Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kövend - PlăieştiRomániaErdély és PartiumTorda-Aranyos történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Torda város közelében, attól DNy-ra terül el a ma is túlnyomó részben magyarlakta falu, Kövend (Pl�ieşti). Egykor igen erős, kettős várfallal övezett temploma volt, ezen erődítésekből azonban napjainkra alig maradt valami.

A település 1291-ben Kuen néven jelentkezik a forrásokban, 1291-ben Kuend, 1587-ben Kövend formában fordul elő.

Oklevelek nem beszélnek középkori templomról, de 1408-ból plébánosa ismeretes. A megmaradt stíluselemek alapján építésének idejét a XIII–XIV. század fordulójára teszik, legkésőbb a XV. század elejére.

A falak megszenvedték a tatárok ostromát és Ali basa 1661. évi hadjáratának pusztításait, amikor a templomerődöt elfoglalták és felgyújtották. 1703-ban, majd 1709-ben a labancok égették fel. A középkori katolikus falu a reformáció változásai után unitárius lett, a templommal együtt. A XVIII. században unitárius anyaegyház volt és e század elején is csak unitárius egyháza van.

A templom csúcsíves építése is középkori eredetéről beszél. A templomhajó torony felőli része, a torony alatti kapu csúcsíves kerete középkori, ahogyan Orbán leírja: „a toronycsarnokból templomba nyíló főkapuzat egyike a csúcsíves építkezés szebb alkotásainak… Maga az ajtónyilat átszelt lóhereívvel, míg a béllet csúcsívvel záródik a kettő közötti ívmezőn dombormű díszlet... létezésére az öregebbek még emlékeznek. Hasonló mellékkapu is volt a hajó déli oldalán, de ennek csak befalazott fele része látszik. A hajónak ettől keletre eső részét és a szentélyt újjáépítették.” 1796-ban a templom K-i végéhez toldást építettek. A szószék 1706-ból való, Tsép Péter és Gaál János készítették. A kazettás mennyezet 1721-ben és 1796-ban készült.

A torony felső része újabb, felirata szerint 1701-ből való: „sumptibus Ecclesiae Unitariae Kövendiensis erigabatur…”. 1708-ban bádogtetőt helyeztek rá.

1913-ban a templomot Pákei Lajos terve alapján restaurálták. A mennyezeti festmények restaurálását Ürmösi Jenőné, Benczur Elza festőművésznő végezte.

A templomot valaha kettős várfal vette körül: lőréses nyolcszögben a belső, valamint egy külső kör idomú, melynek utóbbinak már Orbán B. idejében is csak alapfalai látszottak. 1913-ban egy részét lebontották és vasráccsal modernizálták. Napjainkban a belső erődfal csupán a Ny–É–ÉK-i oldalon figyelhető meg, kb. 2,5-3 m magasságban, néhány lőrés is látható rajta. A falkoronát cseréppel fedték le.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 686-687.


GPS: É 46° 29.924 (46.498726)
K 23° 42.599 (23.709982)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció