Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nemesi temető (Nemes-tető) Árpádkori földvár

Zalabér felett nyugatra húzódó dombhát magaslatán helyezkedik el a Nemes-tető, melyet napjainkban Nemesi temetőként említenek. Itt található a kisméretű Árpád-kori földvár. Építtetője a Béri család egyik őse lehetett aki a falu templomával szemben lévő dombon építtette fel fából emelt és földsánccal körülvett lakótornyát. Ezzel itt alakult ki a Béri család első birtokközpontja.

A vár alaprajzi elrendezése négyzetes formájú. A védett terület nagysága kb. 20 x 25 méter. A domb körül futó sáncárok szélessége kb. 6-7 méter, a jelenlegi mélysége a külső árokszélhez viszonyítva még napjainkban is eléri helyenként a 1,5-2 métert. A domb magassága az árok aljától számítva kb. 5-6 méter. Az árok formája is négyzetes, sarkain lekerekített formát mutat.

A vár területén a temetőre való tekintettel régészeti kutatás, feltárás ez idáig nem történt. A vár vázlatos felmérését Nováki Gyula készítette el 1952-ben.

Az Árpád-kori földvár területén az újkorban temetőt alakítottak ki. A zalabéri anyakönyvek tanúsága szerint az első temetkezés 1797-ben, az utolsó 1964-ben történt. A temetőben ma már csupán a nagykereszt áll. Néhány sírkő, illetve annak töredéke a fűben hever, a többit vélhetően elvitték.

A honfoglaláskor a falu és környéke a gyepűrendszerhez tartozott, ahol később az 1100-as években a Türje nemzetség telepedett le. A település nevét az oklevelek 1247-ben említették először Byr alakban. A Tűrje nembeli Pósa a gazdája, aki már 1254-ben a batyki hagyaték határjárásában tanúként,mint Béri Pósa  szerepel: „Posa  de  Beel" névvel. Ugyancsak „Posa nobilis de Beel" néven tanú a fia is Apatolch bérbeadásánál 1303-ban. Tehát a falu tulajdonosainak Béri lesz a nevük.

A birtokmegosztás a családi ágak között nem lehetett teljesen szilárd, mivel az írott források igen komoly viszályokat mutatnak. A dombon elhelyezkedő vár is elképzelhetően ennek eshetett áldozatául. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a Béri család a gyakori belviszályok miatt 1507-ben engedélyt kap II. Ulászló királytól, hogy erődített udvarházat építtsen. Ebből a Béri István által, a Zala folyó mellett építtetett új castellumból épült ki később a török kori végvár.

Nicolo di Angelini 1560-ban készített, igen részletes térképén már csak a folyó menti erődítés van feltüntetve. Mint ahogy pár évvel később Giulio Turco felmérésén sem látható a dombtetőn erődítés. Ezek is alátámasztják, hogy a Nemes-tetőn lévő kisvár addigra már rég elpusztulhatott.

Napjainkban a Nemesi temető dombján található földvár a Szőlőhegyi tanösvény része, annak második állomása, Zalabér településtől indulva. A várhely területe gondozott szép kilátást nyújt a Zala völgyére és a településre.

Források:

Magyar Várarchívum Alapítvány - terepbejárási napló - 2018
Sorok János: Zalabér története (Zalai Kismonográfiák 3., Zalaegerszeg, 1997) A zalabéri vár
Zalabér település honlapja