Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Mostanica - Moštanica, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Zágráb történelmi vármegye - Vinodol, Premagrad
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„…A Petrinya közeli Vinodol, a Kerecsényiek vára volt. 1579-ben ennek a várnak is elrendelték a lerontását, amit feltehetően azonnal végre is hajtottak, mivel a későbbiekben csak mint castrum dirutum említették meg. Valaha a zágrábi püspökséghez tartozhatott, mivel 1550-ben mint Ðuoddam castrum episcopatus zagrabiensis Wynodol vocatum, szerepel. …”
„…Vinodol. A 14-15. szd. fordulóján a zágrábi püspök a Blinje és a Petrinycsice (Petrinjčice) patakok forrásvidékén elterülő birtokának védelmére egy kisebb várat emeltetett, amit Vinodolnak neveztek.
A Szapolyai János és Habsburg I. Ferdinánd hívei közt, 1527-1538. között zajló polgárháború idején, Vinodol Erdődy Bakócz Simon püspök kezén volt, akit Szapolyai horvát bánná nevezett ki.
A 16. szd. közepén Vinodol a zágrábi káptalan birtokában volt, majd a király Kerecsényi Lászlónak adományozta.
Később, már a sziszeki kastély előőrseként, Vinodolba királyi helyőrség került. A 15 martalócból álló őrség a Hrasztovicai kapitányság alá tartozott.
A horvát határőrvidéki parancsnok utasítására, Vinodolt 1579-1584. között felhagyják és lerontják.
Eztán a várat olyannyira elfelejtették, hogy évszázadokon át, még a pontos helye is ismeretlen volt. Annak ellenére, hogy a szakemberek sokszor megkísérelték meghatározni a helyét, kiváltképp a 20. szd. folyamán, de csak 2002 nyarán sikerült felfedezni a vár maradványait. A terepen készített durva vázlat szerint, a kissé hosszúkás vár, egy karakteres hengeres toronnyal bírt. A vár a Moštanica és Mali Deanovići közt húzódó út fölé meredő dombgerincen helyezkedik el...”
Vinodol - Báni határvidék (Banija)
128. oldal:
„Az 1544-es esztendőben, midőn a horvátság sorra vesztette el területeit és csatáit Szlavóniában és a déli térségekben, a zágrábi káptalan és Zrínyi Miklós egy rendeletet hozott arról, hogy a leendő Kulpa menti védvonal kulcsfontosságú helyein fel kell építeni az elsőúj és korszerű erődöket [246]. A határozat szövege ellenére nem a szilárdan megépített sziszeki kastély volt az első vár, amit a zágrábi káptalan a Kulpa mellé, a Kulpa menti birtokai védelmére építetett. Miután a zágrábi egyház, a káptalan és a püspök voltak (a Zrínyi és a Blagaji grófok mellett) az Una, a Száva és a Kulpa közti térség legnagyobb földesurai, ezért ők már jóval korábban megérezték a török veszély közeledtét, így számos kisebb várat emeltettek a stratégiailag érzékenyebb pontokra, mint Pecki-t, Csunticsot (Hrvatski Čuntić), Klinac-ot, Szentkeresztet (Križ), Szokolt (Sokol) [247]. Ám már ennek előtte is álltak, s már akkor réginek mondott várai a káptalannak és a püspöknek (a Zrínyiek és a Blagajiak várain kívül), mint Vinodol, Veliki Gradac, Mali Gradac, Hrasztovica (Hrastovica) és Gora…”
137. oldal:
„Egy, a királyi vizsgálóbizottság elé terjesztett 1552-es indoklásban a káptalan felsorolja azon régi várait a Kulpa menti térségben, amelyeket szerinte az egyesítendő védelmi rendszerhez kellene csatolni. A káptalan a bizottságon keresztül kérte a királytól, hogy térítse meg a kárát amit a török Usztilonja (Ustinlonja) felperzselésével okozott, amely Sziszek előőrse volt, s amit Sziszekhez hasonló módon a Blinja patak szávai torkolatában építetett fel. Noha Usztilonja csak egy fából készített torony volt, arra azonban megfelelt, hogy az őrsége felügyelhesse a török bárkák mozgását. Az itteni őrök egy mozsárlövéssel figyelmeztethették a sziszeki védőket és a környékbeli lakosságot, hogy felkészülhessenek a védekezésre az ellenség megjelenése esetén. A káptalan szerint, ugyanilyen őrséget kell tartani Blinja-ban, Vinodolban, Hrasztovicában és Gora-ban, valamint Sziszek körül is [267]…”
184. oldal:
„Az 1559. május 21-én megtartott szábor (horvát országgyűlés), leginkább a Zríny és a Petrova hegység váraival foglalkozott. Ekkortájt, a vidék még lakott volt, s lakossága pld.: Preversác (Prevršac), Vinodol, Alsó, vagy Kis (Donji/Mali) Gradac és Szracsica (Sračica, Stankovac-nál) földesúri várak alatti, gyengén megerősített településeken, palánkokban húzódott meg…”
219. oldal:
Ferdinánd király biztosainak 1563. végi jelentése, a horvát, szlavón határ végvárainak állapotáról: „Vinodol vára, Hrasztovicától fél mérfölddel keletebbre, egy enyhén dombos vidék közepén lévő domb tetején található. A vár kevéssé hasznosítható. Kerecsényi László tulajdona és az őrség menedékhelyéül szolgál. Kerecsényi kéri, hogy ne romboltassék le. Tanácsoljuk, hogy a várat az őrökkel javítassa ki, úgy továbbra is maradhat az eddigi 15 emberből, egy vajdából és egy tizedesből álló őrség…”
259. oldal:
A már korábban meglévő Zenggi és Bihácsi kapitányság mellé, 1576. után, Ogulin és Hrasztovica székhellyel két új kapitányságot is kialakítottak. A Hrasztovicai kapitányság alá 12 környékbeli vár tartozott: Blinja, Vinodol, Bojna, Gora, Hajtić, Mazin (Dugi Šimun-nak is nevezték), Greda, Mutnica, Donji Gradac, Gornji Gradac, Zríny (Zrin) és Gvozdanszkó (Gvozdansko). A tűzfegyverek összeírása szerint a fenti várakban, 2 rövid vaságyút, 2 kisebb vaságyút, 4 mozsarat, 85 szakállas puskát, 16 kézi puskát és 35 mázsa lőport találtak, amit további 500 puskával, 5 nehezebb és nagyobb ágyúval, valamint 15 mozsárral javasoltak megnövelni…”
325. oldal:
„Egy 1579-es összeírás az alábbi várakat említi meg: Perusicsot (Perušić) és Prozort Likában, a Korana menti Kulcsot (Ključ) és a Bihács (Bihać) melletti Szokolác (Sokolac), aztán Ó Plaskit (Stari Plaški), Vranográcsot (Vranograč), Bojna-t, Felső (Kis) Kladusát (Gornja/Mala Kladuša), valamint az alábbi Báni várakat: Blinja-t (a Keglevicsek régi és új vára) és az Ópetrinja (Stara Petrinja) közeli Vinodolt. A fenti várak közül néhányat az 1577-es, 1578-as török offenzíva során elfoglaltak, kifosztottak, majd leromboltak. Néhányat már korábban felhagyták régi urai, és se a törökök, se a határvidéki katonaság nem vette birtokba őket…”
A vár mai állapota:
A vár bejárása 2009. 03. 19-én történt Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A kb. 30 m relatív magasságú, hosszúkás, kb. 40x20 méteres dombtetőn lévő kicsiny várból mára nem sok maradt fenn. A várat keletről egy sánc és egy sáncárok védte, míg a nyugati végét egy árokszerű, de természetes terepalakulat zárja. A felvezető út is ebben a dombnyakban haladt a dombtetőre. Maga a vármag a keleti oldalon egy hengeres toronyból, míg a nyugati oldalon egy téglalap alakú épületből állt. Mindkét építményt egy, a domb peremét követő védőfallal vették körül. A várdomb északi és déli oldala olyan meredek, hogy árokra nem volt szükség. Falmaradványok csak a hengeres toronynál figyelhetők meg, illetve a fák gyökerei között. A dombtetőn több süppedés is látható, de feltárás nélkül megállapíthatatlan, hogy valamilyen épület maradványai, vagy kincskereső gödrök nyomai.
/Szatanek József/
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
http://www.petrinja.hr/dokumenti/2007/razvoj_turizma/03_03_analiza_kulturni_resursi.pd
Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest.
GPS: | É 45° 21.430 (45.357166) |
K 16° 20.503 (16.341724) |
Vinodol, vagy Premagrad megközelítése, Petrinja települése felől a legkönnyebb. Ehhez Petrinját Hrvatska Kostajnica irányában hagyjuk le, majd kb. 12 km után érjük el Moštanica települését. A falutáblánál lassítsunk, mert kb. a falu közepén, az első jobbra, Orošari felé tartó útra kell fordulnunk. Ezen úton kell kb. 2400 méter mennünk dél-nyugatnak. A makadámos, de jó minőségű alsóbbrendű út, egyenesen nekivezet a várhegynek, majd egy "S" kanyarral elhalad mellette. Magába a várba, az "S" kanyarból egy horhoson keresztül a legkönnyebb feljutni, de a relatív alacsony szintmagasság miatt, egy kis kapaszkodás után, bármely oldalról rövid időn belül fent lehetünk. Tekintve, hogy a várhelyet dús növényzet takarja, így a felkeresése, csak is lombmentes időszakban javasolt.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.