Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzigligetMagyarországVeszprém megyeZala vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Mellékletek
  • Térkép

A tapolcai medence délnyugati részén, régen a Balaton szigetét képező 230 m magas vulkánikus hegy tetején állnak az észak-déli irányú, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, később külsőtornyos rondellás alsó várral bővített vár maradványai.

A meglévő vár alaprajza kevés módosítással ma is őrzi a XVI. századi alakját. A vár legkorábbi része a megtört, nyújtott téglalap alaprajzú felső vár két négyzetes öregtornya, és a két kisebb, ugyancsak négyzetes torony. A két kisebb torony közül az egyik a felső vár felvonóhidas bejáratú kaputornya. Az itt áthaladó út a belső vár udvarára vezet, melynek a nyugati falához egy lakóépület és ennek déli oldalához egy kisebb torony támaszkodott, aljában a börtön lehetett.

A felső vár legmagasabb pontján a déli és nyugati fal szögletében a várkápolna maradványai láthatók, melynek nyugat felől tekintélyes nagyságú támpillér támaszkodik. E falrészlet hármas tagozódást mutat, a legvékonyabb mellvédfallal.

A felső vár déli és keleti sarkában az öregtorony állt, ehhez nyugatról a várkápolna, északról pedig a palota csatlakozott. A palota északi és a felső vár keleti falánál a keleti négyzetes alaprajzú középső torony emelkedett, ezt a gyilokjáró kötötte össze a felső vár északi végében levő, a keleti falhoz csatlakozó kapuvédő toronnyal. Ezzel szemben az északnyugati, kör alakú saroktorony, a kettő között pedig az előudvar vagy falszoros helyezkedett el.

A felső vár kaputornya előtti saroktoronnyal szemben, a keleti vár falánál a Martonfalvay Imre által épített nagyméretű, kb. 20 m átmérőjű, ágyúlőréses, pártázatos rondella látható.

A felső vártól északra elterülő külső vagy alsó várat lőréses fal övezte, melyet az északi falban és a nyugati oldalon egy-egy kisméretű négyzetes torony szakított meg. Az alsó vár délnyugati sarkában a felvonóhidas kaputorony állt, előtte a várárokkal. Az alsó várból ma már csak kevés részlet látható.

A tapolcai medence már az őskorban lakott hely volt, ahol a rómaiak is megtelepedtek. A honfoglaláskor a tapolcai és a káli medence közötti területet a Kál törzs szállta meg, később Bulcsúnak és nemzetségének lett szálláshelye. A törzsek által megszállt területek közötti gazdátlan föld a X. század végén, a XI .század elején a fejedelem, majd pedig a király kezébe került. Szigliget is ezek közé tartozott, mert a XII. század elejéig a zalai vár birtokai között említik. Az 1121-ben kel oklevél szerint e terület az Atyusz nemzetség birtoka, a XIII. század elején e nemzetségből származó Ogyz bán, majd a görög származású Kalián zalai ispán birtoka. Ennek magtalan halála után ismét a királyé lett, aki az 1259-ben a zalai ispánsággal együtt fiának, István ifjabb királynak, majd 1260-ban a pannonhalmi bencéseknek adományozta.

Favus apát két év alatt a várat fel is építtette, amely annyira megtetszett a királynak, hogy az 1262-ben a nyitrai Debréte a somogyi Alma és a zalai Bak birtokokért elcserélte. Ettől kezdve, mint királyi várat a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai családra bízta, akik az általuk alapított mórichidai premontrei prépostság gazdag egyházi felszereléseit, kincseit is itt őrizték.

A Héder nembeli III. Péter veszprémi püspök 1275-89 között a várat elfoglalta és a kincseket Veszprémbe vitte, ahonnan a Pok nemzetség csak a XV. század elején kapta vissza. E nemzetségből származó Móric gróf a Sajó melletti ütközetben IV. Béla király életét megmentette, és ezért, valamint hűségéért magas tisztségeket, s nagy birtokokat kapott.

Egy 1300-ban kelt oklevél említi először várnagyát, Acitust, aki a környék birtokait fosztogatta. Egy Mihály nevű alvárnagyot pedig a veszprémi püspök kiközösített az egyházból, mert bántalmazta a tapolcai plébánost és káplánját, sőt a püspök malmát erőszakkal elfoglalta.

Ebben az időben kezdett a vár alatt, a mai falu helyén egy új település kialakulni, melyet a XV. század elején Újfalunak vagy Szigligetnek - Wyfalu sive Zegligeth - neveznek. Móric fia Miklós unokája Simon 1348-ban a szigligeti várnak és tartozékainak birtokosa. A Móriczhidai család ezután még mintegy száz évig birtokos Szigligeten, és feltehetően ebben az időben kerülhetett sor a vár jelentősebb bővítésére. A Móriczhidaiak 1424-ben kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek a Laczk családdal, és bár a család nem halt ki, I. Ulászló Szigligetet 1441-ben a Laczk családdal rokon Némai Kolos Jeromosnak adományozta.

A meggyengült királyi hatalom miatt gyakorivá lettek ebben az időben a hatalmaskodások. 1442-ben Berky Flóris szigligeti várnagy támadta meg és rabolta ki az almádi kolostort. Szigligetet 1445-ben az Újlakyak birtokai között sorolták fel, kiknek birtoklási idejére esik a várnak második jelentősebb megerősítése és bővítése. Újlaky Lőrinc halála után 1521-ben a feltehetően a Móriczhidaiakkal rokonságban álló tóti Lengyel család szerezte meg a vár birtokában.

A mohácsi csata után I. Ferdinánd a Szapolyai Jánoshoz csatlakozó Lengyel család birtokait, köztük Szigliget várát is elvette, és enyingi Török Bálintnak adományozta. A várat azonban Kulcsár István porkoláb nem akarta átadni Török Bálint megbízottjának, Martonfalvay Imre deáknak, aki naplójában írta le a vár elfoglalásával kapcsolatos eseményeket.

Az ostrom után Török Bálint Imre deákot nevezte ki a vár kapitányává, aki azonnal hozzálátott annak kijavításához és a középkori várnak a kor harcászati követelményeinek megfelelő átalakításához.

Martonfalvay először a külső várat építette ki, és az említett kutat is ásatta. A belső várban 1953-ban feltárták a kör alakú kútszerű vízgyűjtőt, melynek fenekét Martonfalvay ólomlemezekkel záratta le, nehogy a víz megszökjön belőle.

Ezeknek az építkezéseknek során alakult ki a várnak az az alaprajza, melyet Giulio Turco 1569-ben készített rajzai örökítenek meg.

Török Bálint, mint ismeretes, 1541-ben Imre deákkal együtt török fogságba került, azonban utóbbinak sikerült kiszabadulnia.

A vár 1547 körül került vissza a lengyel család birtokába, kapitánya Lengyel Brigitta férje, Magyar Bálint lett. Magyar Bálint 1571-ben már betegen feküdt Szigliget várában, de mégis visszaverte a török támadásokat. 1573. május 12-én kelt oklevelében Pármás János arról értesíti Nádasdy Ferencet, hogy Magyar Bálint meghalt.

A Lengyel család kezére visszakerült, rossz állapotban levő vár javítása 1580-ban a királyi kamara ismételten pénzt utalt ki. Ez az összeg azonban csak a legszükségesebb javításokhoz lehetett elegendő, mert Lengyel István 1588-ban arra kéri a királyt, hogy a rajkai birtokért cserélje el Szigligetet, mert a vár állapota, hadfelszerelésének elégtelensége és a török közelsége miatt nem képes a vár megtartására. Az ott levő katonák is rajta követelték az elmaradt zsoldot. Az 1613. évi 16. tc. más várakkal együtt Szigliget várának őrséggel való ellátását és a zsold kifizetését rendelte le, majd az 1618. és az 1622. évi rendelkezések ugyanezt megismételték. Ennek ellenére a vár helyzete nem javult meg.

1606-ban Lengyel János, 1630 körül Lengyel Boldizsár volt a várkapitánya. A vár őrsége 12 huszár, 25 gyalogos és 1 tüzérből állt. Boldizsár után Gáspár a várkapitány, aki saját költségén hajókat készíttetett a török elleni védelem céljaira.

A hódoltság végén a még mindig Lengyel család birtokát képező Szigliget vára elvesztette hadi jelentőségét, Javításaival senki sem törődött, így lassan pusztulásnak indult. A XVII. század végén villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót király rendelte le.

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kuruc seregek a várat már nem használtál, fokozatosan romba dőlt, köveit a lakosság építkezéseihez széthordta. A még megmaradt falakat 1931-ben, 1953-ban és 1965-66-ban erősítették meg.

GPS: É 46° 48.251 (46.804184)
K 17° 26.186 (17.436428)

INFORMÁCIÓK: A várba a váralatti parkolóból kb. 15 perces sétával lehet feljutni. A várba belépõt kell váltani.

Új feltöltések, frissítések
22SzeptLőcse - Városfalak  ▪  Lobor - Oszterc vára  ▪  Lobor - gorszkai Istenanya temploma, Gradina  ▪  Lobor - Pusztavár  ▪  Liszó - Várdomb  ▪  Lisznyó - Törökvár  ▪  Lisznyó - Barabásvár  ▪  Liptóújvár - Vár  ▪  Liptótepla - templom
19SzeptLippa - Vár  ▪  Lippa - Solymos vára  ▪  Lippa - lakótorony  ▪  Lipovec - Vár
17SzeptLikavka - Likava  ▪  Lički Ribnik - Ribnik  ▪  Lički Novi - Novi, Újvár  ▪  Lička Ostrvica - Osztrovica  ▪  Lička Jesenica - Jeszenica  ▪  Libetbánya - castellum  ▪  Vágsellye - Vár
16SzeptLepoglava - Pálos kolostor  ▪  Lepoglava - Gorica, Schönhaupt  ▪  Lenti - Vár
Ajánlott látnivalók
Fellegvár
BrassóFellegvár
Keresési előzmények
Szigliget - Vár