Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Pákozd, Magyarország, Fejér vármegye, Fejér történelmi vármegye - Tóvár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Pákozd, Tóvár
Terei György - Lokalizálási kérdések, várak(?) Pákozd körül
Gerő László 1968-ban elkészült magyar várakat bemutató térképén látható Pákozd falu közelében egy várrom jele, de a szerző nem adott pontosabb információt azzal kapcsolatban, hogy az adat honnan származik. Valószínűnek tartom, hogy Genthon István 1953-ban megjelent könyvéből vehette, ahol a következő olvasható Pákozd címszó alatt: " Várrom földalatti, hozzáférhető részekkel a falu közelében, XV. század ." (Vetési Albert 1953.)" A Vetési Albert adatközlőtől(?) származó adatot Genthon István csak átvette, nem ellenőrizte. Ugyanezt tette Gerő László is, aki 1955-ben megjelent könyvében átvette az idézetet.
Ezek szerint Pákozdon a háromrészes őskori földvár mellett kellene lennie egy középkori várnak is. Az igazság kiderítéséhez segítségemre volt Pákozd falu néhány lakosa is, mert ők is hallottak valamilyen várról, alagútról, ahová be lehetett menni, amely egészen Pátkáig és Lovasberényig vezet. Az információk összegyűjtése során kiderült, hogy második vár nincsen, a bronzkori földvár oldalában található a Bárcaházi barlang, mely a szűk bejárat után tágassá válik. Ezt gondolták alagútnak, és kapcsolták a várhoz. Innen származik, hogy Pákozdnak középkori vára van alagutakkal. Volt még egy téves adat, a Magyarország Autóstérképén. Pákozdnál a tó mellett várrom jele volt megfigyelhető. Később kiderült, hogy ez valószínűleg hegy tetején található őskori várra vonatkozik. Ennek ellenére 1994-ben bejártuk a területet, és a tó mellett megtaláltuk a földhalmokat.
Leírása:
Alaprajza leginkább egy trapézhoz hasonló, a sánc három sarkán élesen fordul be, a negyediknél inkább csak tompaszögről beszélhetünk. A körülbelül 32 × 20 méteres területet vizesárok veszi körbe, melyet a tóból egy csatornán át vezettek ki. A vizesárok legmélyebb pontja 1,5 méter.
Az észak - északnyugati oldalon a sánc egyenes, belső magassága 2 méter és 1,35 méter között mozog. A legmagasabb pont a nyugati sarok, vele szemben az árok túloldalán található a 25 méter hosszú, 1 méter magas ellensánc. A déli és keleti oldalon a sánc magassága fél méter körül mozog. Az erőd délkeleti oldalán a sánc 4-5 méter hosszúságban megszűnik. 1995 - 1996-ban lehetőség nyílt a feltárásra. Az ásatást Vágó Csabával végeztem, ennek rövid összefoglalását közlöm.
Hat szelvénnyel kutattuk a területet. Ezek során főként sáncátvágás történt, valamint a belső területet kutattuk. Megfigyelésünk alapján a sánc nagyobb volt, mint amennyi föld az árokból kikerülhetett volna. Megtelepedésre utaló objektum nem került elő, ennek ellenére a sánc földjében nagymennyiségű 18. századi kerámia került elő. A 2. szelvényből 25 cm mélységből előkerült egy vasalt csizmasarok bőrmaradvánnyal. Nehéz pontos korhatározását adni, mivel csak apró töredékről van szó. A többrétegű sarok és az erős patkó leginkább a 18. század elejére tehető.
Pákozd fontos szerepet játszott a Rákóczi szabadságharc korában, bizonyítják ezt az írott források is. Valószínűleg a vallási sérelmek is hozzájárultak, hogy a falu népe a felkeléshez csatlakozott. 18. század eleji források, későbbi, a korral foglalkozó munkák bizonyítják, hogy voltak Pákozd környékén kuruc védművek.
Pákozd - Tóvár északi sánc
1995 nyarán Nováki Gyula hívta fel a figyelmemet a sáncra, melyet a turistatérkép 300 méter hosszúságban töltésként jelez. Ez a jelzés megtalálható a 10 000-es térképen. Az M 7-es autópálya és Pákozd falu között található.
Leírása:
1996 tavaszán sikerült a területet bejárni, a sáncot felmérni. A sánc megközelítőleg északi irányba halad 270 m hosszúságban. Legdélebbi pontja az M 7-es autópályától 350 méterre északra helyezkedik el, az északi csúcsa a Bem utcánál található ( Bem utca 12. és 14. telek között).
Valószínűnek tartom, hogy ezek nem az eredeti végpontjai a sáncnak, mert az évszázadok során a szántás teljesen eltűntette a dél végét. A falu felöli végén a végpontot a falu terjeszkedése tűntette el. Fontos megemlíteni, egyvonalban van a Pákozd - tóvári erődítménnyel.
A kutatást nehezíti, hogy a sánc felső felébe szennyvízlevezető csatornát ástak. A sánc magassága 1-1,2 méter. A sánc középső részén két, közel derékszögű kanyart láthatunk, mely után a korábbi irányhoz hasonlóan halad a sánc. Ha déli irányba meghosszabbítjuk a sáncot, akkor érintkezne a Velencei - tó partjára épített erődítménnyel. A terepbejárás alkalmával több 17-18. századi kerámiát találtunk, hasonlót mint ami a kuruc kori erőd ásatásánál előkerült.
Az írásos források közül több ír a sáncról és egy megerősített táborról. Feltételezhető volt, hogy a sánc összefügg a tó partján épült erőddel. A rendszer feladata a Székesfehérvárt és Budát összekötő út ellenőrzése volt. Mivel itt volt a legkisebb távolság a Velencei - hegység és a tó között ( kb. 2 km ), itt volt a legalkalmasabb hely az erődrendszer megépítésére. Pákozd - Tóvár funkciója az volt, hogy az útra merőleges sáncot a legdélebbi ponton lezárja. Ezért elképzelhető, hogy ehhez hasonló erőd nyomát meg lehetne találni a hegység aljában, mert véleményem szerint ott is kellett lennie egy lezáró pontnak. Sajnos a falu erre rátelepült, kevés az esély, hogy előkerül valamilyen nyom.
GPS: | É 47° 12.442 (47.207371) |
K 18° 32.615 (18.543575) |
Információk: Tóvár egykori erődítménye a Velencei-tó madárrezervátumának a területén fekszik. Felkeresése a szigorúan védett természeti területen csak engedéllyel lehetséges!
A lápos, náddassal övezett területre, az egykori erőd vizesárokkal kerített belső részére történő bejutásra, így is csak ritkán adódik alkalom.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.