Borsi, Rákóczi kastély
Sátoraljaújhelytől alig 3 kilométerre keletre, a Bodrog jobb partján települt Borsi község. Erődített kastélya a település déli szélén található. A falu nevét 1067-ben említi elsőként oklevél. Számos utalás van arra, hogy a tatárjárás után a községben vár épült. Azonban az eddigi régészeti feltárások ezt az állítást egyelőre nem igazolták, mert csak a 16. századbeli falak egy részét sikerült feltárni, a lerombolt szárnyak helyén. A település többször a pataki vár tartozékaként szerepel, s közben a Perényiek, Pálócziak, Henyeyek, Zeleméryek uralták.
Borsi castellumát Zeleméri Kamarás Miklós tokaji királyi várkapitány építtette 1579-ben. A kastély és az uradalom 1598-ban Zeleméri Kamarás Borbála és férje, Lórántffy Mihály tulajdonába került. Leányuk, Lórántffy Zsuzsanna kezét elnyerve, 1616-ban I. Rákóczi György szerezte meg, ezt követően a Rákóczi-szabadságharc bukásáig a Rákócziaké. Eddig ismert első leltára 1631-ben készült. Ebben emeletes, szépen bútorozott kastély leírását találjuk.
1676. március 27-én e falak között született meg I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermeke, II. Rákóczi Ferenc, későbbi erdélyi fejedelem és a Rákóczi-szabadságharc vezetője. Mészáros Kálmán kutatásai nyomán az is ismertté vált, hogy az általános vélekedéssel szemben világra jövetele nem véletlenszerűen történt éppen itt, amikor a szülők Sárospatakról Munkácsra utazva, útközben Borsiban megpihentek. Valójában 1675 utolsó és 1676 első hónapjaiban huzamosabb ideig laktak Borsi kényelmes kastélyában, amely a család kedvelt tartózkodási helye volt.
A fia születésének évében meghalt I. Rákóczi Ferenc özvegye 1682-ben férjhez ment Thököly Imréhez, majd 1685 és 1688 között védte az osztrák ostrom alatt álló Munkács várát. Patak és feltehetően Borsi is 1685-től Schultz tábornok megszállása alatt állt. A források szerint 1688-ban a kastélyt a kurucok felégették.
A pusztítást követő újjáépítés igen lassan haladt. Egy 1694. február 8-án kelt épületleírásból megállapítható, hogy a kastélyt még csak részben sikerült helyreállítani, és helyiségeit elsősorban az uradalmi gazdálkodás céljait szolgálták.
A kastély a Rákóczi-szabadságharc 1711-es bukása után az Aspremont család tulajdonába került, a Rákóczi Juliannával kötött házasság révén. Néhány évvel később Borsit az Almásyaknak adták zálogba. 1720-ban III. Károly király adományaként Trautsohn Donáth lett a birtokosa, 1730-ban a Bégányi családé, zálogként. 1731-ben egy vizsgálat szerint a kastély nagyon elhanyagolt állapotba jutott, egyes épületszárnyak fedél nélkül álltak.
A Trautsohnok kihalásával a Királyi Kamaráé, majd a Rákócziakkal való leányági rokonság révén az Erdődyeké, akik a Széchényieknek adták el. Tőlük 100 ezer forintért Windischgrätz herceg vette meg 1892-ben. Trianon után Hajna Sándor ügyvéd birtokolta, aki 1939-ben átadta a magyar államnak. A csehszlovák állam kezelésében, 1945 után a kastély általános iskola, munkásszálló, majd raktár lett. 1990-ben az épület a község tulajdonába került.
A kastély leírása:
Borsi reneszánsz kastélya a település déli szélén, a Bodrog partjának közelében található. A korábbi épületrészek felhasználásával megkezdett építkezést valószínűleg soha nem fejezték be. Levéltári kutatások és egy másodlagos helyről előkerült kőfaragvány tanúsága szerint ezen a helyen 1579-ben emelték az első kastélyépületet. Ez a legkorábbi épület a mai nyugati szárny északi részén állt. Ebben az építési szakaszban készült el a nyugati szárny öt földszinti helyisége a keskeny folyosóval és az ismeretlen időben épült kapualj, valamint a felettük levő négy (eredetileg három) helyiség.
Valószínűleg a földszint keleti homlokzatán ma is meglévő félköríves kapuzat volt a lakószárny bejárata. Az emeletes lakóépülethez védműveket építettek, amelyek közül ma is áll az északi zárófal folytatásában a kelet felé nyúló védőfal. Ennek belső oldalához feltehetően 1620 után, új lakószárnyat illesztettek. Az említett fal záródása és a 16. századi castellum déli és délkeleti elrendezése ma még nem ismert. A régészeti kutatások során a nyugati szárny déli végénél a felszínre hozták egy elbontott, kerek torony alapfalait, amely egy szintén visszabontott, egykor a mai földszint középvonalában épített fallal csatlakozott a nyugati szárny déli zárófalához.
1616 és 1631 közé datált az északnyugati, bástya formájú épület, amelynek külső nyílásrendszere eredeti formájában maradt meg. Az 1631-es inventárium részletesen leírja az addig megépült helyiségek funkcióit. Az északkeleti szárny volt a női lakrész, az északnyugati bástyában pedig a férfi lakószárny kapott helyet. Kevéssel később, az 1630-as években készült el a nyugati épületszárny déli bővítése több szobával és nagyteremmel. Ennek a résznek a déli végére az északnyugatival megegyező formájú, bástya alakú épületet emeltek 1638 előtt, a korábban itt állt kerek torony helyére. Ezt azonban később elbontották a déli és feltehetően a keleti épületszárnnyal együtt.
Az 1638-as inventárium megemlít egy „kerekded lisztesbástyát”, ami valószínűleg az udvar északkeleti sarkában állt. Ekkor már elkészültek a kastély termeiben a kényelmi berendezések és a kívülről fűthető kályhák, az alárendelt helyiségekben pedig a tapasztott kemencék. A kastély körül kiterjedt uradalom volt gazdasági épületekkel, kocsiszínekkel. Az északnyugatra fekvő malom zsiliprendszere segítségével szabályozhatták a kastély körüli vizesárok vízszintjét. A női- és a vendégszárnyak előtt díszes haszonkerteket alakítottak ki. A kastély 1678-ban leégett és még 1694-ben is meglehetősen rossz állapotban volt.
A 18–19. században több alkalommal is helyreállítási és átalakítási munkákat végeztek rajta, ezek részletei azonban ma még nem ismertek. A műemléki helyreállítási és kiegészítési munkák 1939 és 1944 között kezdődtek. Ebben az időben épült a két eredeti épületszárny előtt a ma látható csehsüveg-boltozatú udvari folyosó, amely a korábbi, barokk folyosószakasz meghosszabbítása. A valószínűleg 18. századi, északkeleti földszintes épület helyére L alakú, a korábbi épületeknél magasabb, emeletes épületet emeltek. A kastélyt ma nagyrészt körülvevő árkot kitisztították, és az azon átvezető hidat az 1940-es évek elején készítették el.
Ekkor alakították ki a kapu és a fölötte levő emeleti ablak jelenlegi formáját, és ezekben az években készültek az emeleti gerendafödémek is. Lux Kálmán 1939–1944 közötti helyreállítási munkái során készült el a kastély ma is látható, alacsony hajlásszögű tetőzete. A második világháború után a kastélyt különböző célokra használták, majd 1970 után az épületet kiürítették és megkezdték a helyreállítási munkákat, amelyek azonban 1989–90-ben félbeszakadtak. Tíz évvel később ismét folytatták ezeket a munkálatokat.
A közel 20 esztendőn át tartó bizonytalanságot és állapotromlást követte a Rákóczi-kastély 2018 és 2021 között végzett felújítása, amely magyar kormányzati támogatásból, uniós projekt keretében, a két ország partnerségi együttműködésében valósult meg. A kastély épülete teljes belső és külső rekonstrukción esett át, létrejött a Rákóczi három születése című, a fejedelem életét bemutató interaktív kiállítás és sokirányú felhasználása az épületnek.
Források:
Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. Budapest, 2018. II. 136-138.
Feld István: A "Nagyságos Fejedelem" szülőhelye: Borsi reneszánsz kastélya
GPS: | É 48° 23.351 (48.389187) |
K 21° 42.342 (21.705692) |
Információk: Sátoraljaújhelytől alig három kilométerre keletre, a Bodrog jobb partján található Borsi község. Erődített kastélya a település déli szélén található.
A közel 20 esztendőn át tartó bizonytalanságot és állapotromlást követte a Rákóczi-kastély 2018 és 2021 között végzett felújítása, amely magyar kormányzati támogatásból, uniós projekt keretében, a két ország partnerségi együttműködésében valósult meg.
A kastély épülete teljes belső és külső rekonstrukción esett át, létrejött a Rákóczi három születése című, a fejedelem életét bemutató interaktív kiállítás és sokirányú felhasználása az épületnek.
Az aktuális programokról és nyitva tartásról a katély honlapján lehet részletesen informálódni: Borsi, Rákóczi kastély
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.