Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Oklánd - OclandRomániaErdély és PartiumUdvarhely történelmi vármegye - Kustaly vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

  

A Persányi-hegység északi részében, Oklánd határában, meglehetősen eldugott helyen, 763 méter magasan fekszik Kustaly vára. A várat hordozó magaslat nem különálló, elszigetelt hegytető, hanem a Székelyudvarhelyt Baróttal összekötő jelenlegi megyei út Homoródoklánd-Vargyas közötti szakaszától délre emelkedő, erdős Heveder-hegyesét (803 méter) az attól keletre magasodó Gyepűbükkével (794 méter) folytató, alig észrevehető, enyhén hullámos felületű hegynyereg.  

A vár fölfedezésének érdeme kétségtelenül Orbán Balázsé, aki 1868-ban részletesen leírta az akkortájt még „ölnyi magasságban” fennálló falakat. Az általa megfigyelt romokat a 20. elején hordták el: 1901–1902-ben az alkalmatlanná vált régi rikai-út helyettesítésére Homoródújfalu és Barót között új útszakasz épült, és az építési vállalkozó Kustaly romjait kiszedette és kőanyagát az út Hagymás-tetőtől nyugatra eső részletének alapozásához felhasználta.

A vár helyén először 1971–1973-ban, Ferenczi Géza és Ferenczi István irányításával zajlott jelentősebb régészeti kutatás, majd 2007-ben Sófalvi András újabb ásatást végzett a maradványok között.

A vár nagyjából ovális alaprajzú, átmérője 54 x 35 méter. A kővár, pontosabban kőtorony, egy nagyjából 12 x 15 méter külvilágú épület volt. Falának kezdeti vastagsága 1,6 méter, az utólag hozzátoldott 80 cm vastag falbéléssel azonban kereken 2,4 méterre szélesedik. Az épületet egy 4-5 méter széles, 2-3 méter mély árok vette körbe.

Az 1971–73-as ásatások során jelentős mennyiségű leletanyag – edénytöredékek, csonteszközök és egy fémeszköz (talán szúrószerszám, vagy fegyver darabja) – került elő. Főként a jellegzetes fazéktöredékekre támaszkodva Ferenczi Géza és Ferenczi István a 11. század második felére, valamint a 12. századra keltezték a vár fennállását. Véleményük szerint Kustaly vára – a közeli Rikai erődítménnyel (Keleti torony) és a közelében levő töltésvonulattal – a kelet felől várható támadások megállítására illetve visszaverésére készült, és a keleti gyepű egyik fontos elemét képezte. Szerintük a bizánci hadsereg 1166-os jelentős méretű erdélyi pusztításai nyomán, a gyepű keletebbre (a Csíki- meg a Háromszéki-medencébe) tolásával a rikai-barcasági védelmi rendszer jelentősége a 12. század utolsó negyedének küszöbén erősen csökkent majd megszűnt; ekkor vált lakatlanná és pusztult el Kustaly vára is.

Sófalvi András 2007-es ásatásakor a várnak és környezetének pontos felmérését is elkészítette. A feltárás során előkerült gazdag leletanyag alapján Sófalvi pontosította és kiegészítette a korábbi kutatás eredményeit. Megállapította, hogy a torony és a külső árok készítése egy időben történt, valamint, hogy a torony belső falvastagítására azért volt szükség, mert ez a vastagítás fafödémet, vagy gyilokjárót tartott. A torony bejáratát is feltárta a nyugati oldalon. A megtalált nagy mennyiségű kerámiatöredék és háztartási hulladék véleménye szerint igazolja a vár évtizedeken át tartó intenzív használatát. A vár építési idejét a 12. századra, annak is inkább az első felére helyezte (a tatárjárás utánra keltezhető leletek csak nagyon kis számban kerültek elő).

Sófalvi András úgy vélekedik, hogy Kustaly várának nem lehetett határvédelmi funkciója. A közeli Kakasborozából előkerült faanyag dendrokronológiai vizsgálata (amely a töltésszakasz 7–9. századi keletkezését mutatta ki) kétségessé teszi a töltésvonulat és Kustaly szoros kapcsolatát, így azt is, hogy a vár része lett volna a feltételezett kelet-erdélyi határvédelmi rendszernek. A várat inkább magánföldesúri várnak tartja, amelynek elsődleges feladata a környezet és a közelében haladó Erdővidékről Vargyason átvezető út ellenőrzése lehetett. Kustaly a közelében levő két rikai toronnyal együtt regionális védelmi szerepet is betölthetett a Német Lovagrend barcasági jelenlétének idején. 

Forrás:

 

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 356-357. 

GPS: É 46° 8.719 (46.145313)
K 25° 28.340 (25.472338)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció