Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzandaMagyarországNógrád megyeNógrád vármegye - Péterhegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Mellékletek
  • Térkép

Szanda – Péterhegy


Nógrád megyében, a Cserhát-hegység középső részén lévő, egykori hármas csúcsú Szanda-hegy két, légvonalban egymástól 1,5 km-re emelkedő szélső csúcsán egy-egy középkori vár állt valaha. A K-i, kiemelkedő sziklaszirten épült erősség az oklevelekben a 14. század első harmadától előforduló Szanda-várral azonosítható, melynek messzire ellátszó, 6 m magas toronyromja a kirándulók ismert és kedvelt úticélja. A Szanda Ny-i oldalán, a Péterhegy 546 m magas, fennsíkszerű platóján épült várról viszont csak keveseknek van tudomása. 

Mikor a hegyből andezitet fejtő szandai kőbánya már veszélyesen közel került a Péterhegyen lévő vár területéhez, Gádor Judit régész vezetésével rövid feltárást végeztek a lelőhelyen. Az 1968-ban történt ásatás során a DK-i oldalon előkerült egy 8 x 4,5 m belméretű, 1,2 m falvastagságú négyszögletes épület (torony) maradványa. Ennek keskenyebb oldalaihoz középtájon kerítőfalak épültek, melyek nagyjából 30-32 m átmérőjű területet határoltak szabálytalan ötszög formában. Az ÉNy-DK irányú fal É-i harmadában egy 2,5-2 m széles, kifelé szűkülő kapunyílást találtak. A vár Ny-i lezárása nehezen meghatározható, csak falcsonkok, illetve egy szárazon rakott kőfal részlete mutatkozott. A falak által határolt területen egy patkóíves szentélyű rotunda állt, hossza 6 m. A templom hajóját később nyugat felé egy 5 x 5 m-es belméretű térrel bővítették. A két periódusban épült templomrész között tengely-eltérés mutatkozik. A templomban és körülötte sírok nem kerültek elő. A falakat mindenhol közvetlenül a sziklára alapozták. Felmenő falak csak a toronynál és a kerítőfal ÉK-i szögletében maradtak meg, másutt csupán alapfalak voltak megfigyelhetők. Az előkerült leletanyag zöme Árpád-kori kerámiatöredék volt, melyek között 12. századra keltezhető fazéktöredéket is találtak, valamint sarlótöredék és vaskések kerültek felszínre. A kisebb mennyiségű későbbi leletanyag: fehér anyagú, vörösfestéssel díszített korsó és fazéktöredékek, belül mázas töredékek, vörösre égett kehely alakú kályhaszem és egy nyílcsúcs a vár 14-15. századi használatát jelzik. 

A vár rövid leletmentő és félbeszakadt ásatásából megállapítható, hogy a K-i csúcson álló erődítménnyel egyidőben létezett a 12-14. század folyamán. 

Sajnos a feltárást követően a bányaművelés elérte a platót, és a vár területét lerobbantották, elfejtették. Napjainkban csupán a szakadékossá vájt bányafal és a hegyoldal lejtője szemlélhető meg.



Források: 


Gádor Judit: Szanda – Péterhegy. (126). Régészeti füzetek. 1969. (22). 90.

Gádor Judit: A két szandai vár. Castrum Bene 1989. Gyöngyös 1990. 196.