Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

BabócsaMagyarországSomogy vármegyeSomogy történelmi vármegye - Nárciszos

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Basa-kert (Narciszos) 

Babócsa községtől K-re 1-1,5 km-re van. Az egész vár nagyjából téglalap alakú. Ny felől a Rinya ártere feletti meredek part határolja, többi oldalát árok kíséri. A belső terület két részre oszlik, a kettőt E-D irányban két árok és köztük egy sánc választja el. A nagyobbik rész Ny-ra esik. A sokkal kisebb K-i rész K-i szélét sánc, majd két árok és köztük egy további sánc zárja le. Az egész területet fű, illetve a Közép-Európában egyedülálló csillagos nárcisz takarja. Természetvédelmi területe a helyi önkormányzat tulajdona és felügyeletileg a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. 

A vár területén Magyar Kálmán végzett feltárásokat 1984—1992 között. Területének legkiemelkedőbb részét a német eredetű Tibold nemzetség kegyúri temetkező helye, a Szent Miklós tiszteletére szentelt bencés apátság kb. 30 m hosszú és 15 m széles, félköríves apszissal záródó, téglalap alakú, hosszú hajóval rendelkező díszes kőtemploma foglalta el, egy rendházzal. A monostortól Ny-ra helyezkedtek el a szolgáltatók egyszerűbb házai, illetőleg a Tiboldok egyik udvarháza is. 

A tatárjárást követően, de inkább a 13. század vége és a 14. század eleje között a bencések újjáépítették templomukat és egy nagyobb L alakú rendházat. A monostorhoz tartozó, eredetileg ovális, fallal és árokkal kerített temető az új rendház felé terjeszkedett. Benne egy temetőkápolnát, illetőleg osszáriumot emeltek. Ekkortájt építhettek a Tibold nemzetséghez tartozó Babócsai család tagjai egy nagyméretű főúri épületet. Az egész területet téglalap alaprajzú sánccal és árokkal erődítették meg. Ekkor épülhetett ki az un. K-i elővár a kézműves, köztük a fazekas telepeivel. 

A monostoregyüttestől és a főúri udvarháztól D-re 50 méterre tárták fel az Árpád-kori falu 13x8 méteres, patkóíves szentélyű, téglából épült falusi egyházát. Tőle Ny-ra terült el a hozzátartozó falu. A 14. század vége és a 15. század eleje között a megerősített központban lévő falu oppidummí, azaz mezővárossá fejlődött. A kisméretű Árpád-kori plébániatemplom és a temető helyén gótikus stílusban nagyobb, 25 x 10 méteres, nyújtott és a tízszög öt oldalával záródó, különleges szentélyű egyházat építettek téglából. Ez a Szent Egyed tiszteletére szentelt, megnagyobbított plébániaegyház 1390-ben búcsújogot is kapott. Ekkor épült fel a templomtól K-re a 30x25x20 méteres zarándokház téglából és kőből. 

1989-ben az ásatás során átvágták az erődítmény K-i oldalán a belső és külső sáncot egy 250 m hosszú és 1 m széles kutatóárokkal. A plébániaegyháztól E-ra és K-re előkerült a sánc gerendaszerkezete, amely két vízszintes gerendasor között földtömés, palánk volt. A sánc előtt V keresztmetszetű 3-4 m mély árok volt. A sáncok agyagfeltöltésének a belsejében függőlegesen elhelyezett karósor volt. A függőlegesen levert oszlopok között vízszintesen elhelyezett merevítő gerendák feküdtek. A sánc feltöltésében 13-14. századi kerámia töredékek kerültek elő. A zarándokház épületét beleépítették a sáncba. Ez azt bizonyítja, hogy a sáncrendszer a 14. század vége előtt elkészült. Folyamatosan megújították egészen a 17. század végéig. A török időkben sarkain kerek ágyútornyok is készültek. 

A 15-16. században a Marczaly és az ecsedi Báthory család kezén lévő erődített szakrális központi és mezővárosi helyet a török előbb 1555-ben, majd 1566-ban elfoglalta. A legkiemelkedőbb részen lévő területen a bencés kolostort és a temetőjét egy nagyméretű gőzfürdő felépítésével részben elpusztították. A temető területére került a fürdő alagsori építménye. A templomot és az apátságot a török a fürdőhöz tartozó épületként és raktárként használhatta. A két egyház közötti területen épült fel a török parancsnok kerített, magánfürdővel rendelkező palotája. A törökkori nagy közfürdőtől É-ra is jellegzetes hódoltság kori településnyomok: paticsház és szemétgödrök maradványai kerültek elő különböző leletek (kályhaszemek, mázas kerámiák, vas- és bronztárgyak) kíséretében. A vár területén több kisebb épület, raktár állt elszórtan, szinte mindenütt. A mezővárosi plébániatemplom területén, a temetőben is török településnyomok kerültek elő.  

A 16. század végétől az 1671-es felségsértési perig - török megszállás miatt természetesen csak névlegesen - a Nádady család a birtokosa. A kincstár kezére került birtokok egy részét 1677-ben Széchenyi György vette meg, maradékait a Szalay és a stájer (származású) Rindsmaul család. 1776-ban Végh Péter, majd 1835-től a Somssich grófok is birtokosok. A területet összefüggő gyümölcsösként kezelték. 1715-ben a helyiek szerint: „...item hicfatens in servitio Turcarum existens, adhunc ante introitum illorum iam extitisse circumvallationem, seu fossatum inter Babocsam Bathorianam et Babocsam Abbatialem, seu KisBabocsa trans Rynyam in districtu Szigetiensi, distinctum fuisse..". 

1812-ben azt írják, hogy Babócsa, amely a Rinya folyó náddal benőtt folyása alatt áll. Waha híres erődítmény állott ezen a helyen, amely mostanában csak romhalmaz, miután különféle viszontagságok érték 1555-től az 1664. esztendőig. Fennáll még a törökök fürdője és a vár sánca, a többi épületnek csak az alapjai látszanak. Egykor a bencéseknek is állott itt apátsága. 

A vár átmérője 340x310 m, területe 8,7 ha. 

Magyar Kálmán - Nováki Gyula: SOMOGY MEGYE VÁRAI A KÖZÉPKORTÓL A KURUC KORIG, Kaposvár, 2005.

 

A vár területén 1984 és 1992 között Magyar Kálmán végzett ásatásokat. Megállapította, hogy a vár területe a XIII.-tól a XVII. századig lakott volt. A vár központi helyén álló kegyúri apátság, a Szent Miklós monostor a Tibold nemzetség temetkező helye volt. A tatárjárás után a monostor köré védelmi rendszert építettek. A Nárciszos területén Árpád-kori település maradványait is feltárták. A sáncátvágás során előkerült a sáncokat merevítő gerendaszerkezet nyoma. A sáncok a XVI-XVII. században még megvoltak A török korban palota és fürdők épültek itt.

Forrás:

Magyar Kálmán: A Babócsai Nárciszos-Basakert Árpád- és középkori településtörténete a régészeti kutatások alapján (Somogy megyei múzeumok közleményei 1994) IV.06.3

Magyar Kálmán: Babócsa-Nárciszos. Török hódoltság kori települések régészeti emlékei

GPS: É 46° 2.534 (46.042233)
K 17° 21.509 (17.358482)

INFORMÁCIÓK:Babócsától keletre, a Komlósd felé vezetõ út elágazásánál van a Basakert. A területet kb fél órás sétával lehet bejárni. Érdemes május elején meglátogatni, amikor a nárciszmezõ virágzik. A vár területén feltárt Árpád- és törökkori épületek nagy részét visszatemették.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció