Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

VárgesztesMagyarországKomárom-Esztergom megyeKomárom vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

A község közvetlen közelében, az erdővel borított Várhegy tetején található a szabályos, hosszan elnyújtott téglalap alaprajzú, ún. "háromsejtes" elrendezésű vár, az északi oldalán pilléres, felvonóhidas bejárattal, közelében a kapu védelmére szolgáló toronnyal.

Az eredetileg egyemeletes vár bővítése Zsigmond uralkodásának idejére esik, amikor még egy emelettel megmagasították. Az 1543-1558-as évek között megerősítették a vár bejáratát, kettős farkasvermet alakítottak ki úgy, hogy a belső várkapu felvonóhídját átalakították, a kapu elé farkasvermet építettek, a kettő közötti kőfalon kilövőnyílást vágtak. A nyugati farkasvermet felvonóhíddal látták el, a jelenlegi bejárat elé egy egyszintes épületet emeltek, és a belső farkasvermet feltehetően pallókkal fedték be.

A hódoltság alatt a törökök a nyugati torony és a belső vár kapuja között egy kazamatasort alakítottak ki, amely mögött egy dongaboltozatos helyiséget is építették. Ebből az időből származik a kapubejárat fölötti két őrfülke, melyekbe a függőfolyosókról lehetett bejutni. A várat egy kerítőfal övezte, de ennek feltárása még nem történt meg.

A gesztesi vár építésének pontos idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően a honfoglalástól itt birtokos Csák nemzetség valamelyik tagja építhette a tatárjárás után. A várat először az 1326-ban kelt oklevélben említették, amely szerint Károly Róbert király a Csák nembeli István fiaitól, Pétertől és Istvántól csereképpen átvette Gesztes, Csókakő, Bátorkő, Csesznek várakat, a hozzájuk tartozó birtokokkal, s értük Dombó és Nyék királyi várakat adta tartozékaikkal együtt. Várnagyát, chóri Nagy Péter fia Tamás 1331-1360 között kiadott okleveleink gyakran említik. A királyi várban tartózkodott 1360-ban Nagy Lajos, 1387-ben Zsigmond király, 1388-ban pedig Mária királyné.

Gesztes várát Albert király 1438-ban Rozgonyi Istvánnak zálogosította el, a zálogot 1458-ban Mátyás király is elismerte. 1444-1446 között Újlaky Miklós mondta magáénak, aki ekkor ténylegesen is a birtokában tartotta. Rozgonyi János királyi tárnokmester és fia János, valamint testvérei Rajnáld s Ozsváth 1460-ban Újlaky Miklósra ruházták át Gesztes várban és tartozékaiban szerzett összes örök-, valamint zálogjaikat. A Rozgonyiak ennek ellenére 1464-ben még jogot tartottak ugyan a birtokhoz, azonban ekkor, de még 1492-ben is az Újlaky család birtoka volt. Gesztest Török Imre nándorfehérvári bán ténylegesen, csak 1517-ben tudta birtokba venni.

A mohácsi csatavesztés után, 1529-ben ostromolta először a török a várat, de csak 1543-ben foglalta el. Rövid idő után újra magyar kézre került, majd 1558-ban a királyi sereg szállta meg, de még ebben az évben újra a török lett az úr, majd pedig 1605-ben Bocskai foglalta el.

A gyakori harcok során súlyosan sérült várat 1652-ben a Komárom megyei gyűlés 400 forinton helyreállíttatta de ezután már hadi jelentőségét vesztve, karbantartásával senki sem törődött Véglegesen a XVIII. században pusztult el, amikor a birtokos Esterházi József engedélyével a vár köveit a majki kamalduli-rendház építkezéseinél használták fel.

A várat az 1960-as években az OMF táratta fel G.Sándor Mária régész irányításával, és helyreállítatta Erdei Ferenc (OMF) építész tervei alapján.

GPS: É 47° 28.085 (47.468082)
K 18° 23.777 (18.396282)

INFORMÁCIÓK:A vár alatti parkolóból 20 perces könnyû sétával juthatunk el a Gesztesi várhoz. A vár jelenleg zárva van, nem látogatható! Az omlásveszély miatt körbekerítették. A nemzeti várprogram 2. ütemében, 2017-ben kezdődnek a vár állagmegóvási és rekonstrukciós munkálatai.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
12DecMagyaregregy - Márévár
10DecPécs-Jakabhegy - megerősített pálos kolostor
07DecAba - Bolondvár
06DecAba - Ebvár
Ajánlott látnivalók
templom
Póniktemplom
Keresési előzmények
Várgesztes - Vár