsi földvár honlapján további információk és aktuális programok találhatóak: www.szabolcsifoldvar.hu

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban