Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ostrozac - OstrožacBosznia-HercegovinaBoszniaZágráb történelmi vármegye - Osztrozsác

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Engel Pál adatai szerint:

Az Osztrozsác (Ostrožac) név, 1286-ban tűnik fel először, míg magát a várat először 1346-ban a blagaji Babonicsok birtokaként említik meg, akiket eme birtokukról osztrozsáci Babonicsoknak (bosnyákul: Babović) is neveztek. A vár 1381-ben a Blagajiak itteni ágának kihaltával a király birtoka lett, s maradt is 1396-ig. Királyi adomány útján, a bosnyák főnemes, Horvatinics Vuk fia (Vuković Hrvatinić) tulajdonába kerül, akit egyébként szintén Vuk-nak (magyarul Farkasnak) neveztek, s aki Horvatinics Hervoja (bosnyák fővajda, szpliti herceg) öccse volt. A vár 1405-ig maradt Vuk fia Vuk tulajdonában, majd újra királyi birtok lett egészen 1441-ig, amikor is a Blagaji grófok visszakapták rokonaik ősi birtokát (1441-1504.).

Milan Kruhek adatai szerint (Krajiške utvrde… .Zagreb, 1995.):

Osztrozsác vára, az 1531-es esztendő végén (október 31. után), még a Blagaji grófok tulajdonában volt (111. oldal) Kb. 1539-ben, a Blagajok osztrozsáci vára, sikerrel kivédi a boszniai török haderő első komoly támadását (160. oldal). Lenkovics Iván egy 1551-es jelentése szerint az özvegy Blagaji grófnő még sikeresen tartja Osztrozsác várát és a váraljai települést. A jelentés arról is beszámol, hogy tekintve Osztorozsácnak Bihácshoz való közelségét, igen fontos helynek tekintendő (172. oldal).

Nem sokkal ezután, egy másik jelentés szerint az özvegy Blagaji grófnő arról tájékoztatja a bihácsi kapitányt, hogy képtelen fenntartani egykori birtokainak központjait képező várának védelmét, miután a várai a környék elpusztulása és elnéptelenedése miatt jövedelem nélkül maradtak, ezért az Osztrozsác védelmére előírt 20 lovast sem bírja fizetni, így ő is elhagyja a birtokot és inkább a biztonságosabbnak tekintett Kočevje-re költözik át (174. oldal).

Lenkovics Iván 1563-as jelentésében Osztrozsác váráról azt jelenti, hogy a 40 katonával őrzött vár még mindig a Blagaji grófok tulajdonában van. A jelentés legalább 40 fő katonával javasolja megerősíteni (190. oldal).

A bihácsi kapitányság a katonák fizetetlensége miatt 1563. szeptember elejére, de lehet, hogy már augusztus végére, úgy szétesett, hogy a királynak egy olyan új és alkalmas embert kellett keresnie, aki jó katona, de emellett kiváló szervezőképességgel is rendelkezik, hogy újraszervezze a Bihácsi kapitánysághoz tartozó váraknak, többek között az Una menti Osztrozsácnak is a pénzügyi ellátását, valamint, hogy a katonai rendet helyreállítsa. A király Georg Kronschal személyében találta meg a megfelelő embert, aki 1564. márciusában az előző kapitány távozása után vette át a tisztségét. Kapitányként 100 forintot tett ki a havi fizetése (212. oldal).

Egy általa kiküldött bizottság, 1564-ben így írt Osztrozsác váráról: "...ez a vár hasonló állapotban van, mint a szomszédos Brekovica, sőt az elhelyezkedése is hasonló. Hasonló a stratégiai jelentősége is Bihács, Cazin, valamint Sztenna felé eső vidékek védelmében. Ez is egy igen öreg vár, de még tágasabb Brekovicánál, még nagyobb védett belső térrel, melybe, ha szorosan is, egy kisebb település is helyet kapott. A vár fő része (azaz, a belsővár) egy, az Una fölé emelkedő, kiálló kőszál legszélén helyezkedik el. A jelentés szerint, váron belül, Brekovica várához hasonló építési és javítási munkálatokat kell végrehajtani. A munkálatokat fedező költségekre egyik és másik várhoz is 200 forintot kell kiutalni, abból a 10.000 forintból, amit a határ-menti várak építési munkálataira, előirányoztak.

A jelentés szerint a jelenleginél jóval nagyobb helyőrséget kell a várban elhelyezni, legalább 100 főt, az ehhez járó parancsnokkal, 2 vajdával, egy zászlóssal, 10 tizedessel, egy fegyvermesterrel és egy kastellánussal (213. oldal)! A bizottság Buzsim várát is felkereste, ám mivel a vár ekkoriban a Keglevicsek birtokában volt, így nem sokat írtak róla, azt azonban megemlítették, hogy ebbe a viszonylag erős és nagy várba, legalább akkora helyőrség kell, mint Brekovicába és Osztrozsácba (215. oldal).

Osztrozsác várát, a 16. szd. 60-as éveinek közepén, a kincstár anyagi nehézségei ellenére, még mindig a Bihácsi kapitányság első-vonalbeli várai közt említik meg (225. oldal).

A nagy 1577-78-as török támadások során, 1577, kora őszén esett el Osztrozsác vára ((268. oldal). Ezután csak pár vár maradt a Bihácsi kapitányság parancsnoksága alatt, köztük Brekovica vára is (324. oldal).

A horvát határvidék új főkapitánya, Jobst Thurn, 1584-ben, újból áttekinti a Bihácsi kapitányság várait, melynek során, megemlítette a felhagyott, illetve elfoglalt várakat is, egészen az Una menti Osztrozsáctól a Korana folyó menti Terzsác váráig. Ekkorra azonban Osztrozsác vára, már török kézen volt.

A horvát nyelvű Wikipedia szerint:

Osztrozsác vára, az 1577. kora őszi eleste után Szkolovics Ferhád bég tulajdona lett. Nem sokkal ez után Kevenhilberg osztrák tábornok egy rövid időre visszafoglalja, ám 1579-től már újra a törökök birtokolják, hogy aztán a Besirevics család kapja meg hűbérbirtokként. Az övék marad is egészen 1836-ig, amikor megszüntetik az osztrozsáci kapitányságot. A család jelentősége fennmarad egészen az osztrák-magyar monarchia okkupációjáig, amikor is Besirevics Mehmet bég, a családja által majd 300 évig birtokolt erősséget átadja, a máltai lovagrend lovagjának, Lothar von Berks-nek. Berks komoly építkezésekbe kezd a várban, melynek során felújítja a várat és egy új kastélyt is felépíttet, melybe 1902-ben be is költözik. Berks 1878-ban ezredesként vett részt Bosznia megszállásában és ott is maradt 1895-től 1907-ig, mint körzetparancsnok (helytartó). Berks ez idő alatt, meglehetősen sokat tett az osztozsáci vár és tágabb környékének rendezése érdekben, melynek nyomai máig láthatók. Pld.: Berks adott utasítást a bihácsi, un. Jablanska (Jegenye) utca kiépítésére, mely a várostól az Una folyó völgyéig ért; Berks adott utasítást a Bihács közeli Sokolac vár romjainak a felújítására, amit kirándulóhelyként kívánt hasznosítani, stb.. A Szarajevóban őrzött Berks levéltár iratai közt számos olyan dokumentum található mely Osztrozsáccal foglalkozik. Az egyik szerint a várban 1810-ben hatalmas tűzvész pusztított, melyben leégett a várbeli palota és a dzsámi. A dzsámit az osztrozsáciak újból felépítik, de 1850-ben ez is leégett, így a helyiek úgy határoztak, hogy a leendőúj dzsámit, kb. 100 méterrel odébb, a vár falain kívül kell újjáépíteni, oda, hol ma is áll. Az is igaz, hogy ez a dzsámi sem tekinthető réginek, mert a korábbi romjain egy újabbat építettek 1904-ben von Berks pénzügyi segítségével. Érdekes, hogy miután von Berks a vár birtokába jutott, az utolsó török, osztrozsáci várkapitánynak az egyetlen leszármazottja, Besirevics Mehmed bégnek még mindig volt egy parcellája a váron belül, amit végül is Berks felesége, Izabella vásárolt meg. A Berks család a vár felújítására, illetve a palota és a kísérő épületek felépítésére, 190.000 koronát fizetett ki. Von Berks, 1919-ben halt meg, ám felesége és a szintén Lothar nevű fia továbbra is a kastélyban élt. Ifjabb Lothar von Berks, 1923. október 28-án a valpó-i (Szlavónia, ma Valpovo), Normann Rudolf gróf, Anna Mária nevű leányát vette feleségül. A Berks család végül 1932-ben költözött át Szlavóniába, míg pazar, osztrozsáci kastélyukat nyaralóként használták egészen 1942-ig. A várat a II. világháború idején, a Népfelszabadító Mozgalom törzskara használta. Lothar von Berks és Normann Anna Mária grófnő egyedüli leszármazottja ma Crkvenicában él.

A várat 2007. április 29-én bejárta: dr. Montskó Péter, Roskovenszky Hedvig, Tamás Zoltán és Szatanek József.

Egy kis jótanács, melynek megfogadása meggondolandó! A vár általában zárva van, ám a várkapura felfestett mobil telefonszám gazdája, a felhívása után, pár perces várakozás elteltével, fejenként 2 márkáért (kb. 1 EURO) kinyítja a várkaput.


A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 44° 54.303 (44.905052)
K 15° 56.210 (15.936830)

Osztrozsác Öregvára (Ostrožac/Stari grad) a legkönnyebben a Velika Kladuša - Cazin - Bihács (Bihać) közti, nagyon jó minőségű úton közelíthető meg. A várat, egy 2007. áprilisi túra során, északról, Kladusa felől közelítettük meg, Cazin településén keresztül. Cazin északi felén egy elkerülő út nyílik, melyen az útjelző tábláknak megfelelően, mi Bihácsnak haladunk. Cazin után, kb. 5-6 kilométerrel már el is érhetjük Osztrozsác északi külterületét, ahol két út között is választhatunk. Az egyik bevezet a település minarettel jelzett magjába, melytől a vár már csak kb. 100 méterrel délebbre van, vagy tovább megyünk az Una folyó völgyének le vezető úton, hogy kb. 500 méterrel az első elágazás után egy balra, élesen kanyargó, alrendelt útkereszteződéshez jussunk. Ez az út már közvetlenül a vár kapujához vezet.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció