„…A vár alatt két kastély jött létre. Az egyiknek, mely manapság teljesen elhagyatott, két kör alakú tornya van, a másik, melybe nemrég Ozsegovich báró telepedett meg, kimondottan masszív építmény, fallal kerítve, melynek négy sarkán, négy kisebb kör alakú torony van…”
„…A Pethő család, a Béla vár alatti síkságon, 1605-ben építteti fel új várukat (Béla I.), a várkastély ekkor hangsúlyozottan katonai elemekkel rendelkezett: árokkal a vár körül, felvonóhíddal és egy négyzetes toronnyal a kapu fölött. A mai látható négyszögletes, egyszintes épület a háromszintes toronnyal a nyugati homlokzatán, a körítőfalak sarkain kisméretű kör alakú tornyokkal, valószínűleg a 18. században nyerte el a mai formáját. A várkastélyt, így egy kastéllyá alakították át, mely teljesen kő építésű és a horvát műemléki katalógus első kategóriájába tartozik….”
„…Podbela, vagy Béla I-es kastélya, eredetileg egy várkastélynak épült. A kastély egy viszonylag alacsony (207 m) dombháton helyezkedik el. A kastély, az építészeti részletei alapján, egy késő-reneszánsz, szabályos téglalap alakú várkastélyként épült meg, a négy sarkán egy-egy kör alakú toronnyal és egy háromemeletes, téglalap alaprajzú kaputoronnyal az övező fal nyugati oldalának közepén. A védő falakon belül, egy nagyméretű, egyemeletes lakóépület helyezkedik el, melynek nyugati homlokzatára támaszkodik a kaputorony. Az egész várkastélyt egy sekély védőárok övezi. Magába a kastélyba, egykor egy felvonóhídon keresztül lehetett bemenni. A kastély központi épülete viszonylag jó állapotúnak mondható, ám az övező falakat védő tornyok fele már leomlott. A délnyugati saroktorony mellett, egy földszintes, téglalap alaprajzú épület található, mely a védőárkot egy kettős ívvel hidalja át. A védőárok mára jelentősen feltöltődött.
Podbela, vagy Béla I-es várkastélyát, a gersei Pethő család építhette fel, valószínűleg a 16. szd. végén, vagy a 17. szd. elején (első említése 1606.). Podbela várkastélya, egészen 1730-ig maradt a Pethő család tulajdonában, majd a kastélyt a bécsi udvari kamara vette át. Eztán a kamara odaajándékozta a Pálfy családbak, de 1740-ben, már Erdődy László gróf tulajdonában volt. Eztán az Erdődyek a várkastély közvetlen közelében egy új, barokk kastélyt (Béla II-es kastélya) építettek fel a 18. században, két hengeres toronnyal az épület sarkain. Az új kastély a régi várkastéllyal együtt, a bélai-ivánci uradalom lakó és gazdasági központját képezte. A bélai birtok egészen 1817-ig maradt az Erdődyek tulajdonában, amikor is hosszú pereskedés után, a tulajdonjog visszaszállt a gersei Pethő család leszármazottjaira, a : Joszipovich, a Lovincsich és a Barabás családokra. Tőlük, mind a várkastélyt, mind a kastélyt, 1858-ban, báró Ozsegovich Iván vette meg, s maradt is a család kezében a várkastély 1946-ig, amikor azt államosították, míg a kastélyt még 1953-ig lakhatták…”
A kastély mai állapota:
A kastélyt legutoljára, 2008. 03. 14-én sikerült felkeresnem (előtte, Kósa Pállal, 2002. szeptemberében). A kastély jelenleg magántulajdonban van, azonban a nyitott kerítéskapun keresztül könnyedén megközelíthető.
A kastélypark északkeleti sarkában található várkastélyt ma is egy szárazárok veszi körbe, melyben egykor talán víz is lehetett, tekintettel arra, hogy a kastélytól kb. 300 méterre található egy pisztrángnevelő telep, amit egy bővizű forrás táplál. Miután a forrás magasabban van, így vizének odavezetése sem okozhatott gondot. A kastély egyemeletes épületét, egy lőréses, a sarkain egy-egy hengeres toronnyal ellátott védőfal övezi. A tornyok közül az észak- és a délnyugati tornyok már ledőltek, de a maradék kettő még mindig eredeti magasságában, jóllehet tető nélkül áll. Az övező fal déli oldalára, egy az árok teljes keresztmetszetén átnyúló egyszintes épület található, melynek alját két boltív tartja. A várkastély magját alkotó épület zárva van. Az üvegnélküli földszinti ablakokon keresztül bepillantva, csak lepusztultság látható.
Összességében a várkastély felkeresése ajánlott, tekintettel arra, hogy még további (3) látnivalók is találhatók 5 kilométeres körzetében (Béla II. kastély, Margecsán 13. szd-i vára, és Béla johannita vára).
/Szatanek József/
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovjećni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
Mladen Obad Šćitaroci: Dvorci i perivoji Hrvatskoga Zagorja (Zagerb, 1993.)
Krešimir Regan: Srednjovjekovne utvrde i kašteli na obroncima Ivanščice
Branko Nadilo: Várak és kastélyok az Ivánscsica hegység északi részén (Gradevinar folyóirat 2004/56. évfolyama 4. száma)