Pákozd, Tóvár
Terei György - Lokalizálási kérdések, várak(?) Pákozd körül
Gerő László 1968-ban elkészült magyar várakat bemutató térképén látható Pákozd falu közelében egy várrom jele, de a szerző nem adott pontosabb információt azzal kapcsolatban, hogy az adat honnan származik. Valószínűnek tartom, hogy Genthon István 1953-ban megjelent könyvéből vehette, ahol a következő olvasható Pákozd címszó alatt: " Várrom földalatti, hozzáférhető részekkel a falu közelében, XV. század ." (Vetési Albert 1953.)" A Vetési Albert adatközlőtől(?) származó adatot Genthon István csak átvette, nem ellenőrizte. Ugyanezt tette Gerő László is, aki 1955-ben megjelent könyvében átvette az idézetet.
Ezek szerint Pákozdon a háromrészes őskori földvár mellett kellene lennie egy középkori várnak is. Az igazság kiderítéséhez segítségemre volt Pákozd falu néhány lakosa is, mert ők is hallottak valamilyen várról, alagútról, ahová be lehetett menni, amely egészen Pátkáig és Lovasberényig vezet. Az információk összegyűjtése során kiderült, hogy második vár nincsen, a bronzkori földvár oldalában található a Bárcaházi barlang, mely a szűk bejárat után tágassá válik. Ezt gondolták alagútnak, és kapcsolták a várhoz. Innen származik, hogy Pákozdnak középkori vára van alagutakkal. Volt még egy téves adat, a Magyarország Autóstérképén. Pákozdnál a tó mellett várrom jele volt megfigyelhető. Később kiderült, hogy ez valószínűleg hegy tetején található őskori várra vonatkozik. Ennek ellenére 1994-ben bejártuk a területet, és a tó mellett megtaláltuk a földhalmokat.
Leírása:
Alaprajza leginkább egy trapézhoz hasonló, a sánc három sarkán élesen fordul be, a negyediknél inkább csak tompaszögről beszélhetünk. A körülbelül 32 × 20 méteres területet vizesárok veszi körbe, melyet a tóból egy csatornán át vezettek ki. A vizesárok legmélyebb pontja 1,5 méter.
Az észak - északnyugati oldalon a sánc egyenes, belső magassága 2 méter és 1,35 méter között mozog. A legmagasabb pont a nyugati sarok, vele szemben az árok túloldalán található a 25 méter hosszú, 1 méter magas ellensánc. A déli és keleti oldalon a sánc magassága fél méter körül mozog. Az erőd délkeleti oldalán a sánc 4-5 méter hosszúságban megszűnik. 1995 - 1996-ban lehetőség nyílt a feltárásra. Az ásatást Vágó Csabával végeztem, ennek rövid összefoglalását közlöm.
Hat szelvénnyel kutattuk a területet. Ezek során főként sáncátvágás történt, valamint a belső területet kutattuk. Megfigyelésünk alapján a sánc nagyobb volt, mint amennyi föld az árokból kikerülhetett volna. Megtelepedésre utaló objektum nem került elő, ennek ellenére a sánc földjében nagymennyiségű 18. századi kerámia került elő. A 2. szelvényből 25 cm mélységből előkerült egy vasalt csizmasarok bőrmaradvánnyal. Nehéz pontos korhatározását adni, mivel csak apró töredékről van szó. A többrétegű sarok és az erős patkó leginkább a 18. század elejére tehető.
Pákozd fontos szerepet játszott a Rákóczi szabadságharc korában, bizonyítják ezt az írott források is. Valószínűleg a vallási sérelmek is hozzájárultak, hogy a falu népe a felkeléshez csatlakozott. 18. század eleji források, későbbi, a korral foglalkozó munkák bizonyítják, hogy voltak Pákozd környékén kuruc védművek.
Pákozd - Tóvár északi sánc
1995 nyarán Nováki Gyula hívta fel a figyelmemet a sáncra, melyet a turistatérkép 300 méter hosszúságban töltésként jelez. Ez a jelzés megtalálható a 10 000-es térképen. Az M 7-es autópálya és Pákozd falu között található.
Leírása:
1996 tavaszán sikerült a területet bejárni, a sáncot felmérni. A sánc megközelítőleg északi irányba halad 270 m hosszúságban. Legdélebbi pontja az M 7-es autópályától 350 méterre északra helyezkedik el, az északi csúcsa a Bem utcánál található ( Bem utca 12. és 14. telek között).
Valószínűnek tartom, hogy ezek nem az eredeti végpontjai a sáncnak, mert az évszázadok során a szántás teljesen eltűntette a dél végét. A falu felöli végén a végpontot a falu terjeszkedése tűntette el. Fontos megemlíteni, egyvonalban van a Pákozd - tóvári erődítménnyel.
A kutatást nehezíti, hogy a sánc felső felébe szennyvízlevezető csatornát ástak. A sánc magassága 1-1,2 méter. A sánc középső részén két, közel derékszögű kanyart láthatunk, mely után a korábbi irányhoz hasonlóan halad a sánc. Ha déli irányba meghosszabbítjuk a sáncot, akkor érintkezne a Velencei - tó partjára épített erődítménnyel. A terepbejárás alkalmával több 17-18. századi kerámiát találtunk, hasonlót mint ami a kuruc kori erőd ásatásánál előkerült.
Az írásos források közül több ír a sáncról és egy megerősített táborról. Feltételezhető volt, hogy a sánc összefügg a tó partján épült erőddel. A rendszer feladata a Székesfehérvárt és Budát összekötő út ellenőrzése volt. Mivel itt volt a legkisebb távolság a Velencei - hegység és a tó között ( kb. 2 km ), itt volt a legalkalmasabb hely az erődrendszer megépítésére. Pákozd - Tóvár funkciója az volt, hogy az útra merőleges sáncot a legdélebbi ponton lezárja. Ezért elképzelhető, hogy ehhez hasonló erőd nyomát meg lehetne találni a hegység aljában, mert véleményem szerint ott is kellett lennie egy lezáró pontnak. Sajnos a falu erre rátelepült, kevés az esély, hogy előkerül valamilyen nyom.