Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Kaptol, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Pozsega történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Megközelítése:
Kaptol várkastélyát (a település neve, az egykor itt székelő pozsegai káptalan után, magyarra Káptalanfalvára lehetne fordítani), egy történeti és építészeti emlékekben gazdag útvonalon lehet és érdemes megközelíteni. A javasolt útvonal kiinduló pontja, Drávaszabolcs határátkelőhely, majd: Donji Miholjác (Majláth kastély, 20. szd. eleje) – Moslavina Podravska – Zdenci – Orahovica (itt egy kúria nézhető meg) – Duzluk (a főúttól jobbra letérve felkereshető Raholca tekintélyes romjai, a lábainál egy egykori várkastély romjai) – Papuk hágó (félúton Szt. Miklós pravoszláv kolostorral, a hágó magasságából a raholcai Óvár kereshető fel) – Kutjevo (már a hegység déli oldalán, erődített bencés, később jezsuita rendházzal) – majd a falu végén jobbra Velika felé – Vetovo – Kaptol. A településre keletről érve, először elhaladunk a falu plébániatemploma mellett, majd kb. 200 méter után egy útkereszteződésben jobbra, a falu főtere felé fordulunk. A főtér északi oldalán található a várkastély, egyenlőre csak a falu jegyzője által kiadott engedély (építési terület) alapján látogatható együttese. A főtéren számos vendéglátóhelység és fagylatozó is található. A várkastély megtekintése után érdemes kb. 5 km-t nyugatabbra menni, ahol Velika települése található, a település központjában egy ferences kolostorral (ez az egész török hódoltság alatt működött) és erődített harangtornyával. A település felett emelkedik a szintén megtekintésre érdemes Velika, 13. századi vára.
Kaptol várkastélyának története:
„A Pozsegától északra eső vidéken, a leginkább fennmaradt vár együttese, Kaptol vára, a hasonnevű település közepén (113. kép). A várba, melyet mély sánccal öveztek, jelenleg egy felvonóhídból átalakított épített hídon, majd egy négyzetes kaputornyon keresztül lehet bejutni. Az ettől balra eső része a várnak romos állapotban van, egy kör alakú toronnyal a sarkán, a jobbra eső részét a várnak az újabb időkben újra helyreállították. Ezt is egy kör alakú toronnyal zárták. Az északnak haladó várfalat félkör alakú toronnyal erősítették, az ellenkező végében, a XVIII. században építették fel a szép, Szt. György templomot, mely ma raktárként szolgál. Semmi több olyan berendezés sem látható, mely valaha a vár védelmét szolgálhatta. A vár a pozsegai káptalanhoz tartozott, melynek ténye a település nevében is fennmaradt. Ha az építmény alapjait megvizsgáljuk, láthatóvá válik, hogy a vár – Csernikkel rokonságban – valamikor a török invázió előtt keletkezhetett.”
„KAPTOL
A pozsegai káptalan és a diakóvári püspökség kastélya
Kaptol ma egy falu a Kutjevo – Velika közti út mentén, tíz kilométerre Pozsegától. A késő középkori várkastély romjai, a Papuk hegység, déli lejtőjén elhelyezkedve, a pozsegai Arany völgyre való kilátással, a település közepén vannak elrejtve, mely Szentgyörgyvár (�ur�evac) mellett a legjobban fennmaradt középkori várak egyike Szlavóniában. A II. világháború rongálásai után, soha többé nem építették újjá (A 2002. május havi látogatás alkalmával a várkastélyban felújítási munkák figyelhetőek meg, melyek a templomkörzetet érintik. A kastély amúgy zárva van, de munkaidőben (09:00-14:00) a községháza alkalmazottjai kérésre kinyitják azt. A fordító.). A falu, a nevét, a pozsegai Szt. Péter társas káptalanról kapta, mely valamikor a mai várkastély romjai közt székelt. Pozsega – Kaptol vára egy templomvár volt, mely jelentősen különbözött a közeli Pozsega királyi várától.
A pozsegai társas káptalant 1221 és 1230 között alapították, a pécsi püspökség szervezetén belül. A társas káptalan (capitula collegiata) úgy keletkezett, hogy olyan papokat gyűjtöttek együvé, akik tagként, meghatározott szabályok szerint éltek. Észak Horvátországban a pozsegai és a csázmai káptalanok voltak a legjelentősebbek. Volt káptalani szék is (capitula cathedralia), mely általában a püspöki (székes) egyház és a püspöki rezidencia mellett, mint pld. a zágrábi káptalan, létezett. A káptalanok hites helyként is (locus credibilis) szolgáltak. A királyi rendeletek alapján a káptalanok vezették be a nemeseket vagy az egyházi közösségeket a birtokjogokba, felügyelték a pereket, megállapították és hitelesítették a birtokok közti megyehatárokat és erről okleveleket is állítottak ki, továbbá, másolták és hitelesítették a különböző okiratokat. A pozsegai káptalan kanonokjaim a törökök támadásai elől, 1536-ban, a levéltárat Pécsre és a Felvidékre menekítették, ami után a káptalan többé nem alakult újjá. Az archívumot a későbbiek folyamán Budapestre szállították, ahol 1960-ig őrizték, amikor is visszaadták Horvátországnak, a zágrábi állami levéltárnak373.
A törökök 1537. Január 15-én foglalták el Kaptolt és az övüké is maradt 1687-ig. Ezen időszak alatt a kaptoli várban katonai helyőrség tartózkodott. A keresztény nyáj lelki életéről a közeli Velika ferencesei gondoskodtak374.
A törökök Szlavóniából való kitakarodása után, megalapították a kaptoli uradalmat, melyet 1701-ben, I. Lipót császár odaadományozta a diakóvári-bosnyák püspöknek, Feketich (Crnković) Péternek, aztán utódjának, Patacsich (Patačić) György bárónak. 1707-1773-ig Kaptol a szerémi püspök tulajdonában volt, aztán a diakóvári káptalané 1877-ig, amikor is a birtokot gróf Attems Antal vette meg. A XIX; XX. század fordulóján a kaptoli birtoknak, báró Riese Antal a tulajdonosa. Mint a kaptoli jószág tulajdonosa említik, Podmaniczky Aurelia bárónőt és a Törökffy (Turković) testvéreket. 1910 körül a kaptoli birtokon gazdálkodott, dr. �uro Szabo, szamobori (Samobor) ügyvéd és Karlo Kauschek, herbersdorfi nagybirtokos. Az utolsó birtokosa a bródi jószágigazgatóságé, akik a kaptoli birtokot 1945-ig tartották meg375.
A kaptoli birtok 1702-ben 1.200 holdnyi területet foglalt magába, ami 50 majorságra volt tagolva (ebből csak 15 majorságot műveltek). Összesen 54 háztartása volt. 1745. után a gazdaságban 204 jobbágyot, 1439,2 holdnyi szántót és 862 kaszaaljnyi mezőt jegyeztek fel. A XIX. és a XX. század fordulóján az uradalom 3.302 hektárnyi (kb. 5.742 hold) területet foglalt magába, amiből: 594 ha szántó, 37 ha mező, 11 ha szőlő, 202 ha legelő, 5 ha konyhakert és 2.453 ha erdő volt370.
A középkorban erődített, mai, Kaptol két részből állt. A külső vagy káptalani vár egy megerősített káptalani település volt, melynek nagyobb részét káptalani és másféle kúriák alkották. A belső vagy préposti vár romjaiban máig fennmaradt. Benne a prépost (a káptalan első méltósága, akit a pápa nevezett ki) szálláshelye volt, továbbá itt volt megtalálható a káptalan tanácsterme és a gyülekezet Szt. Péter temploma. A törökök bejövetelekor a préposti várban katonai helyőrséget helyeztek el.
A belsővár 1500. körül keletkezett. A maga későgót-reneszánsz eszmeisége alapján, a vár, az árkokkal övezett várak típusába tartozott (un. Wasserburg), ami különösen a XVI. Század második felében vált szokássá. Hasonló várakat találhatunk a Verbőc (Vrbovec) közeli Dubravában, Csázmában (Čazma), Cserniken (Cernik) és Gvozdanban. A kaptoli vár alaprajzának alakja szabálytalan hatszögletű. A bejárata a déli, négyszögletes tornyon keresztül volt, melyhez valaha egy felvonóhíd vezetett, amit a barokk korban falazottra cseréltek. Három, lőrésekkel ellátott, félkör alakú saroktornya maradt fenn, és északnyugaton egy hasonló toronynak a nyomai sejlenek fel a barokk kori Szt. György templom szentélyének aljában, melyet a harangtoronnyal együtt a XVIII. században építettek fel az ősi gótikus, Szt. Péter, káptalani, templom helyén. Amikor a birtok ura gróf Attems volt, a Szt. György templomot oly módon szentségtelenítették meg, hogy magtárrá alakították át. A kastély az I. világháború utáni tűzvészben teljesen leégett. A XVIII. század közepén a várkastélyt úgy újították fel, hogy részben kastély jelleget kapott A várkastély déli részén lakóhelységeket alakítottak ki és ezen rendeltetése miatt hozzá is építettek és át is alakították. A várkastély déli szárnyának nyugati része már a XIX. században is romosan állt, míg a keleti része ép volt, egészen az 1943-as tűzvészig, amikor a várkastély tetőzete leégett és ezután azt elhagyták és az enyészetnek adták át377. A II. világháború után kísérletet tettek a várkastély felújítására, de az kudarcba fulladt378. Ennek ellenére is meg kellene menteni, mert a várkastély évről évre pusztul és ma nem más, mint egy rom a település közepén.
A várárkokkal övezve, Kaptol településének magjában áll (lásd a kataszteri térképen a 351. képen.). Hasonló várépítészeti megoldást találhatunk Valpóegyházán (Valpovo) és Verőcén (Virovitica), azzal a különbséggel, hogy ezen várak alapjain egy parkot is kiépítettek, míg Kaptolban ez nem történt meg. A park helyett Kaptolban egy beépítetlen zöldterület van. A konyhakert, a gyümölcsös a néhány gazdasági épülettel a várkastélytól keletre található, melyek a gazdasági szervezet részei voltak. Kaptol a törökök bejövetele előtt, mint szabad állású mezőváros jelent meg, vásártartási joggal, Szt. Péter ünnepén. A diakóvári káptalan javaslatára, II. Ferenc császár, 1800. június 27-én megerősített ezeket az ősi jogokat és Kaptol falut mezővárossá nyilvánította, a Péter napi éves vásártartási joggal. A XIX. század vége felé és a XX. század kezdetén, Kaptolba számos cseh család települt át, amivel a pozsegai vidék cseh nemzetiségi központjává vált (Ez még 2002. Májusában is így van. Közvetlenül a várkastély keleti oldalánál elfutó utca jobb oldalán található a cseh nemzetiség kultúrháza, amire ez a tény cseh nyelven van feliratozva. A fordító.).
*
Engel Pál adatai szerint:
A települést és várkastélyát a középkorban, a magyar terminológia szerint, Pozsegaszentpéternek nevezték. Mint egyházi birtok, mindig is a pozsegai társas káptalan tulajdonában volt (1382, 1439.)
A vár mai állapota:
A kaptoli várkastély épületegyüttese, kívülről egységes képet mutat. Maga a vár szabálytalan hatszögletű volt (az északnyugati sarok az ott lévő toronnyal csak alapfalaiban létezik), a sarkain héjszerkezetű saroktornyokkal. A várkastély kimondottan a káptalan céljaira épült, így benne egy templom (a törökök dzsámivá alakították át) és a káptalan igényeit kielégítő palota állt. A várkastélyt a 19. században egy igazi kastéllyá alakították át, ám ennek ellenére a védőművei fennmaradtak. A várkastély egy gondozott park közepén áll, így igen könnyen bejárható. Noha jelenleg felújítás alatt van, egyes esetekben belülről is megtekinthető. Érdekes a meglehetősen hosszú kaputere, mely jelenleg fedél nélküli, de valaha meglehetősen sötét lehetett.
/Szatanek József/
Forrás:
Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb
Malden i Bojana Bojanić Obad Šćitaroci: Dvorci i perivoji a Slavoniji (od Zagreba do Iloka), Zágráb, 1998.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.