Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

AbaMagyarországFejér megyeFejér vármegye - Bolondvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Aba - Bolondvár

Aba községtől északra, kb. 7 km-re terül el a hozzá tartozó Belsőbáránd település. Ettől kb. 600 m-re keletre – a Dinynyés-Kajtori-csatorna keleti oldalán – egy, a környező síkságból 20-25 méterre kiemelkedő, erősen tagolt oldalú magaspart található, melynek szélén helyezkedik el a Bolondvár.

Déli, igen meredek, helyenként szakadékos aljában földút vezet a keletre lévő Seregélyes felé. A földvár nagyjából háromszög alakú, két részre oszlik. A háromszög csúcsa észak-északnyugatra jelenti a kisebbik részt, melynek hossza 90 m, déli végének szélessége 40 m. E kisebbik várrész közepén egy közel kör alakú, 25× 22 m átmérőjű terület található, amelyet egy 6-9m széles, 0,5-1m mély árok vesz körül. A körárok, részben az elhelyezkedése, részben az ott előkerült leletek miatt egy elkülönülő egységet képez az erődítményen belül. Egész területe erősen bolygatott, sok gödör és beásás miatt különösen az északkeleti és keleti része alig ismerhető fel.

A földvár másik, nagyobbik része a körárkos résztől délre, délkeletreesik. A két rész között széles árok húzódik, szélessége középtájon kb. 35 m, két vége felé kiszélesedik. Az árok mesterséges, vagy természetes eredetét csak ásatással lehetne eldönteni. Déli oldala felett azonban a dombtető élesen levágott, sánc nélküli pereme mesterségesnek tűnik. Ez a várrész megközelítőleg téglalap alakú, oldalainak hossza 65-95 m között váltakozik. Az árok feletti peremhez hasonlóan a többi oldalon is perem zárja körül e területet, csak a nyugati oldalon nehéz a perem vonulatát meghatározni. Délkeleti sarkában egy kisebb területrész kiemelkedik. E második, nagyobbik várrészben csak kevés bolygatásnak látszik nyoma. A területének középen azonban egy igen nagy és mély gödör figyelhető meg, melyet a közelmúltban valószínűleg munkagéppel ástak ki.

A földvárat 1864-ben említik először, miszerint: „Bolondvár. Nagyobb kerekded földhányás, valóságos emberi kézmű, s hogy valami erődítvény lehetett, az ott talált római régi cserepek s időnként a földben találandó pénzdarabok tanúsítják, név eredete nem tudatik. Fekszik: mint az Ebvár.” Később többek között Rómer Flóris, Hőke Lajos és Könyöki József is említi.

1949-ben Nováki Gyula járt a helyszínen, vázlatosan felmérte a földvárat és megfigyelései alapján először közölt szakszerű leírást róla. Az 1949. évi terepbejáráskor a körárok közepén egy nagy kő állt ki a földből 80 cm magasan, teljes hosszát nem sikerült megállapítani. A kő szélessége 50, vastagsága 20 cm volt. Alatta és körülötte kisebb-nagyobb terméskövek voltak, némelyiken világosszürke mészhabarcs látszott. A kő mellett embercsontok is voltak. Az árok falában megállapítható volt, hogy 20 cm mélységig kaviccsal kevert föld található, alatta meszes talaj következett, amilyen a kiszedett falak után szokott maradni.

A körárok déli és keleti részén lévő, a második világháború idején létesített lövészárokban is sok embercsont volt (koponyatöredékek, csigolyák,lábszárcsontok), továbbá korongolt középkori kerámia töredékei és kisebb terméskövek. Az árok fala erős elszíneződéseket mutatott, ugyanígy a kör alakú árkon kívüli lövészárkokban is. Az egyik keresztmetszet a következő volt: felülről számítva 90 cm mélységig kevert föld, benne több paticsdarab, 50 cm-től cserepek, ez alatt 30 cm vastag égett föld, melynek alján 1 cm vastag sározás, majd 5 cm vastag, apró kaviccsal kevert föld után az érintetlen lösz következett.

E kisebbik várrész északi végében ugyanez volt a helyzet, a lövészárkok falában a föld ugyancsak erős keveredést mutatott, sok bronzkori cseréppel és embercsonttal. Az 1949. évi terepbejáráskor az itteni lövészárkokban bronzkori cserepek és paticsdarabok  is előkerültek, amelyek a vatyai kultúrából származnak.

Jelenleg már az egész vár területét – így az elkülönülő kisebbik, északi részt is – magas fű borítja, a lövészárkok beomlottak, sehol nem látszik az 1949-ben még csupasz árokoldal.
 
