Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzentgyörgyvárMagyarországZala megyeZala vármegye - Békavár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Keszthelytől nyugatra, a Zala folyó partján települt község kisméretű várának - mely a Zala szigetén épült - ma már csak igen csekély, középkori sáncmaradványa található. A községből kivezető új csatorna a vár déli, nagyobbik részét megsemmisítette, azonban a várba vezető híd cölöpnyomai még megfigyelhetők, ezekből azonban az alaprajzi elrendezésére még következtetni sem lehet.

A község első ízben Károly Róbert 1326. július 13-án kelt oklevelében fordul elő, amelyben Rezneki Herbord azon panaszára, hogy reszneki várát és templomát Vörös Salamon lerombolta, ezen felül szüleit is megölte, s ,,possessiones Bokonuk et Scentgurgy" birtokokra vonatkozó szerzeményleveleit elrabolta, a király a vasvári káptalant küldte ki az ügy kivizsgálására.

Várát először az 1445-ben kelt oklevél említi, amikor Csapy András Zala vármegye egyik alispánja a várnagya, Marczali Dénes fia György a István pedig a birtokosa. A zalavári konvent előtt 1458. december 15-én Nádasdi Darabos László és Hosszútóti Ambrus fiai László és Mihály a Marczali János által nekik elzálogosított s Békavárhoz tartozó bizonyos birtokokat Sitkei Antalnak adják zálogba. A csornai konvent előtt 1461. augusztus 1-én viszonr Kanizsai Miklós és László Szentgyörgyvárt vagy Békavárát ,,castrum ipsorum Zenthgerwara alio nomine Bekawar", az ahhoz tartozó 20 birtokkal együtt Kemenfalvi Török Ambrusnak és Gebárti Lőrincnek 3000 forintért zálogba adják, majd 1463-ban Unyomi Miklós sümegi várnagynak és feleségének zálogosítják el. A vár tulajdonjoga azonban továbbra is a Marczali családé maradt.

Marczali László - kinek felesége Báthori leány volt - 1474-ben örökösödési szerződést kötött Báthori Istvánnal többek között Szentgyörgyvárra is. A beiktatás néhány nap múlva megtörtént, de a Báthoriak birtokba venni csak 1479-ben tudták, amikor Mátyás király Lothorubergi Swampek György német lovagtól visszafoglalta.

Az 1567. évi országgyűlés a vár megerősítését rendelte el, amely még 1655-ben is állt, amikor 25 lovas és 42 gyalogos katona volt az őrség létszáma. A várat uradalmával együtt 1696-ban Széchenyi II. György szerezte meg.

Pusztulásának körülményeit nem ismerjük, feltehetően I. Lipót király rendeletére rombolták le.

GPS: É 46° 45.352 (46.755867)
K 17° 7.446 (17.124100)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban