Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Rimaráhó vára 

Rimaszombattól ÉNY-ra, 10 km-re terül el Rimaráhó község. Itt állt egykor a Ráhói nemzetség ősi fészke, Rimaráhó vára. Helyét a régi és új turistatérképek egyaránt rossz helyen, a falu nyugati szélén álló házak mellett, romjelzéssel jelölik. A szakírók egymástól átvett adatokkal szintén ide helyezik a várat, és romjait is emlegetik. Ezzel szemben a valóság az, hogy a ráhói várkastély a falu északi részében, a templom és az újkorban épített és ma is lakott kastély között állt. Romjait a 20. század elején elbontották, helyén lakóházak épültek. Ma már terepalakulatai sem láthatók, csupán a hagyomány tartotta fenn annak emlékét, hogy mely házak kertjeire terjedt ki egykor a vár épülettömbje.

A várat a Hontpázmány nemzetségből eredő Jákóffy család építtette a XIV. század végén. Kezdetben mindössze az árokkal körbevett vastag falú lakótorony készült el, innen figyelték a bányavárosok felé vezető kereskedelmi utakat. Miután a törökök Füleket 1554-ben elfoglalták, Ráhó szerepe megnőtt.

A torony körül 1590-1639 között Jákóffy Ferenc várkastélyt emelt. Ennek során a várat négyszögletűvé építették ki, bástyatornyokkal a sarkain. Belső területe két részre oszlott: felső-és alsó várra. Körben vizesárok húzódott, a kapuhoz fahíd vezetett. A környékbeli urak által fizetett, jelentős számú várőrség éberen óvta a környék népét a török portyákkal szemben. Ráhó az 1600-as években végig a Jákóffyak kezén maradt.

A XVII. század közepe táján a családfő távollétében rablók rontottak be a kapun, a vár úrnőjét megkínozták, az értékeket elrabolták. Jákóffy Kata után, ki Jánoki Gáspár neje lett, a várkastélyt fia, Jánoki Gáspár és neje Szentiványi Julianna örökölték. A pusztulásig – mely a kuruc idők után következett be – a Jánoki család birtokolta. 

A várkastély falai a XIX. század végéig még magasan álltak. 1909-ben jelentős részét elbontották, helyén később lakóházak épültek. A falu terjeszkedése során azonban, mára a nevezetes erősségnek nyoma sem maradt meg. 

Források:

Soós Elemér: Ráhó végvár története, hadi-és műleírása. Bp. 1916.

(Karczag Ákos)