„…Szalánkemén [9] (Slankamen) helyiségét igen korán megemlítették. Már 1072-ben megemlítette Florianus, majd később, 1287-ben, és a továbbiakban is gyakori tárgya az okleveleknek (az egyik szerint, a 13. században, adománybirtokként, Nemanics Károlynak, a király sógorának a hűbérbirtoka volt. A ford.) Ám maga a település, biztos, hogy a rómaiak előtti korokban keletkezett, a római korban itt állhatott Acumincum városa sőt, római régiségek még ma is fellelhetők, magának a várnak a területén is. A középkori várat, 1425-ben említették meg, amikor is, Zsigmond király, Kölpénnyel (Kupinovo) egyetemben, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adományozta, aki még 1451-ben is a tulajdonosa volt. A későbbiekben Hunyadi kezén volt. 1498-ban, Corvin János bírta, majd 1502-ben a település királyi tulajdon mint: civitas regis Zalonkamen. 1521-ben nem tudta a várat megvédeni Hédervári Ferenc és Sulyok Balázs a töröktől, sőt a szultánnak győzedelmesen azt jelentik, hogy a csapataik elpusztították Berekszót, Szávaszentdemetert, Kölpényt, Baricsot, Zimonyt, Szalánkemént és Karom várát is. Az nem világos, hogyan birtokolhatta még a későbbiekben a várat Pesey. Ferdinánd követei 1598-ban követelték Belgrád, Sabác, Szalánkemén, Pétervárad és Újlak visszaadását.
Verancsich, 1553-ban, megnézte a hegyen lévő várat, és a mélyebben fekvő, vékony falakkal övezett várost is. A várról azt állította, hogy gyönge és öreg falakkal van övezve. Más útleírók is kiemelik Szalánkemén gyöngeségét: Schweiger Salamon 1577-ben megemlítette, hogy Szalánkeménben egy hatalmas romba dőlt templom van. Az 1702-es hivatalos összeírás (Smičiklas: Szlavónia felszabadulásának 200. évfordulója, II. 292. oldal), adataiból képet alkothatunk a maradványokról. Ekkoriban Szalánkemén településének három, jól megépített kapuja meg volt még, sőt állt az övező falak egy része is. Volt három temploma is, amelyek közül a két katolikus teljesen romba dőlve. Állt még a török fürdő is. A 131 öl hosszúságú és 67 öl szélességű vár teljesen romos volt, de a vár közepén volt egy szép, tetőzet nélküli templom. állt.
1691-ben itt a törökök számára egy végzetes csata zajlott le, sőt innen haladt Marót felé a karlócai béke után a határ, az un. Marsigli vonal. Mára mindebből nem sok maradt fenn. Szalánkemén török kiűzése utáni képét, nagyon jól ábrázolja Schmaldkalder rajza (a karlsruhei hadilevéltárból), melyre fölrajzolta, a még elég jó állapotban fennmaradt falakat is. Több sematikus ábrázolás is van Szalánkeménről, a bécsi császári és királyi hadilevéltárban, de ilyent találunk Marsigli, „Danubius” című művében is, melyen a településtől nyugatra lévő, római erődítmény romjait is feltüntette.
A Duna menti, ősidőkben keletkezett hegy hatalmas területét, ma egy, szinte teljesen leromlott fal övezi (kb. 140. méter hosszúságban), melynek nyomai legalább mindenütt felismerhetőek. Így jött létre az a szabálytalan félkörív alakú erősség, melynek végpontjai 140 méter távolságra estek. A délkeleti védőfal maradt fenn a legjobb állapotban, és innen lehetett a legkönnyebben lejutni a Dunához (mintegy 90 méter). Itt a vár építőanyaga teljesen kevert és rossz minőségű. Más részeken némi római tégla is található. Tornyoknak, vagy más építménynek mára semmi nyoma sincs, csak a terület közepén lévő, 20 méter hosszúságú és 11,5 méter szélességű templomnak a romjai vannak meg.
Ez kétségtelenül az a templom lehetett, amelyet az 1702-es összeírásban említettek meg. A most is a vár alatt lévő temető még a 18. században keletkezhetett. Ennek a templomnak a falai teljesen eltérőek az övező falaktól. A vár környékén az 1691-es ádáz csata sáncait figyelhetjük meg. Magában a településen is fennmaradt néhány beazonosíthatatlan építmény, melyek az Új Szalánkeménbe (Novi Slankamen) vezető utat zárták le. Lehetséges, hogy ezek, azok a helyiséget övező falakban lévő kapuk lehettek, melyeket Weigel, az 1699-es karlócai békéhez készített térképére is feltüntetett. Érdekes, hogy a szalánkeméni plébános házának a pincéjében máig fennmaradhatott egy török fürdő nyoma: a falakban fönnmaradtak a csövek (mint ahogy a vele rokonítható fürdőben Újlakon), és a mázas falba belenyomkodott ornamentika.
[9] Ruvarac: Stari Slankamen, Zemun 1892. (A régi Szalánkemén, Zimony, 1892.) – Jugoszláv történeti levéltár, IV. 181, 225. oldal, - Horvát rég. társ. közl. I. 181. oldal, Marsigli rajzai, a Danubius című művében.)
Rudolf Šmit adatai szerint:
Slankamen – (Castrum Zalankemen, 1072). 1425-ben Lázárevics István despota tulajdona, aztán utódjáé Brankovics Györgyé; 1451-ben a Hunyadiaké, 1498-ban Corvin Jánosé. A várból ma is különlegesnek tekinthető romok maradtak fenn.
Engel Pál adatai szerint:
Szalánkemén vára és települése, 1411-1459-ig a szerb despoták tulajdonában volt, majd némi birtokviták után, 1502-ben már a király tulajdonában található. A vár alatti települést 1287. és 1502. között királyi civitas-ként említik meg (heti, majd országos piactartási joggal), de 1400-1456. között oppidumként is írnak róla. A településnek a hódoltság alatt is városi rangja volt háne adóbeosztással, valamint a szlankameni nahije székhelye volt. A település plébániatemplomát Szt. Máriának szentelték (említik, 1309-1400. között), míg az itt lévő pálos kolostorról 1380-1393-ig tesznek említést.
Bővebbet: Gere László: Várak a Szerémségben
A vár mai állapota:
Mielőtt a vár jelenlegi állapotának ismertetésébe kezdenénk, előtte el kell mondanunk, hogy a település a váron kívül még számos más érdekességgel is rendelkezik.
Elsőként a jelenleg Szt. Miklósnak (Nikolajevszka crkva) szentelt gótikus templomot kell megemlítenünk, amit Brankovics Vuk, a szerbek „Tüzes sárkánya”, a vak Brankovics Gergely fia, Brankovics György despota unokája építetett 1468-ban. A templom a térség, de Szerémnek is az egyik legrégebbi temploma. A templomot vegyesen kőből és téglából építették fel és stílusjegyeiben keverednek az un. moravai iskola és a nyugati hatások. A templomhajónak eredetileg kupolája volt, míg a nyugati harangtornyot, csak utólag, 1733-ban építették hozzá. A templomot a váron kívül, de az alsóváron belül, egy kisebb magaslatra építették fel. A templom kialakítása szolgált példaképül a későbbi, fruskagorai, Krušedol-i monostornak és a településen található templomnak is.
Második érdekességképpen, a közvetlenül a Dunára vezető főút mellett, annak egyik kanyarában található, un. Alsóvárat (Podgra�e) kell megemlítenünk. Erről a téglalap alakú, több osztatú erődített építményről történeti adatot nem sikerült fellelnünk, ráadásul egy részét még mindig föld borítja. A történeti adatok alapján, ennek az Alsóvárnak a felépítése talán Hunyadi Jánoshoz köthető, aki kellően gondoskodott a török betörésektől sújtott birtokainak a védelméről.
Harmadik érdekességképpen, az 1691-es szalánkeméni csata sáncairól kell még említést tennünk. Noha ezek a sáncok meglehetősen lepusztultak, de vonulatuk és árkaik máig felismerhető, igaz a sánc belsejében, ma már víkendházak és kiskertek találhatók, így bejárásuk meglehetősen nehézkes.
A fentiek után, következzen magának a szalánkeméni várnak a leírása. A vár a Duna jobb partján, annak egy lösztalajú, meredek oldalú, magaslatán található. A várhegyre felvezető földút, csak terepjáróval közelíthető meg, így aki azzal nem rendelkezik, kb. 15 perces sétára kell számítania. A felvezető út egyébként az egykori kapu helyéhez vezet, melynek aljában kell leparkolnunk. Maga várdomb, jelenleg egy térdközépig érő fűvel benőtt dombtető, melynek peremén futott az egykori várfal. Az övező falak belülről csak alapfalakként jelenek meg, de kívülről helyenként elérik a 3 méteres magasságot is. A falak nyomvonala csak a déli, keleti oldalon kísérhető figyelemmel, máshol csak terepalakulatokként figyelhetők meg. A déli oldalon egy félkör-alakú, míg keleten egy négyzetes torony maradványai találhatók. Ezek a maradványok fényképezhetők a legjobban. A várterület északkeleti sarkában egy ma is használatos temető van, míg a domb legmagasabb pontján egy ásatási árokkal kitakart épületmaradvány figyelhető meg.
A települést és látnivalóit 2007. március 16-án bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.
/Szatanek József/
Forrás:
Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.