Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TinnyeMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Aynard vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Mellékletek
  • Térkép

Pest megyében a XIII. században egyetlen magánvár volt ismeretes, az amely a Perbál, Tinnye és Nagykovácsi községek által határolt terület közepe táján, a Nagykovácsiból Perbál felé vezető erdei út felett emelkedő 380 m magas, régen Nyerges-hegynek, majd később Aynárdvárnak nevezett hegycsúcson állt.

A vár helyét Kiss Ákosnak sikerült felderítenie, egyrészt az ide vonatkozó oklevelek, másrészt néprajzkutatásai során. A 380 m magas, középütt nyereggel elválasztott két csúcs keskeny gerincén találta meg a vár sánc és árok nyomait, két helyen pedig az egykori építményeket sejtető halmokat, s az építkezésnél felhasznált néhány habarcsos kődarabot.

A várat III. Béla király uralkodása idején hazánkba költözött, francia származású Sámboki (Zsámbéki) család tagja, Miklós fia Aynárd építhette a tatárjárás után. Első okleveles említése az esztergomi káptalan 1274. Május 17-én IV. László királynak tett jelentésében fordul elő, amikor a szigeti apácákat Piliscsaba birtokába beiktatta. Az oklevél megemlíti többek között a "Cheu"-ból jövő utat, a Pilis erdőt, Kovácsi lakóit, "Tyne" falut és "Eynard" várát.

Az 1348. május 16-i oklevél szerint Pál országbíró megerősítette azt az egyezséget, melyet a Tinnye és Zsámbék nevű Pilis vármegyei birtokok mellett fekvő 12 erkényi föld, erdő és szőlő felosztásáról Zudar Péter és Guthundorf János egyrészről, más részről pedig Zaar László, Aynárd és Sumrakos unokája, István kötöttek.

A vár már 1401-ben romokban hevert, de hogy mi okozta pusztulását, nem tudjuk. Az ez évben kelt oklevél szerint - melyben Zsigmond király meghagyására a budai káptalan meghatárolta a Maróthy János macsói bánnak adományozott birtokot - "ahol a Mézeshegy felé fordul (ti. az út), amit később Aynárdvárnak neveznek, amely Aynárd vára, egy elhagyott vár áll, ahol nevezett rész birtokosa János bán (Kicke-i Aynárd fia Miklós fia János), végül is szegény sorsra jutott, miután előzetesen a nevezett Perbál birtokán lakott".

Ezután többé már nem emlékeznek meg a várról, amely elhagyatva teljesen elpusztult.

Kiss Ákos cikkében utal arra a lehetőségre, hogy a vár esetleg már a tatárjárás előtt állt.

GPS: É 47° 36.160 (47.602669)
K 18° 48.540 (18.809000)

INFORMÁCIÓK: Perbál északkeleti határától, részben jelzett úton, kb 1.5 órás könnyû túrával lehet eljutni az Aynardvár kettős csúcsához, ahol jól felismerhető árokmaradványokat találunk.

Nógrád Megye Várai
NVA