Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ádámos - AdămuşRomániaErdély és PartiumKis-Küküllő történelmi vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép
  • Szállás

Ádámos – templom

 

A Küküllőközi dombvidék területén, az itt DNy-ra tartó Kis-Küküllő bal partján fekszik Ádámos (Adămuş) község. Nevei: 1405- poss. Adamus 1439- Adamos 1501- Adamas 1503- Adomos 1733- Adámos 1839- Ademus.

A település legrégebbi épülete az unitáriusok erődített temploma, mely a XV.-XVI. század fordulóján épülhetett. 1543-ban plébánosát Királyfalvára küldik kivizsgálásra.

A templom stílusában a késő gótikus és a korai reneszánsz elemek egyaránt felfedezhetők. Belső falán egy 1909-ben végzett felújításkor találtak rá  arra az 1518-as évszámra, ami az előző században elkezdett építkezés befejezését jelezheti, vagy a korra jellemző szentélyújítást. A templom a XV. századra utal: késő gótikus alkotás, de hajója megőrizte eredeti alakját. Egykori csúcsíves nyugati és déli ajtaját később félkörívesre módosították. Szentélye keskeny, hosszúkás, diadalíve késő gótikus, ablakai fokozatosan mélyülő magas csúcsívvel készültek, de díszművek nélkül.

Festett famennyezete 1526-ban készült, ezt 1694-ben felújították. Hajójának mennyezetét 1900-ig ez a szép kazettás mennyezet díszítette, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolt meg, és amely később a Néprajzi Múzeumban kapott helyet. Készítésének idejét a 4. táblában, a pajzs mezejében látható évszám jelzi (1526). Ez a legrégibb ismert festett kazettás mennyezet. A mennyezetfestményen megörökített címer az Ádámoson is birtokos Kápolnai Bornemissza családé. (jelenleg a budapesti Néprajzi Múzeumban látható). Nagyobb romlás a XVII. században éri a templomot, melynek kijavítását felirat jelzi: “AN/NO DOM/ INI/ 1694. ERIGEBATUR PER MICHAELEM MEDGYESI TEMPORE CURATORIS FRANCISCI SZABO.”

A templom erődítéseire utalnak a háromemeletes kaputorony lőrései és a torony tetején húzódó védőfolyosó. A várfal, mely hajdan a templomot övezte, ma már nincs meg.

Adalék a templom egykori jelentőségéhez, hogy a XVII. században az erdélyi unitáriusok itt tartották leggyakrabban zsinataikat, szám szerint tíz alkalommal.  A faluban az egykor itt jelentős számban élő kis- és középnemességnek voltak egyszerűbb vagy tekintélyesebb házai és kúriái (ez utóbbiból három), melyek a régi templom környékén épültek fel s ezek alkották a település régi központját.

 

Forrás:

 

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai. Gyulafehérvár. 2000.

Miski György: Erdély – demográfiai és statisztikai adattár. Erdélyi és Erdélyen kívüli települések ismertetése. Arcanum CD. 2001.

GPS: É 46° 18.280 (46.304672)
K 24° 14.177 (24.236286)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció