Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Lenti vára

A zalai Lenti város keleti határán, a Kerka-folyó partján emelkedik az az épület, amely az egykori jelentős várból megmaradt. Bár a ma álló építmény inkább hasonlít gazdasági épületre mint várra, a látszat ne tévessze meg a szemlélőt, itt valóban egy fontos erődítés állt.

Korabeli nevén „Nemti” első említésekor (1237) Boleszláv fia Buzád birtoka volt, majd cserével IV. Béla király birtoka lett. 1275-ben királyi vadászok lakták. A birtokon épült várat 1325-ben említik először, tehát valamikor a két időpont között eltelt fél évszázad során épülhetett.

A rövid időre ismét királyi birtokká lett várat később, adományozás útján Lendvai Miklós kapta meg 1343-ban. Ezt követően 1644-ig az alsólendvai Bánffy család uralta. Kanizsa török ostroma és eleste (1600) után a lenti vár fontossága megnőtt, ezért az országgyűlések elrendelték megerősítését.

A védelem költségeit Stájerország rendjei viselték. Jelentős őrsége többszöri támadás ellenére is sikerrel akadályozta meg a vár török kézre kerülését, azonban védőcsapata még a környező kisebb végházak hadával egyesítve sem volt elégséges arra, hogy nagyobb oszmán sereg ellen a győzelem esélyével vegye föl a küzdelmet.

1644 után a nőágon rokon Nádasdy Ferenc lett lenti és uradalmának birtokosa. Nádasdyt királyellenes összeesküvés miatt kivégezték 1671-ben, birtokait elkobozták. 1690-től vásárlás útján az Esterházyak szerezték meg Lentit. 1667-ben terv készült a vár nagyszabású átépítésére, amely azonban nem valósult meg. Kanizsa visszafoglalása (1690) után lenti elvesztette katonai jelentőségét, majd uradalmi gazdasági központtá alakították.

Lenti vára a Kerka-folyó és a Sárberki-patak összefolyásánál, egy szigeten épült. Egykor három oldalról messze nyúló mocsár nehezítette megközelítését.

A széles vizesárokkal övezett belső várba egy töltésút vezetett a külső várból. A belső várból napjainkra csak egy L alakú épületrész maradt, a keleti végén egy hatszögletű toronnyal. A legyező alakú külső vár védelmét az említett két vízfolyás fokozta. Az 1920-as évek végén a Kerkát a belső vár vizesárkába vezették, a külső várat pedig a 75-ös főútvonal építésével bolygatták meg. Amikor 1976-ban a vár környékét megtisztították az elvadult bozóttól, előbukkantak a külső vár nyugati falának cölöpmaradványai. Ez indította arra a helyi vezetést és a műemléki hatóságot, hogy régészeti kutatásra adjon megbízást. Vándor László régész több éven át tartó munkával tisztázta a vár építéstörténetének legfontosabb szakaszait.

Szabó Tibor - Lenti vára - Várak Kastélyok Templomok Magazin, 2013-5. 3,2, - Galéria