Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzentgotthárdMagyarországVas megyeVas vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A szentgotthárdi ciszterci monostor alapítási évét tekintve eltérőek a vélemények. Egyesek 1183, mások 1184 mellett foglalnak állást.

A kutatások után tisztázott időpontok a következők: 1183 a királyi alapítás, 1184 pedig a rendi település (más szóval a rendi értelemben vett alapítás) éve. Az apátság alapítólevele nem maradt fenn, de más forrásokból biztosan tudjuk, hogy III. Béla király volt az alapító és a franciaországi Trois-Fontaines-ből érkeztek a szerzetesek 1184. október 7-én. Későbbi okleveles adatok alapján rajzolta meg Kalász Elek azt a kb. 275 km2-nyi birtoktestet, amelyet az apátság az alapításkor adományul kapott.

Szentgotthárd központjában találjuk az ország egyik legszebb barokk templomát, mely a hozzá déli oldalon csatlakozó kolostorral együtt Franz Anton Pilgram tervei alapján 1740-64 között épült a ciszterci rend számára. Az épületegyüttestől északra egy kisebb méretű épület áll, mely 1677-ben ugyancsak templom céljára épült. Ezt a XVIII. században, a nagy barokk épületegyüttes elkészülte után magtárrá alakították és ma magtártemplom néven ismert.

A két épület a Rába folyó kanyarulatában, a Lapincs patak torkolatával szemben fekvő magaslaton épült.

A XIV. században a monostor fegyelme meglazult és az apátság hanyatlásnak indult.

A monostort 1467-ben Nádasdi Darabos György megerősítette.Ezt az erődítést Mátyás Király parancsa ellenére sem rombolták le és a Szécsiek feltehetően még tovább építették.

Mátyás király1480-ban újjászervezte az apátságot és egyúttal felszólította Szécsi Miklóst, aki addig a kegyúri jogokat gyakorolta, hogy az apátságot jószágaival együtt adja vissza a barátoknak.

1490 után Szécsi Miklós fia Tamás visszaszerezte a kegyúri jogokat. Ekkor az apátság ismét hanyatlásnak indult. A szerzetesek száma a XVI. század első évtizedében mindössze 4-8 körül lehetett.

Az időközben várrá alakított apátsági épület (in castello Sancti Gothardi) is pusztulásnak indult. Az épületeket annyira elhanyagolták, hogy a tetőzeten már az eső is becsurgott.

Szécsi Tamás, Vas megye főispánja, 1526-ig volt az apátság kegyura. A királyi szó fegyverbe szólította a török ellen és a mohácsi csatából már nem tért vissza.

1521-ben Soós Ferenc a várnagy, aki 1523. november 14-én leköszönt tisztségéről.

Egy 1528-as per a Szécsiek várnagyáról és váráról beszél (castelleni domini Thomas Zechy in castelloSancti Gothardi).

1528-ban Szecsődi Ferenc volt a várnagy.

Szécsi Tamás fia, Szécsi István 1528-ig gyakorolta a Gotthárdon a kegyúri jogokat, ekkor Ferdinánd elvette tőle az apátságot és Serédi Gáspárnak adta. Ezzel lezárult a Szécsiek majdnem másfél évszázados uralma Szentgotthárdon.

A tizenötéves háború során a megerősített apátságot Tieffenbach Kristóf kapitány védte. Amikor 1605-ben a Némethy Gergely vezette hajdúk erre portyáztak, Tieffenbach aláaknáztatta és felrobbantatta a középkori templom északi falát, majd kivonult Szentgotthárdról.

Egy 1616-17-es perben említik, hogy a Szécsi család újjáépítette a várkastélyt és az a Csáktornya - Körmend - Sárvár belső védelmi vonal része lett Dobra és Egerszeg várával együtt.

GPS: É 46° 57.301 (46.955017)
K 16° 16.522 (16.275368)