1960-ban Kovács Tibor végzett próbaásatást a vár területén Bándi Gábor és F. Petres Éva részvételével. Két szelvényt nyitottak a déli, nagyobbik várrészben. Egy 4 × 4 méteres nagyságút a nyugati szélétől kb. 30 m-re, itt öt lakószintet állapítottak meg, a házak alaprajza és gödrök bontakoztak ki. A másik, 3 × 3 m nagyságú szelvény e várrész délkeleti sarka közelében, az előzőtől 25 m-re került feltárásra. Itt 246 cm mélységig nyolc települési szint bontakozott ki. Az előzetes jelentésben a két szelvényből 3-3 ház leírását, a gödrök rajzát és 7db bögre, illetve edény rajzát közölte Kovács Tibor. Rombolásnak, tűzvésznek nem volt nyoma, a lakottság a rétegződések szerint folyamatos volt. A leletanyag a Vatyai kultúra második felébe tartozik.

2001 májusában Nováki Gyula és Terei György szintvonalas felmérést készített az erődítésről. A sok bolygatás és a lövészárkok nyomait figyelmen kívül hagyták és csak az eredeti felszínt mérték fel. Az északi várrész körárka a sok bolygatás miatt nehezen volt felismerhető, ezt a részt a rajzon rekonstruálták.

A Bolondvár északi, kisebbik részében a kerek árkot 1952-ben Nováki Gyula, majd később Kovács Tibor is középkori erődítésnek tételezte fel. Hasonló álláspontot képviselt 1998-ban Terei György is, aki a kérdéses objektumok közé sorolta. A 22×25 m átmérőjű körárok tulajdonképpen lehetne Árpád-kori erősség is, bár az árok mérete ezt kevésbé támasztja alá. Hatházi Gábor terepbejárása során a domb nyugati aljában középkori falu maradványait állapította meg és felvetette, hogy a dombtetőn esetleg a falu temploma állt, árokkal körülvéve. Ezt támaszthatják alá a területen korábban talált faragott kő és embercsontok.

A középkori falu meglétét bizonyítják Terei György 2000 februárjában készített légi felvételei is, amelyeken világosan látszik a település árokrendszere. Természetesen nem kizárt, hogy egy korábbi erődítésbe építették a település templomát, vagy később erősítették meg a templomot.

Olyan történeti adattal jelenleg nem rendelkezünk, amely kétséget kizáróan erre a településre vonatkozna. Györffy György csak a közeli Bárándot említi, amelyet 1361-ben Kont Miklós nádor a csatkai pálosoknak adott. Hatházi Gábor a besenyők és kunok mezőföldi megtelepülésével kapcsolatosan azt mutatta ki, hogy a mai Dinnyés-Kajtori-csatorna helyén húzódó egykori vizenyős terület a mezőföldi kun szállásterület határa volt. Ezért lehetséges, hogy a Bolondvár alatt lokalizált középkori település a kunokhoz köthető. Közelebbi adatok csak régészeti kutatásoktól várhatók.

Forrás: Feld István – Mráv Zsolt – Nováki Gyula - Terei György – Sárközy Sebestyén - Fejér megye várai az õskor tól a kuruc korig Magyarország várainak topográfiája 3. kötet

Pesty F., 1864–1865. 168.
Rómer F., 1878. II. 1. rész. 99.; Hőke L., 1876. szept. 21.; Könyöki J., 1906. 279.
Nováki Gy., 1952. 8 –10.
F. Petres É., 1961a. 5.; F. Petres É., 1961b. 282.; Kovács T., 1963. 131–135.
Terei Gy., 1998. 56.
Hatházi Gábor szíves szóbeli közlése.
Györffy Gy., 1987–1998. II. 399.
Hatházi G., 1996. 49.

GPS: É 47° 6.007 (47.100109)
K 18° 31.091 (18.518175)

Információk: Aba községtől északra, kb. 7 km-re terül el a hozzá tartozó Belsőbáránd település. Ettől kb. 600 m-re keletre – a Dinynyés-Kajtori-csatorna keleti oldalán – egy, a környező síkságból 20-25 méterre kiemelkedő, erősen tagolt oldalú magaspart található, melynek szélén helyezkedik el a Bolondvár.

A település szélén tudunk leparkolni. Innét átkelve a csatorna hídján, szemben a Bolondvár dombját látjuk, melyre egy földút kapaszkodik fel. Ezen haladva jutunk fel a földvárba.
 
Kirándulás tervezésekor javasoljuk az alig 1.5km-re lévő Ebvárat is felkeresni.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Új feltöltések, frissítések
12DecMagyaregregy - Márévár
10DecPécs-Jakabhegy - megerősített pálos kolostor
07DecAba - Bolondvár
06DecAba - Ebvár
Ajánlott látnivalók
vár
Lessesvár
Birinyivár
HangonyBirinyivár
Keresési előzmények
Aba - Bolondvár