Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BánhorvátiMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBorsod vármegye - Bánfalvai földvár, Jardonka tető

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Mellékletek
  • Térkép

Dobosy László: Bánhorváti - Bánfalvai földvár - Jardonka-tető

Irodalomban mindössze egy helyen találtam említést a bánfalvai várról, „őskori földvára jelentősebb és említésre méltó maradvány, de ennek ma már csak nyomai látszanak." A miskolci Herman Ottó Múzeum leltárában egy kora vaskori bronz karperecet tartanak nyilván, mely a bánfalvai földvárból származik.

Fekvése. Bánfalvát és Bánhorvátot Bánhorváti név alatt egy községgé egyesítették. A délebbi községrésztől, a régi Bánfalvától délnyugati irány­ban 2 km-re, a 454 m-es Feketehegy és a 424 m-es Kövesmálcsúcs között délkeleti irányban húzódó gerincvonulat felső részét Jardonka-tetőnek nevezik. Itt fekszik a Földvárnak nevezett várdomb. A gerincvonulata Bánhorvátiból Dédestapolcsány felé vezető műútnál, a 33-as kilométer­kőnél ér véget a Bán-patak völgyében. A műúttól kb. 120 m magasságban fekszik a várdomb.

A vár területe. A gerincvonulat teteje kb. 200 m szélességben igen lankásan hajlik, s csak ezután ereszkedik meredekebben a völgybe. E felső, lankás terület régebben szántóföld volt. Jelenleg parlagon fekszik. Az északi irányba haladó Bán-völgye fölött, viszonylag magasan fekvő hegyvonulat középső részén, szabályos tojásdad alakban, 4 m magasságban emelkedik a domb, mely kb. 32 m széles és 45 m hossztengelyű. E várdomb ritkás fákkal és bokrokkal benőtt terület. Körülötte minden irányban megművelt szántóföld terült el. A dombon falmaradványt, omladékot nem találni. A közepén azonban egy, kb. 3,5 m-re lemélyült gödör van. A szabálytalan mélyedés oldalában több helyen beásásokat találni. A középső, mélyebb területet terméskő borítja. A kövek szabálytalan alakúak, vöröses-barna színűek. Rajtuk  megmunkálásnak vagy habarcs nak nyomai nem látszanak. A szántott területen és a kövek között jó minőségű agyagból készült, vörösre kiégetett habarcsdarabokat találtam.

A várdombról jó kilátás nyílik a vadnai és a dédesi várra, de jól látni az upponyi Földvárat is. Innen. megfigyelés alatt lehet tartani az egész Bán-völgyét. Védelmi rendszere. A várdomb környékén sem árkot, sem sáncot nem találtam.

Lakosság elbeszélése. A várhegy helyszíni bejárása után, 1967-ben több bánfalvai lakossal beszéltem a várról.  A várdomb és a körülötte levő szántóföld a termelőszövetkezet megalakítása előtt id. Pogány Lajos birtoka volt. ö mondotta el az alábbiakat: „A nép földvárnak, nevezi, de az egy kőből falazott vár volt. Az 1930-as évek első felében még sok követ hordtak el belőle a község útjának építéséhez. Akkor még több falrészt lehetett látni. Bontáskor a kövek helyenként kormosak, füstösek voltak. Nem meszes habarccsal, hanem agyagos habarccsal rakott falak voltak. Ezért találni sok, vörösre égett habarcsdarabot körülötte. Ebből arra következtetnek, hogy a vár egykor leégett. Körülötte szántáskor az eke gyakran fordít ki kormos köveket és égetett habarcsot." Az első világháború előtt egy vékony aranylapot talált ott az apja, amit megmutatott egy putnoki kereskedőnek. Az egy aranyláncot adott érte a leányának. Arról is tud, hogy egy ember madártoll alakú aranydarabot talált a kövek között. Régebben a falubeliek, de idegenek is gyakran ástak a vár területén, mert az hírlett, hogy sok kincs van ott elásva. Emlékszik, hogy gyermekkorában a vár közepén egy mély üreg volt, amibe gyakran be is másztak, de a kő bontása, hordása közben beomlott. Azt állítja, hogy egy alagút vezet ki a várból a Berekalja erdőbe, a Szamárkúthoz. Ott egy nagy kő zárja el a nyílást. Gyermekkorában maga is bemászott az alagútba.

GPS: É 48° 12.842 (48.214039)
K 20° 28.430 (20.473831)

Megközelíteni legkönnyebben a Bánhorvátiból Dédestapolcsány felé vezető műútról, a 33-as és 34-es kilométerkő között északi irányba nyíló völgyből lehet. E völgyben vezető mezei kocsiút, kb. 100 m-nél felkanyarodik az erdőbe, s azon át vezet fel a hegygerincre, melynek közepén találjuk a várdombot.