Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Jolsva - JelšavaSzlovákiaFelvidékGömör-Kishont történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Jolsva vára 

Jolsva városától ÉNY-ra 3 km-re, erdővel borított, 412 m magas hegyen emelkedik Jolsva vára. Romjainak helyét a turistatérképek nem jelölik, jelzett út nem vezet hozzá. A Jolsvától ÉNY-ra, 1 km-re fekvő Melegvízi magnezitfeldolgozó (Tepla Voda) szélén található „Jelšava zastávka” vasúti megálló. Mellette vezet el egy DNY-i irányba tartó földút, mely a patak felett áthaladva ÉNY-i irányba kanyarodik, majd újból visszafordul DNY felé. Ekkor már jól látható a várhegy jellegzetes, hegyesedő kúpja (az út eddig kb. 1 km). A szekérút a hegy irányába halad, később azonban elkanyarodik. Ekkor az erdőbe térve a Várhegy lábához gyalogolunk a nem túl sűrű szálerdőben, majd felkapaszkodunk a sziklatömbökkel tarkított hegycsúcsra (GPS használata ajánlott).

A Rátót nb. Josvai család már 1327 óta birtokolta ezt a vidéket. Jolsva várát valószínűleg a család egyik tagja, Leusták nádor építtette a XIV. század 2. felében. A várban központosította a Rátót nemzetség az egész, ekkor települő murányi uradalmának kormányzását. Először 1421-ben említik a várat. 1427-ben György halálával a királyra szállt, 1430-ban Borbála királyné vette zálogba, és 1435-ben Bebek Péternek és rokonainak adta tovább. 1438-ban Erzsébet királyné 6007 forintért Perényi Jánosnak köti le élete végéig zálog címén, melybe Perényi Jánost 1439-ben iktatták be. Ezután nem sokkal a vár elpusztult, 1453-ban már Jolsva mezőváros az uradalom központja. 

A várhegy csúcsán egy nagyjából négyszögletes (57,5 x 20 m) területet öveznek a vár vastag falai. A vár bejáratának helye vitatott: vagy az árokkal védett É-i oldalon, vagy pedig a K-i falszakasz kis kerek építményén (kaputorony?) keresztül lehetett valaha az erősségbe jutni. A lőréses ÉNy-i védőfal 3-4 m magasan áll. A nyugati saroknál nagy négyzetes torony romjai láthatók. 

Forrás:

Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. 146-147.

Michal Slivka – Adrián Vallašek: Hrady a hrádky na východnom Slovensku. Košice, 1991. 129, 132-133.

Ila Bálint: Gömör megye. II. Bp. 1944. 456, 458.

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája. 1301-1457. I. Bp. 1996. 334.

/Karczag Ákos/

GPS: É 48° 37.834 (48.630566)
K 20° 12.059 (20.200983)

INFORMÁCIÓK: Jolsva városától ÉNY-ra 3 km-re, erdővel borított, 412 m magas hegyen emelkedik Jolsva vára. Romjainak helyét a turistatérképek nem jelölik, jelzett út nem vezet hozzá. A Jolsvától ÉNY-ra, 1 km-re fekvő Melegvízi magnezitfeldolgozó (Tepla Voda) szélén található “Jelšava zastávka” vasúti megálló. Mellette vezet el egy DNY-i irányba tartó földút, mely a patak felett áthaladva ÉNY-i irányba kanyarodik, majd újból visszafordul DNY felé. Ekkor már jól látható a várhegy jellegzetes, hegyesedő kúpja (az út eddig kb. 1 km). A szekérút a hegy irányába halad, később azonban elkanyarodik. Ekkor az erdőbe térve a Várhegy lábához gyalogolunk a nem túl sűrű szálerdőben, majd felkapaszkodunk a sziklatömbökkel tarkított hegycsúcsra (GPS használata ajánlott).

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció