Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Gombaszög - Gombasek, Szlovákia, Felvidék, Gömör-Kishont történelmi vármegye - Erődített kolostor
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Szalóc – Gombaszög – erődített kolostor
Rozsnyótól 11 km-re, délnyugatra, az egykori Gömör megyében, az Aggteleki-karszt szlovákiai oldalán, Szalóc és Vígtelke között, az elhagyott, romosodó Andrássy kúria épületei mögött találjuk az egykori falu, Gombaszög kolostorának romjait. A kolostor fennállásának utolsó időszakában, a történeti források szerint az épület erődítve volt.
Az Ákos nemzetség által telepített Gombaszög (másik nevén Havasalja) falu a Zavaz-hegy alatt keletkezett a 14. század elején. Közelében az egymás között rokon Bebek és Csetneki család tagjai 1371-ben pálos kolostort alapítottak Szűz Mária tiszteletére, amely az esztergomi egyházmegyéhez tartozott. A kiválasztott helyszínen két patak folyik össze és ér ki a Sajó-völgy közepén lévő keskeny síkra, és emiatt ideális volt halastavak és malomhelyek kialakítására.
A kolostor a 14–15. században a természeti adottságaiból adódóan gazdaságilag igen jól prosperált és jelentős bevételeket jelentő adományokban részesült. Ezek elsősorban különböző szőlőbirtokok voltak Gömör, Torna és Borsod megyék területén, a kolostor viszonylagos közelségében. Az innen származó borokat a szerzetesek a rozsnyói és a csetneki vásárokon értékesítették. A bevételek nagyságát jól mutatja, hogy a 15. század második felében a gombaszögi pálosok már nem vártak újabb adományokra, hanem maguk kezdtek birtokokat vásárolni. Gombaszög kezdetben a diósgyőri rendház alá tartozott, majd a 15. század közepén önállósodott, sőt, pár további kolostor felügyeletét is ellátta. Az utóbbiak közé tartozott a martonyi Háromhegy és a felsőnyárádi Újház.
A mohácsi vész (1526) utáni zavaros időkben az itteni pálosok élete jelentősen megváltozott. A Bebek család kegyurasága alá tartozó kolostor patrónusa Bebek Imre székesfehérvári prépost volt, aki kezdetben, a család hagyományaihoz híven támogatta Gombaszöget is. Azonban 1533-ban úgy döntött, hogy Rozsnyón ötven ágyút öntet. Az ezekhez szükséges nyersanyagot a gömöri templomok általa erőszakkal összeszedetett harangjaiból nyerte. A következő évben Bebek Imre református hitre tért és meg is házasodott. A gombaszögi pálosok a már kézzelfoghatóvá váló fenyegetés ellen úgy védekeztek, hogy a legfontosabb értékeiket a rozsnyói polgárokhoz menekítették. Bebek Ferenc azonban Rozsnyóra tört és kifosztva annak polgárait, elrabolta a Literatus Jakabnál őrzött vagyonukat.
Bebek György és emberei 1566-ban megtámadták a kolostort, azt kifosztották, a helyben maradó, elfogott szerzeteseit pedig lelki és testi kínzásoknak vetették alá. Ezután a szerzetesi élet már soha nem állt helyre Gombaszögön. A kolostort ezt követően Bebek erősséggé alakította át, melyet I. (Habsburg) Ferdinánd király hadvezére, Lazarus von Schwendi 1566/1567 fordulója körül elfoglalt és lerombolt.
A kutatások megkezdése előtt évszázadokig mindössze egy 7 m magasságú falcsonk jelezte az egykori kolostor helyét. A csonk két oldalán lévő, mérműves ablakhoz tartozó faragott elemek alapján így is lehetett következtetni az épület egykori építészeti jelentőségére.
A gombaszögi pálos kolostor első régészeti feltárására 2011-ben került sor Peter Tajkov vezetésével, aki olyan próbaásatást folytatott, mellyel a templom kiterjedését és a rétegsorok vastagságát ellenőrizhették. Annyi máris kiderült, hogy egy erősen bolygatott, egykoron gazdagon kifestett épületről van szó. A kutatás kizárólag a templomra koncentrált. Az ásatási jelentésben olvasható, hogy a felszínen nem látható falak is jelentősek, illetve a falkép-maradványok színvonala és mennyisége is kiemelkedőnek mondható.
A kolostor templomának szisztematikus kutatása 2018 áprilisában indult meg a Sine Metu Polgári Egyesület megbízásából. A kutatás a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezésében zajlott, Alexander Botoš és Mordovin Maxim vezetésével, valamint a munkákhoz csatlakozott Szakálos Éva az esztergomi Balassi Bálint Múzeum képviseletében. A 2018 áprilisa és májusa folyamán zajló szisztematikus feltárás első lépéseként napfényre került a kolostor teljes megmaradt temploma.
Dr. Páll Dávid Gergely (Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar) geofizikai felmérést készített a kolostor feltáratlanul maradt részleteiről GSSI SIR- 3000 georadarral, 270 MHz antennával. Jelentős falmaradványok rejtőzködtek a modern felszín alatt, azonban ezeket régebben komoly bolygatások érték.
Végeredményben két helyszínt sikerült bemutatható állapotba hozni: a templomot és a tőle nyugatra, illetve délre található falakat. Az épületegyüttesre vonatkozóan egyértelművé vált, hogy a 14. század végén Gombaszögön egy egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom épült. Az építés idejét bizonyítja a falak habarcsából előkerült Zsigmond-pénz (1387–1437). A bordás keresztboltozatú épület magában állt, kezdetben kerengő nélkül. Faragott keretelésű bejárata a nyugati homlokzat közepén nyílt. A templom déli oldalát négy támpillér tagolta, az egykor ezek között elhelyezkedő három ablakból a két keleti ablak még félig látható a 7 m magas falcsonkon. A templom már kezdetben boltozott volt (amire a déli oldal négy támpillére is utal). A templom visszafogott keretelésű főbejárata nyugaton nyílt. A legkomolyabb bolygatás a templom szentélyét érte. Egyelőre nem teljesen világos, hogyan pusztult el az épületegyüttes teljes keleti része, beleértve a diadalív felmenő falait is, az azonban biztos, hogy a pusztítás az alapozások alját is érintette, a falalapokat kibányászták. Ennek ellenére a szentély alaprajzát és méretét a megmaradt apró töredékek (pl. boltozati sarokindítás), a kis falcsonkok és a 14. századi analógiák alapján lehetséges rekonstruálni. Összességében a 11×19 m (belső méretek: 16,5×8,85 m) méretű hajóhoz egy 8×8 m-esre rekonstruálható szentély kapcsolódott.
A templom teljes belsejét téglapadlóval fedték, a négyzetes lapok egy része díszített volt. Az épületet nagyon gazdagon kifestették. Különböző falképek borították a falakat, a boltozatot és még a záróköveket is. Két restaurátor, Peter Koreň és Juraj Gregorek feltárták és konzerválták a 2018 áprilisában előkerült, menthetetlennek látszó, több mint 500 évet a föld alatt lapuló falképeket.
A legszebb lelet a templomhajó keleti szakaszához tartozó zárókő, melyen az Úr áldó keze látható. 2018 tavaszán kb. 180 cm mélységben tárták fel ezt a faragott, töredékes zárókövet. Már az is csodával határos, hogy a 10 m magasból lezuhanó, a plafon beszakadásával a templom padlójára került, 14. századi faragott kő egészben átvészelte az esést és az elmúlt évszázadokat. A szobrászati munkák elvégzése után, mely a letörött részek eredeti alapanyagból való pótlását jelentette, a freskóretusálás következett, melyet Peter Koreň restaurátor végzett el. A lelet a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum raktárában lesz elhelyezve.
A régészeti munkálatok 2019-ben is folytatódtak. Először egy 1500 körül működő, Észak-Magyarországon elterjedt műhelykör címeres kályhacsempéjére bukkantak, majd felszínre kerültek további csempedarabok is, amelyek Szent László királyt, Imre herceget, Szent Pált vagy a bányászok védőszentjeit, Borbálát és Katalint ábrázolják. Az ásatáson sikerült feltárni a pálos kolostor udvarának egyik középkori bejáratát is, amelynek környékén koraújkori pénzérmék is felszínre kerültek – feltehetően a Bebek család hagyta hátra a ma már komoly értéket képviselő hamis érméket. A 15. századból gyertyatartó, a 15–16. század tájékáról ágyúgolyó, de a romoktól alig pár méterre négy második világháborús aknavető gránát is napvilágra került.
2019 áprilisában a kerítőfalhoz délnyugaton csatlakozó, 16. századi ágyútoronynak (védőtoronynak) hitt épületről kiderült, hogy valójában egy jóval korábbi, középkori nyolcszögletű temetőkápolna volt; lábazati zónájában 2020 őszén freskókat tártak fel és konzerváltak. Nagy valószínűség szerint ide, ebbe a nyolcszögletű kápolnába temették el hajdan Bebek Györgyöt.
Források:
Alexander Botoš – Mordovin Maxim: Régészeti kutatások a gombaszögi pálos kolostorban. Várak, kastélyok, templomok 2018. aug. 17-21. o.
Karczag Ákos–Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei. Budapest, 2018. II. 1078–1080.
GPS: | É 48° 34.071 (48.567848) |
K 20° 27.946 (20.465771) |
Információk: A kolostor a Gombaszögi-völgy torkolatában, Szalóc és Pelsőc (ma Slavec, ill. Plesivec,) között, az Andrássy kúria épületei mögött fekszik. Pelsőctől ÉNY-ra, a műúton haladva Vigtelke (ma Vidová) után a Gombaszög (Gombasek) felé tartó mellékútra térünk le.
500 métert haladva, az út mellett jobbra feltűnnek az egykori Andrássy uradalom házai. Itt jobbra, a szekérútra térve elgyalogolunk a felújítás alatt álló épületek mellett, majd ezt követően szemünk elé tárul a napjainkban parkosított környezetben fekvő kolostor romkert.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.