Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csíkszentgyörgy (Ciuc-sângeorgiu) falu 1333-ban jelentkezik először a pápai tizedjegyzékben de Sancto Georgio néven. 1531-ben Chykzenthgewrgh formában fordul elő. Az 1567. évi regestrum Zent Gijeorgij néven jegyzi, külön felsorolva tízeseinek kapuszámát.

1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, György a pápai tizedjegyzék szerint 4 banálist fizet, majd ismét 10 banálist, 1334-ben 6 régi banálist. 1524-ben Pál, 1592-ben Benedek presbiter a plébános.

A régi plébániatemplom a gótikus korban új formát kap. Ebből a korból ma is épen áll a szentély csúcsíves ablakaival, csúcsíves diadalívével és egyszerű gyámköveken nyugvó boltozatával. A keresztbordák négyzetekbe és három trianguláris zárókőbe futnak. A zárókövek lapjába sugárkörök vannak bevésve, a pajzsokba pedig évszámok festve.

Valószínű, hogy a festések mögött címerképek voltak. Az apszis a nyolcszög három oldalával zárul.

A hajónak eredetileg lapos famennyezete volt. A mai barokk boltozat fölé nyúló régi oldalfalon a XVI. század elejéről származó freskómaradványok nyomai látszanak.

Csúcsíves a sekrestye ajtaja, a torony alatti és a cinteremből a plébániára átvezető ajtó is. A régi déli bejáró kőkerete a cinteremben van.

Erődített kőfal veszi körül, melynek építési vagy javítási idejét felirat jelzi: 1673. VA: FICZ: GX A templom régi emléke még két feszület. Az egyik egy kis kereszt (pacificale) 1603 BED BZG felirattal. Szakértők szerint sokkal régibb, mert a corpus a régibb középkori ábrázolást képviseli, amikor a felszegezett lábakat egymás mellé helyezték. A négy sarkán levő domborművek Szent Györgyöt, a kereszten függő Krisztust, Máriát és Szent Jánost ábrázolják.

A másik egy nagyobb feszület a XVI. századból. Ezen a kereszt tövéből kinövő állványon Mária-Magdolna és Mária szobra áll, a kereszt hátulján pedig a szenvedés, valamint a négy evangélista jelképei láthatók. Az impozáns templom több régebbi falut és tízest fogott össze. Ezek: Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata, Lac tízes, Gál tízes, Bánkfalva.

A középkortól tiszta katolikus falu mindvégig megmarad a katolikus vallásban.

A XVIII. században katolikus anyaegyház.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 607.