Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ZalaszegvárMagyarországVeszprém megyeZala vármegye - Ókarakó

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A Marcal és a Torna összefolyásának árteréből kiemelkedő nagyobb szigetből, melynek D-i oldalán folyt eredetileg, a szabályozás előtt a Torna-patak, mesterséges árok ásásával erődítményt alakítottak ki. Az árok kb. 8 m széles és ma 1,5 - 1,8 m mély. Hossza kb. 80 m.

Az árok kidobott földjéből az árokkal párhuzamos sáncot húztak. Az erődített rész hossza kb. 250 m. At erődítményben korhatározó cserepet nem találtunk. Könyöki József is ismeri ezt a várat és Árpád-korinak tartja. A régebbi irodalom egy itt talált hüvely nélküli kardot említ, amely azonban elveszett.

A lelőhelytől Ny-ra, a Marcal bal partján, Vas megyében is találunk sáncolásokat, amelyek valószínűleg az említett erődítmény részei. (Kalicz-Horváth, 1967; Bakay-Füzes-Sági, 1968)/MRT/ Dénes József véleménye szerint a vár azonos Ókarakó ispáni várával.

Karakó ispáni váráról írja Herényi István: A vár neve a szlávból magyarázható, jelentése: folyóág. Földvára a honfoglalás előtti időből való. Az ispáni várat valószínűleg a X. század végén vagy a XI. század elején István király építtette. Eredetileg négy várat foglalt magában: Karakót, Nagykeszit, Szegvárat és Tüskevárat. Első okleveles említése 1156-ból, majd 1257-ből származik. Ez utóbbi határjáró oklevél volt. Megemlítik benne Zala határát, a Bazna patakot, Boldog Adrián egyházát, a Mirag folyót, Farkas és Detrik földjét, a nagy római utat, Vossiant és Láncot.

Karakó várispánja volt 1205-ben Sol comes, 1250-ben Joachim comes fia Tamás, 1300-ban Omodé nádor, zalai ispán, a kunok bírája.

A XIII. században castrum seu comitatus de Karko néven fordul elő.

GPS: É 47° 6.400 (47.106667)
K 17° 12.776 (17.212933)

INFORMÁCIÓK: Nemeskeresztúr és Zalaszegvár községeket összekötő úttól északra kb. 600 m-re, a Marcal jobb partjától kb. 300 m-re keletre található az egykori sziget északkeleti részét lezáró sánc.

Nógrád Megye Várai
NVA