Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MendeMagyarországPest vármegyePest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Lányvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Mende, Lányvár Árpád-kori földvár

Mende környéke az őskortól lakott hely volt. A település közelében két erődítés is található. Mivel a két vár neve összecseng, fontos tisztáznunk a két erődítést. Régebbi földvára a bronzkorban keletkezett és Leányvárnak nevezték el a szakemberek. A másik földvárat az Árpád-korban építették és Lányvárként ismert. Jelen leírás most ez utóbbiról szól.

Az I. katonai felmérés térképszelvénye Mendétől keletre, északnyugat-délkeleti irányú domb északnyugati végén négyzet alakú épületet mutat. Körülötte négyzet alakú kerítésféle látható. Közelében semmi növényzetet nem jelöl a térkép. Az épület délkeleti végénél levő csíkozás meredek oldalra utal. E térképi ábrázolást követően csak 1965-ben szerepel újra a lelőhely, mikor Gáti Géza gyömrői lakos hívja fel rá a figyelmet.

Miklós Zsuzsa 1976 tavaszán terepbejárásokkal azonosította a földvárat, majd ezt követően három alkalommal végzett ásatásokat a Lányvár területén 1977-79 között. Megvizsgálta a fővár területén a kőépület maradványát, az erődítés rendszerét és az elővárat.

Az ásatások eredményeit összegezve megállapítást nyert, hogy a Lányvár nevű dombon kétrészes földvár állt. A fővár területén, a déli részen 9 x 9,8 méter külső méretű épület állt, melynek alapfal vastagsága 240 cm volt. Kis alapterülete, s az igen vastag alapfalak alapján arra lehet következtetni, hogy egy-két emeletes lakótorony állhatott itt. Az építőanyagot korábban már nagyrészt kitermelték a környékbeli lakosok, ezért az épület északi és keleti részein csak az alapozási árkot, a déli és nyugati oldalon az alapfalak részleteit lehetett megfigyelni. Az alapozási árok foltja alapján viszont jól lehetett rekonstruálni a torony egykori alaprajzát.

A fővár északi részén előbukkant cölöpszerkezet maradványai valószínűleg a toronyhoz tartozó melléképületekre utalnak, melyek valószínűleg gazdasági célokat szolgáltak. A fővárat a két bevágáson, s a teraszon, sáncon, árkon kívül cölöpfal is védte. A fővár oldala minden irányban meredek. A domb peremén, annak nyomvonalát követve cölöpfal övezte a tornyot.

A hosszanti irányú dombot átszelő két bevágás jelenleg tompa V alakú. Eredeti alakját a kincskeresőt turkálásai és a talajerózió egyaránt megváltoztatták. A fúró vizsgálat eredménye alapján az árok mélysége 6 méter lehetett. A bevágásokból kikerülő földet az ásatás tanúsága szerint a fővár területén használták fel. Feltehetően az eredetileg kisebb alapterületű és lankásabb dombtetőt a nyugati és keleti oldalak feltöltésével tették egyrészt tágasabbá, másrészt meredekebb oldalúvá.

A fővár délnyugati oldalán, a két bevágás között, a domb tetejétől kb. 7-8 méterrel lentebb kb. 8-10 méter széles terasz húzódik. A fúró vizsgálat megmutatta, hogy árok ezen az oldalon nem mutatkozik. Valószínű tehát, hogy az eredetileg enyhébb lejtésű domboldalt védelmi célokból meredekebbre faragták, s e meredek alján képezték ki a teraszt. A terasz és a dombtető közötti oldal jelenleg is igen meredek, szinte megmászhatatlan. A fővár keleti oldalán egy keskenyebb terasz és alatta ma is jól kivehető sekély árok és alacsony sánc húzódik. A fúrás kimutatta, hogy a keskeny terasz helyén is árok volt egykor, s az alsó kis ároknál és sáncnál is kirajzolódott az eredeti sánc és árok vonala.

A vár területén csak egy települési réteget lehetett megfigyelni. Átépítésnek nem volt nyoma. A vár pusztulását feltehetően ellenséges támadás okozhatta. Erre utalnak a torony délkeleti falának közelében talált nyílhegyek, s az erős, főleg a keleti oldalon tapasztalható égésnyomok is.

Az elő-várban, amelyet sánccal, árokkal védtek, nem volt található településre utaló nyom. A leletek alapján a vár legkorábban a XII. század végén - a XIII. század elején keletkezett Egyes leletek arra utalnak, hogy a XIII. század első felében már állt a vár. A kerámiaanyag nem tartalmaz XIII. századinál későbbi darabot, így a vár legkésőbb a XIII. század végén elpusztulhatott.

A földvár környékének Árpád-kori településhálózatát vizsgálva a következők állapíthatók meg:

A földvártól nyugatra elhelyezkedő Mende község belterületén eddig csak későközépkori leletek kerültek elő, amely megfelel a falu legkorábbi okleveles említésének (1496). Mendétől 1 km-re nyugatra találták meg a régészek a középkori Bille falu helyét, melyet a török korban bekövetkezett elpusztulásáig gyakran említenek az oklevelek.

A földvártól keletre helyezkedett el a középkorban Oszlár, Sáp és Süly. A első kettő helyét csak megközelítően lehet meghatározni, a helynevek és a földrajzi körülmények alapján.

A földvárhoz legközelebb elhelyezkedő falu a középkori Szentistvánnal azonosítható, melynek említése, Süly 1653-as újratelepítésével kapcsolatosan szerepel. Ebben nyilvánvaló utalás szerint a középkorban elpusztult Szentistván faluról esik szó. A település leletanyaga korban megegyezik a várban találtakkal. Feltehető, hogy ehhez a faluhoz tartozott az erődítés, vagy esetleg még Oszlárhoz, melyet 1252-ben említenek először.

A várra vonatkozóan okleveles említés nem ismert. Valószínűleg a környék valamelyik birtokosa építtette, családja, vagyona védelmére. A vár emellett út és kereskedelmi ellenőrző, esetleg vámhely szerepet is betölthetett. A Buda - Tápió-Bicske – Kecskemét közötti utat, közte a Süly és Sáp közötti szakaszát többször is említik, 1283-ban. Talán erre a szerepre utalhat az 1978-ban előkerült pénzváltó mérleg.

Forrás:

Miklós Zsuzsa: Árpád-kori földvár Mende - Lányváron (Archeológiai Értesítő 108. 1981, 233-250) HB 1.317

GPS: É 47° 26.058 (47.434299)
K 19° 28.217 (19.470284)

Információk: A Mendéről Sülysáp felé haladó úton, Pusztaszentistván leágazónál célszerű leparkolni. Az úton és az árkon átkelve a jobb kéz felé eső dombon helyezkedik el a vár. Sajnos a várhoz jelzett út vagy ösvény nem vezet, így vadcsapásokon erősen bozótos terepen érhetjük el a vár sáncmaradványait.

A vár területének nagy részét sűrű bozót fedi. Felkeresése ezért lombmentes, száraz, vagy fagyos időben célszerű. A geoládások információi szerint a megközelítése magánterületet érint. A kihelyezett ládát a sűrű bozót és a megközelítés bizonytalansága miatt meg is szüntették.

Maga a helyszín remek kilátópont lehetne a könyékre. Kis ráfordítással kedvelt kirándulóhelyet lehetne kialakítani. A település másik, bronzkori várával együtt különleges látnivalói lennének Pest megye építészeti és történelmi emlékeinknek.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció