Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KaptolHorvátországHorvát-SzlavónországPozsega történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Megközelítése:

Kaptol várkastélyát (a település neve, az egykor itt székelő pozsegai káptalan után, magyarra Káptalanfalvára lehetne fordítani), egy történeti és építészeti emlékekben gazdag útvonalon lehet és érdemes megközelíteni. A javasolt útvonal kiinduló pontja, Drávaszabolcs határátkelőhely, majd: Donji Miholjác (Majláth kastély, 20. szd. eleje) – Moslavina Podravska – Zdenci – Orahovica (itt egy kúria nézhető meg) – Duzluk (a főúttól jobbra letérve felkereshető Raholca tekintélyes romjai, a lábainál egy egykori várkastély romjai) – Papuk hágó (félúton Szt. Miklós pravoszláv kolostorral, a hágó magasságából a raholcai Óvár kereshető fel) – Kutjevo (már a hegység déli oldalán, erődített bencés, később jezsuita rendházzal) – majd a falu végén jobbra Velika felé – Vetovo – Kaptol. A településre keletről érve, először elhaladunk a falu plébániatemploma mellett, majd kb. 200 méter után egy útkereszteződésben jobbra, a falu főtere felé fordulunk. A főtér északi oldalán található a várkastély, egyenlőre csak a falu jegyzője által kiadott engedély (építési terület) alapján látogatható együttese. A főtéren számos vendéglátóhelység és fagylatozó is található. A várkastély megtekintése után érdemes kb. 5 km-t nyugatabbra menni, ahol Velika települése található, a település központjában egy ferences kolostorral (ez az egész török hódoltság alatt működött) és erődített harangtornyával. A település felett emelkedik a szintén megtekintésre érdemes Velika, 13. századi vára.

Kaptol várkastélyának története:

„A Pozsegától északra eső vidéken, a leginkább fennmaradt vár együttese, Kaptol vára, a hasonnevű település közepén (113. kép). A várba, melyet mély sánccal öveztek, jelenleg egy felvonóhídból átalakított épített hídon, majd egy négyzetes kaputornyon keresztül lehet bejutni. Az ettől balra eső része a várnak romos állapotban van, egy kör alakú toronnyal a sarkán, a jobbra eső részét a várnak az újabb időkben újra helyreállították. Ezt is egy kör alakú toronnyal zárták. Az északnak haladó várfalat félkör alakú toronnyal erősítették, az ellenkező végében, a XVIII. században építették fel a szép, Szt. György templomot, mely ma raktárként szolgál. Semmi több olyan berendezés sem látható, mely valaha a vár védelmét szolgálhatta. A vár a pozsegai káptalanhoz tartozott, melynek ténye a település nevében is fennmaradt. Ha az építmény alapjait megvizsgáljuk, láthatóvá válik, hogy a vár – Csernikkel rokonságban – valamikor a török invázió előtt keletkezhetett.”

„KAPTOL

A pozsegai káptalan és a diakóvári püspökség kastélya

Kaptol ma egy falu a Kutjevo – Velika közti út mentén, tíz kilométerre Pozsegától. A késő középkori várkastély romjai, a Papuk hegység, déli lejtőjén elhelyezkedve, a pozsegai Arany völgyre való kilátással, a település közepén vannak elrejtve, mely Szentgyörgyvár (�ur�evac) mellett a legjobban fennmaradt középkori várak egyike Szlavóniában. A II. világháború rongálásai után, soha többé nem építették újjá (A 2002. május havi látogatás alkalmával a várkastélyban felújítási munkák figyelhetőek meg, melyek a templomkörzetet érintik. A kastély amúgy zárva van, de munkaidőben (09:00-14:00) a községháza alkalmazottjai kérésre kinyitják azt. A fordító.). A falu, a nevét, a pozsegai Szt. Péter társas káptalanról kapta, mely valamikor a mai várkastély romjai közt székelt. Pozsega – Kaptol vára egy templomvár volt, mely jelentősen különbözött a közeli Pozsega királyi várától.

A pozsegai társas káptalant 1221 és 1230 között alapították, a pécsi püspökség szervezetén belül. A társas káptalan (capitula collegiata) úgy keletkezett, hogy olyan papokat gyűjtöttek együvé, akik tagként, meghatározott szabályok szerint éltek. Észak Horvátországban a pozsegai és a csázmai káptalanok voltak a legjelentősebbek. Volt káptalani szék is (capitula cathedralia), mely általában a püspöki (székes) egyház és a püspöki rezidencia mellett, mint pld. a zágrábi káptalan, létezett. A káptalanok hites helyként is (locus credibilis) szolgáltak. A királyi rendeletek alapján a káptalanok vezették be a nemeseket vagy az egyházi közösségeket a birtokjogokba, felügyelték a pereket, megállapították és hitelesítették a birtokok közti megyehatárokat és erről okleveleket is állítottak ki, továbbá, másolták és hitelesítették a különböző okiratokat. A pozsegai káptalan kanonokjaim a törökök támadásai elől, 1536-ban, a levéltárat Pécsre és a Felvidékre menekítették, ami után a káptalan többé nem alakult újjá. Az archívumot a későbbiek folyamán Budapestre szállították, ahol 1960-ig őrizték, amikor is visszaadták Horvátországnak, a zágrábi állami levéltárnak373.

A törökök 1537. Január 15-én foglalták el Kaptolt és az övüké is maradt 1687-ig. Ezen időszak alatt a kaptoli várban katonai helyőrség tartózkodott. A keresztény nyáj lelki életéről a közeli Velika ferencesei gondoskodtak374.

A törökök Szlavóniából való kitakarodása után, megalapították a kaptoli uradalmat, melyet 1701-ben, I. Lipót császár odaadományozta a diakóvári-bosnyák püspöknek, Feketich (Crnković) Péternek, aztán utódjának, Patacsich (Patačić) György bárónak. 1707-1773-ig Kaptol a szerémi püspök tulajdonában volt, aztán a diakóvári káptalané 1877-ig, amikor is a birtokot gróf Attems Antal vette meg. A XIX; XX. század fordulóján a kaptoli birtoknak, báró Riese Antal a tulajdonosa. Mint a kaptoli jószág tulajdonosa említik, Podmaniczky Aurelia bárónőt és a Törökffy (Turković) testvéreket. 1910 körül a kaptoli birtokon gazdálkodott, dr. �uro Szabo, szamobori (Samobor) ügyvéd és Karlo Kauschek, herbersdorfi nagybirtokos. Az utolsó birtokosa a bródi jószágigazgatóságé, akik a kaptoli birtokot 1945-ig tartották meg375.

A kaptoli birtok 1702-ben 1.200 holdnyi területet foglalt magába, ami 50 majorságra volt tagolva (ebből csak 15 majorságot műveltek). Összesen 54 háztartása volt. 1745. után a gazdaságban 204 jobbágyot, 1439,2 holdnyi szántót és 862 kaszaaljnyi mezőt jegyeztek fel. A XIX. és a XX. század fordulóján az uradalom 3.302 hektárnyi (kb. 5.742 hold) területet foglalt magába, amiből: 594 ha szántó, 37 ha mező, 11 ha szőlő, 202 ha legelő, 5 ha konyhakert és 2.453 ha erdő volt370.

A középkorban erődített, mai, Kaptol két részből állt. A külső vagy káptalani vár egy megerősített káptalani település volt, melynek nagyobb részét káptalani és másféle kúriák alkották. A belső vagy préposti vár romjaiban máig fennmaradt. Benne a prépost (a káptalan első méltósága, akit a pápa nevezett ki) szálláshelye volt, továbbá itt volt megtalálható a káptalan tanácsterme és a gyülekezet Szt. Péter temploma. A törökök bejövetelekor a préposti várban katonai helyőrséget helyeztek el.

A belsővár 1500. körül keletkezett. A maga későgót-reneszánsz eszmeisége alapján, a vár, az árkokkal övezett várak típusába tartozott (un. Wasserburg), ami különösen a XVI. Század második felében vált szokássá. Hasonló várakat találhatunk a Verbőc (Vrbovec) közeli Dubravában, Csázmában (Čazma), Cserniken (Cernik) és Gvozdanban. A kaptoli vár alaprajzának alakja szabálytalan hatszögletű. A bejárata a déli, négyszögletes tornyon keresztül volt, melyhez valaha egy felvonóhíd vezetett, amit a barokk korban falazottra cseréltek. Három, lőrésekkel ellátott, félkör alakú saroktornya maradt fenn, és északnyugaton egy hasonló toronynak a nyomai sejlenek fel a barokk kori Szt. György templom szentélyének aljában, melyet a harangtoronnyal együtt a XVIII. században építettek fel az ősi gótikus, Szt. Péter, káptalani, templom helyén. Amikor a birtok ura gróf Attems volt, a Szt. György templomot oly módon szentségtelenítették meg, hogy magtárrá alakították át. A kastély az I. világháború utáni tűzvészben teljesen leégett. A XVIII. század közepén a várkastélyt úgy újították fel, hogy részben kastély jelleget kapott A várkastély déli részén lakóhelységeket alakítottak ki és ezen rendeltetése miatt hozzá is építettek és át is alakították. A várkastély déli szárnyának nyugati része már a XIX. században is romosan állt, míg a keleti része ép volt, egészen az 1943-as tűzvészig, amikor a várkastély tetőzete leégett és ezután azt elhagyták és az enyészetnek adták át377. A II. világháború után kísérletet tettek a várkastély felújítására, de az kudarcba fulladt378. Ennek ellenére is meg kellene menteni, mert a várkastély évről évre pusztul és ma nem más, mint egy rom a település közepén.

A várárkokkal övezve, Kaptol településének magjában áll (lásd a kataszteri térképen a 351. képen.). Hasonló várépítészeti megoldást találhatunk Valpóegyházán (Valpovo) és Verőcén (Virovitica), azzal a különbséggel, hogy ezen várak alapjain egy parkot is kiépítettek, míg Kaptolban ez nem történt meg. A park helyett Kaptolban egy beépítetlen zöldterület van. A konyhakert, a gyümölcsös a néhány gazdasági épülettel a várkastélytól keletre található, melyek a gazdasági szervezet részei voltak. Kaptol a törökök bejövetele előtt, mint szabad állású mezőváros jelent meg, vásártartási joggal, Szt. Péter ünnepén. A diakóvári káptalan javaslatára, II. Ferenc császár, 1800. június 27-én megerősített ezeket az ősi jogokat és Kaptol falut mezővárossá nyilvánította, a Péter napi éves vásártartási joggal. A XIX. század vége felé és a XX. század kezdetén, Kaptolba számos cseh család települt át, amivel a pozsegai vidék cseh nemzetiségi központjává vált (Ez még 2002. Májusában is így van. Közvetlenül a várkastély keleti oldalánál elfutó utca jobb oldalán található a cseh nemzetiség kultúrháza, amire ez a tény cseh nyelven van feliratozva. A fordító.).

*

Engel Pál adatai szerint:

A települést és várkastélyát a középkorban, a magyar terminológia szerint, Pozsegaszentpéternek nevezték. Mint egyházi birtok, mindig is a pozsegai társas káptalan tulajdonában volt (1382, 1439.)

A vár mai állapota:

A kaptoli várkastély épületegyüttese, kívülről egységes képet mutat. Maga a vár szabálytalan hatszögletű volt (az északnyugati sarok az ott lévő toronnyal csak alapfalaiban létezik), a sarkain héjszerkezetű saroktornyokkal. A várkastély kimondottan a káptalan céljaira épült, így benne egy templom (a törökök dzsámivá alakították át) és a káptalan igényeit kielégítő palota állt. A várkastélyt a 19. században egy igazi kastéllyá alakították át, ám ennek ellenére a védőművei fennmaradtak. A várkastély egy gondozott park közepén áll, így igen könnyen bejárható. Noha jelenleg felújítás alatt van, egyes esetekben belülről is megtekinthető. Érdekes a meglehetősen hosszú kaputere, mely jelenleg fedél nélküli, de valaha meglehetősen sötét lehetett.

/Szatanek József/

Forrás:

Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb

Malden i Bojana Bojanić Obad Šćitaroci: Dvorci i perivoji a Slavoniji (od Zagreba do Iloka), Zágráb, 1998.

GPS: É 45° 26.036 (45.433929)
K 17° 43.441 (17.724018)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció