Egervár
A Zalaegerszegtől északra 10 km-re fekvő egervári várkastély helyén már az Árpád-kor idején állt egy őrség, amelyet valószínűleg a tatárjárás után építettek. E korai vár alakjára csak az 1961-65 évek között történt feltárás során talált maradványokból következtethetünk.
Eszerint eredetileg a vár az itteni mocsár területén fából épült és nagyjából kör alaprajzú lehetett, melyet földsánc erősített. A mocsáron keresztül, mely a várat övezte, cölöpökön nyugvó fahíd vezetett a vár kapujához, melyet fából épült torony is védett. -ez a vár azonban a XIV. század első felében ismeretlen körülmények között elpusztult. Talán Károly Róbert király és egyes ellene fellázadt főurak közötti harcok során rombolták le.
Az új vár építése a XV. század második felében kezdődött, és a XVI. század első évtizedeiben fejeződött be. A vár alaprajza ebből az időből sem ismeretes, azonban okleveleink a XVI. századi építésekor már egy szabályos négyszög alakú, mind a négy sarkán egy-egy saroktoronnyal rendelkező és minden oldalról zárt kővárról emlékeznek meg. A vár alapjai 1,5-2 m hosszú, mocsárba vert cölöpkötegekre épültek, és ezekre támasztópilléreket helyeztek. Egyes helyeken egymásra rakott vízszintes gerendákkal támasztották alá a falakat, illetve a falpilléreket. Az időközben lebontott északi szárny mintegy 6,40 m széles volt, keskenyebb a többi szárnynál.
A vár négy oldalát a lakószárny különböző rendeltetésű helyiségei foglalták el. Bejárata valószínűleg az északi szárny közepe táján lehetett. A vár négy sarkán egy-egy ó-olaszbástyára emlékeztető torony épült, melyek ma is állnak. A várnak 1557-ben már külső huszárvára is volt, melyet rótt palánk módjára építettek, mint ez Török Bernát tiszttartó ez évben Nádasdy Ferenchez intézett jelentéséből is kitűnt. Az északi szárny azonban időközben teljesen elpusztult, és jelenleg egy U alakú várkastélyt mutat a helyreállított vár. A nyugati és a déli szárny elé mindhárom szinten még a XVIII. század elején barokk stílusú árkádsort építettek.
A helység első említése I. István király 1024. augusztus 24-én kelt oklevelében történik, amikor a zalavári egyház részére adományozta ,,Eguruelg" birtokot. Vára az 1288. augusztus 8-án kelt oklevélben ,,castrum suum Egerwar" néven szerepel, amikor Iván nádor Egervár birtokáért Garig vármegyebeli birtokait István bán fia Miklósnak és János nádornak cserébe átadta. A korai vár felépítése tehát már az ezt megelőző időben, de a tatárjárás után történt, egyes feltevések szerint az itt birtokos Geregye nemzetség egyik tagjának nevéhez fűződik. Ez azonban nem valószínű, mert István bán fia Miklós a Kőszegi vagy a Gut-Keled nemzetségből származott, és 1281-ben kapta meg Egervárt IV. László királytól adományként.
Ez a korai vár 1313-ban még állt, mert ekkor várnagyát ,,magistrum Johannem dictum Nakas Castellum de Egeruar" említik, azonban 1325. augusztus 24-én, amikor a vasvári káptalan előtt az Egerváry család ősei a birtokon megosztoztak, és az ez év december 12-én kelt oklevélben, melyben Henrik veszprémi püspök jelenti Károly Róbert királynak, hogy a magva szakadt Geregen Egervár és Francsika nevű birtokait a király részére lefoglalta, a várról már említés nem történik.
Németújvári Kakas Miklós 1368-ban meg szerette volna szerezni Egervár és Francsika birtokokat, de az Egerváriak ellentmondtak, mire a Németújváriak erőszakkal foglalták el azokat. Opulai László nádor előtt 1370-ben indult perben Vas vármegye közgyűlésén az alispánok és a jurátus essessorok eskü alatt bizonyították, hogy Egervári Miklós fia Mihály, István, János és Tamás mesterek Egervár nevű ősi birtokán vár állott ,,et nunc locus ipsius castri appareret". Végül is a nádor 1376-ban kelt ítéletlevelével Egervárt visszaadta az Egervári családnak. Nem sokkal ezután, 1409-ben csak ,,locus castri" várhelyként említik, és Egervári Miklós fia Mihály birtoka, aki ekkor pallosjogot nyert Albert királytól. A vár újra felépítése Balázs fia László nevéhez fűződik, aki valamint 1441-54 között született. 1471-73-ban a váradi püspökség kormányzója volt, 1475-78-ban Zala vármegye főispánja. 1482-ben horvát bán, 1485-ben királyitestőr, 1493-ban pedig a tárnokmesteri tisztséget töltötte be. Egervári László 1476-ban engedélyt kért és kapott Mátyás királytól Egervárának újra felépítésére. A vár 1490-ben már készen állt, mert az ekkor készített leltár szerint a ,,castellum"-nak fegyverei között 4 tarack, 24 kézi, még több szakállas puska, a hozzájuk való golyó, pajzs, számszeríj stb volt, de megemlítik a várkaput és a tornyot is.
