Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

VárgesztesMagyarországKomárom-Esztergom megyeKomárom vármegye - Kisvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

A megye várainak felmérése során Skerletz Iván hívta fel Nováki Gyula régész és Sándorfi György mérnök figyelmét a Várhegy déli oldala alatti autóparkoló mellett, egy észak felé kinyúló – az ismert várhoz képest mintegy 60 méterrel alacsonyabb dombnyúlványon elhelyezkedő, dél felől árokkal védett építményre, melynek alig 30x10 m-es platója északi oldalán kőfalazat is mutatkozott. Az országban az írott források által nem említett erősségek sorát felfedező két kiváló várkutató 1986-ban fel is mérte a csupán értő szemek számára felismerhető maradványokat, majd a következő évben Sándorfi írásban is megfogalmazta azt a véleményét, hogy talán ez lehetett a Csákok Árpád-kori erőssége, azaz a mai vár elődje.

1987 után (új) konszenzus kezdett kialakulni a gesztesi vár építéstörténetét illetően. Eszerint a Vértes környékét hatalma alatt tartó Csák-nemzetség a 13. század végén emeltette volna a mai erősség alatt az első várat, amelyet a már megerősödő Károly Róbert – több más dunántúli erődítménnyel együtt, egy számukra igencsak előnytelen csere révén – később elvett tőlük. Ezt a most már királyi várat azután Nagy Lajos uralkodása idején felhagyták volna – elsősorban mérete miatt, hisz az adott terepviszonyok között aligha volt bővíthető –, s helyette tőle északra felépült a mai, magjában szabályos palotaépülettel rendelkező királyi „vadászkastély”, mely a 15. században azután főúri magánbirtokká lett. 

2003 júliusában azután – annak kapcsán, hogy a Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata megbízásából tájékozódó ásatást végezhettem a gesztesi „nagyvár” külső várában – egy kutatószondát nyitottunk a Skerletz Iván felfedezte kisebb építmény területén. Akkori megfigyeléseinket teljes mértékben megerősítette a 2005. áprilisában itt folytatott újabb, nagyobb léptékű kutatás is – ezt tanásatás keretében az ELTE III. évfolyamos középkoros régészhallgatói végezték –, azaz kiderült, hogy ez a közelebbről még meghatározatlan funkciójú építmény aligha származhat a 13. századból, a kutatóárkokból eddig előkerült leletek nagyrészt a 15. századra tehetők.

Mindez valószínűsítheti, hogy az alacsonyabban fekvő erődítmény nem korábbi, inkább ez jött létre később, a „nagyvár” előretolt védőműveként vagy elő váraként. 

Forrás: FELD ISTVÁN – Gesztes várának kutatástörténete (részlet) Castrum Bene 2. (2005/2)
GPS: É 47° 27.977 (47.466282)
K 18° 23.724 (18.395399)

INFORMÁCIÓK: Közvetlenül a Várhegy alatti (alsó) parkoló felett találjuk a csekély maradványokat, amelyek néhány perces sétával elérhetőek.

Nógrád Megye Várai
NVA