Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Orbán Balázs az alábbiakat írja az ótordai várról:

" A Rákospatak e megtörésénél annak balparti, a patak hullámaitól kétoldalról körülfolyt magaslatán van elhelyezve a Piacz-tér délnyugati szögletét elfoglaló ó-tordai kastély, mely minden oldalról körül van épitve idobarnitotta falaihoz támaszkodó apró házikókkal, ugy, hogy 4-5 öl magasságban fennálló védfalainak és szögletbástyáinak csak felső oromzata emelkedik ezek fölé ....

E kastélyról a műitészet és komolyabb megfontolás nélküli kutatás sok balfogalmat és hamis föltevést hozott forgalomba, a mit a tudomány és történelmi igazság érdekében helyre kell igazitani. A többek közt Kőváry László azt irja, hogy Torda város os várai elpusztulván, a midőn Zsigmond király az erdélyi városok bekeritését elrendelte, intézkedett arról is, hogy Torda város is erosséget nyerjen, igy épült - mond ő - az utolsó vár, az ugynevezett kastély, némelyek szerint 1445., mások szerint 1455-ben Salinae (helyesebben Potaissa) romjaiból. E kastély – mond – valami nagyszerű volt, az ó-tordai piacz mellett óriási várfalának két oldala, egy kapuja, két bástyája fennáll, fala 7–8 öl, minő kevés van Erdélyben. Terjedelmes udvarán van a református templom. Nem akarom mereven tagadni – bár azt bizonyitó oklevelet sem én nem találtam, sem Kőváry L. fel nem hoz – hogy Zsigmond király Torda város erőditésére is figyelmet forditott... A tordai kastélyt Nemes Ödön is Zsigmond király alatt 1453-ban épültnek állitja, Basta által dúlatja fel és I. Rákóczy György által állittatja helyre. Azonban Nemes is csak egyszeruleg kastélyt emlit s igy nem lehet tudni, hogy Torda három kastélya közül melyikre vonatkoztak az o észrevételei.

.... nézetem szerint nem erre, hanem az alkalmasint Zsigmond idejében épült új-tordai kastélyra; ez annyival valószinubb, mert Basta azt ostromolta és dúlatta fel. ...

A most meglévo délkeleti és délnyugati szögbástyák mulhatlanul föltételezik az északkeleti és az északnyugati szögleteknél is ilyeneknek épültét. Az északkeleti bástya öreg emberek állitása szerint akkor szedetett le, a mikor e század elején a csizmadia szin, alkalmasint e lebomlott bástya anyagjával oda épittetett. A délnyugati bástya lebontása sokkal távolabb idore vezetheto vissza, akkorra, a midon a szomszéd telken levo ugynevezett fiscus háza (a régi fejedelmi lak) oda épittetett.Mert e kastély alakzata és védfalainak iránya határozottan jelölik, hogy a délnyugati bástya ott állott, a hol most a fiscus háza van elhelyezve, a minthogy a kastély északi fala ott vonult el, a hol a kastélyt és a fiskus udvarát elválasztó kokerités elhúzódik. Ugy a fiscusház udvara, mint méginkább a kastély beltére felol odatámasztott kis apró bérházikók hátsó részénél tisztán kiveheto, hogy e kokerités a kastély régi védfalainak letörpitése által keletkezett. E fal iránytuül szolgálhat arra, hogy a délnyugati bástyát a fiscus háza fekvési helyével összeesonek tartsuk. Lebontatása és anyagjának felépitése csakhamar követte keletkezését, vagyis a János Zsigmond által épitett bástya már Báthory Zsigmond uralma alatt (mikor a fejedelmi lak épült) leromboltatott, illetoleg egy fejedelmi palotával helyettesittetett. Ez pedig történt és történhetett akként, hogy e bástya védelmét fölöslegessé tette az, hogy a fejedelmi palota önmaga is védfalakkal volt körülvéve – mint alább látni fogjuk – illetoleg a templomerod egy északi oldalához támasztott függelékerod által megnagyittatván, a fejedelmi lak is bekebeleztetett a kastélyba, illetoleg annak védkörébe. " Ma az ótordai várfalból már csak a déli oldalon lehet néhány összefüggő szakaszt látni, azt is csak a várfal tövében épült lakóházak udvaráról. A Fejedelmek házát jelenleg (2006) felújítják, ezért nem látogatható. A nevezetes épületnek egy sor királyi és fejedelmi vendége volt, akik a tordai országgyűlések alkalmával itt szálltak meg. A fejedelmi lakot fiskus-ház néven is emlegették, mert itt működött az erdélyi sókamara hivatala.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 459-460.