Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tuscsák vára (grad Tuščak)

Szamobor-tól ÉNY-ra, a Zsumberki hegység egy 504 méter magas hegygerincén fekszik Kravljak falu. A településtől ÉK-re elnyúló Tuščak-hegynek két csúcsa van. A vár romjai az alacsonyabb, a Bregana patak völgye feletti 585 méter magas, erdővel dúsan benőtt csúcsán helyezkednek el. Kravljak lakói Stari Grad-nak hívják, míg az irodalomban általában Tuscsák - Tuščak néven említik, amely a hegy nevéből származik.

Kravljak felől közelítve a gerincen a vár előtt jól megfigyelhető védőárkokkal vágták át a gerincet. Az egyik közvetlen a vár előtt található, további három DNy-ra, Kravljak irányából nehezítette az egykori támadok dolgát.

Maga a vár két toronyból álló magja viszonylag kisméretű volt. A hegygerinc legmagasabb részén helyezkedett el a két négyzet alakú torony. A tornyokat habarccsal megkötött, faragott kőből készítették. Feltételezhetők további épületek, istálló, melyek a második torony alatti síkon állhattak. Az erődítést vélhetően fából készült palák vehette körbe.

A Kravljak felől érkező ösvényt követve először az DNy-torony romjaihoz érkezünk, amelynek falai, a nagy faragott kőtömbökkel megerősített sarkokban csak kb. 1 m magasságig maradtak fent.

A kutatás megállapítása szerint a palotának számító ÉK-i torony soha nem készült el, és csak a DNy-i torony volt lakott, amelyen belül kerámia edények, szögek, fa és fémtárgyak maradványai kerültek elő. A szakirodalom azt állítja, hogy két emelettel és fatetővel rendelkezett, amelyet a talált égett fa rétegek alapján feltételeznek. A DNy-i torony bizonyíthatóan tűzvészben pusztult el és a leletek alapján többé nem építették fel.

Az ÉK-i torony-palota falai valamivel jobban megőrződtek, átlagosan körülbelül 120 cm magasságig. Faragott kövekből épült, melyet meglehetősen szabályos sorokban helyezve emeltek.

A vár építésének ideje valahol a 12. század végén és a 13. század elején helyezhető el. A tornyok stílusjegyei, a falazat módja és a talált régészeti anyagok ezt alátámasztják. Pusztulása összefüggésben lehet a babenbergi örökségért a 13. század végén vívott csatákkal.

A történelmi forrásokban több olyan név is szerepel, amelyek a várral hozhatók kapcsolatba. A legmeggyőzőbb ezek közül, hogy a Sicherstein család a 14. században eladta Kravljak falut és Tuščak várát Celje Hermannek, mely várat a szerződés már csak romként említ.

Források:

Čaplar, Alan: Panonska Hrvatska, Zagreb, 2002.

D. Lapajne, G. Mahović: Stari grad Tuščak na Žumberku, Godišnjak zaštite spomenika kulture Hrvatske, 29/30, (2005/06),
Zagreb

Köszönjük Hajdú Istvánnak a helyszínen készített és számunkra átadott képeit!