Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Répcekéthely - Mannersdorf an der RabnitzAusztriaBurgenlandSopron vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Ábrázolások

Tabor (Mannersdorf an der Rabnitz/Oberpullendorf)

Unterloisdorf és Mannersdorf között a Rábca mezején áll egy gabonatároló épület, ami ma a Horitschoner Lagerhaus tulajdona. Ezen a helyen található egy árokkal és sánccal övezett védmű, amit “Tabor”-nak hívnak. A berendezésről fennmaradt egy tervrajz 1546-ból (az építés éve) és egy metszet Greischer-től 1690 környékéről, ami lehetővé teszi a rekonstrukcióját.
Az erődítés két vizesárokkal volt körülvéve, a külsö átmérőjekb 170 - 135 méter lehetett és a Rábca egyik ága táplálta. A 17 - 22 méter széles árkon Ny-ról egy fahídon lehetett átjutni, ami a felvonóhídban végződött. A felvonóhíd mellett a sáncba egy lóistálló volt. A sáncot kívűről egy több öl magas cölöpkerítés védte. Egy második fahíd a hozzá kapcsolodó felvonóhíddal ívelt át a belső vizesárkon és vezetett a megközelítőleg négyzet alakú belső várba. Ezt egy két öl magas cölöpkerítés védte, a négy sarkán rondellaszerűen kiképezve.A belsővár udvarán állt a bádoggal fedett és falazott “Stock” (emelet) és a pince. A Greischer metszet szerint a későbbi időkben még egy saroképületet emeltek és egy falazott tornyot.
1545-ben a Jurisics testvérek Miklós és János, akik Kőszeg zálogbirtokosai és kezelői az elpusztult Marienberg-i kolostornak, vásároltak három Rábca melletti malmot Unterloisdorf és Mannersdorf között, amik a kolostor alá tartoztak. A két alsó malmot lebontották és 1546-ban elkezdtek egy erődítést építeni, amit Nemesközépmalomhelynek németül “Tabor” neveztek. Annak ellenére, hogy egy vizsgálóbizottság az előzetes engedély nélkül épült mű lebontását ajánlotta, I. Ferdinánd király meghagyta az építményt (1547). A régi mód szerint, de erősnek megépített vár birtokához tartozott Alsórábca (Unterrabnitz) egy része, Schwendgraben és Felsőrábca (Oberrebnitz), egy udverházzal Alsórábcán és egy földműves birtokkal. A következőkben a birtokosok sűrűn váltották egymást: 1556 Nikolics Miklóst nevezik meg, 1558-ban azonbam Jurisics Miklós Tabort eladja a horvát petrinjai Horváth Györgynek, aki 156-ben Bejczy Ambrosiusnak adja tovább, ennek lánya Káldy péterrel köt házasságot. 1644-ben a várat mint a lázadók tulajdonát elkobozzák, a császár az erődítést Johann Paraminsky ezredesnek adja. Tőle gróf Draskovich Miklóshoz kerül; ettől kezdve Léka (Lochenhaus) uradalmához tartozik. 1679-ben Eszterházy Pál megvette és kiváltotta a Káldyak örökösödési jogát. A Rákoczi szabadságharc alatt itt egy összecsapás játszódótt le a császári generális Ebergényi László és a kuruc Berthóty Zsigmond között. Ezen összeütközés közben a császáriak által védett erőd teljesen leégett. A 18. sz. folyamán a vár teljesen megsemmisült.

forrás: Harald Prickler: Burgen und Schlősser im Burgenland (ford.: Jakab József)

Nógrád Megye Várai
NVA