Egervári László 1496-ban meghalt, és a birtokot fia Bereck püspök örökölte, ennek halála után 1523-ban Kanizsai László országbíró szerezte meg, aki hozományul adta leányának Orsolyának, Nádasdy Tamás feleségének, ő pedig testvérbátyjának Kristófnak engedte át. Nádasdy kristóf 1558-ban költözött az egervári kastélyba, és ide jött felesége Csoron Margit is. Kristóf kezdte el a vár átalakítását, melyet valószínűleg 1569-re fejeztek be. Erre utal a vár egyik tornyára helyezett kettős címer az 1569-es évszámmal. Ebben az időben kapta meg a vár a négysarkos szabályos négyszög alaprajzú formáját is. Nádasdy Kristóf halála után özvegye Kőszegre költözött, a várat fiára, Tamásra bízta. Kanizsai eleste után, 1600-ban mint végvár szerepel, melyet a török Bécs felé vonultában 1664-ben felgyújtott.
Nádasdy Tamás, mivel részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, 1671-ben fej- és jószágvesztésre ítéltek, ennek során Egervár várát a kincstár szerezte meg. A romokban heverő várat Radonai Mátyás zalavári apát vette haszonbérbe, helyreállítatta, és más birtokkal együtt 33 000 forintért Széchenyi György kalocsai érseknek adta el, aki annak vezetését fiára Györgyre bízta.
Kanizsai várának 1690-ben történt visszafoglalásával Egervár katonai jelentősége megszűnt, annak ellenére, hogy védőműveit nem bontották le. Az elhanyagolt várat 1712-ben Széchenyi György fiának, Zsigmondnak adta, aki azt várkastéllyá alakította át. Lebontatta az északi szárnyat, a déli és a nyugati szárnyak elé árkádos folyosót építtetett, a keleti szárnyban pedig kápolnát alakíttatott ki. Feltehetően ekkor épült a második emelet is, míg a tető az 1754. évi tűzvész után készülhetett. Széchenyi Zsigmond halála után fiának Ignácnak, majd 1773-ban a még elő testvérek birtokába került. Miután a várkastély fenntartásáról nem gondoskodtak, az pusztulásnak indult. A XVIII. századtól birtokosa már nem lakott itt, egyes részei pedig 1787-ben magtárnak alakították át. Széchenyi Jenő a romos kastélyt és uradalmát 1873-ban Solymossy Lászlónak adta el, kinek leszármazói még 1934-ben is birtokolták.
A várkastély pusztulását segítette elő, hogy az övező mocsarat a múlt század közepén kiszárították, aminek következtében az alapokat tartó cölöpök korhadni, a kastély falai pedig süllyedni kezdtek.
A felszabadulás után az OMF állítatta helyre Egervár várát, Nagy Emese régész feltárta és Dragonits Tamás (VÁTERV) építész szerkezeti megerősítésére és helyreállítási tervei mellett.
Forrás:
Nagy Emese: Az egervári vár építéstörténete (Arch.Ért. 92.1965.Bp.) HB 1.317
Vándor László: Későgótikus építőműhely Egerváron és környékén
Dragonits Tamás: Az egervári várkastély 1961-65 évi helyreállításáról (Műemlékvédelem 1966/3) HA. 1.614
Dénes József: Kérdések az egervári vár körül (Vasi Szemle, 56/4, 2002)
Vándor László - Orha Zoltán: Régészeti kutatások az egervári várkastélyban. in: Egervári Nádasdy - Széchényi-várkastély reneszánsz látogatóközpont, Egervár, 2013. 43-47.
Vándor László - Orha Zoltán: Az egervári vár régészeti kutatás´ról és annak eredményeiről. Castrum 16. 2013/1-2. 109-114.
D. Mezey Alice - Bozóki Lajos - Gaylhoffer-Kovács Gábor - Horogszegi Tamás: Előze
GPS: | É 46° 56.316 (46.938606) |
K 16° 51.713 (16.861891) |
INFORMÁCIÓK: várkastélyban szálloda és kis múzeum müködik, amely belépõdíj fizetése mellett látogalható.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.