Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Mende, Magyarország, Pest vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Lányvár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Mende, Lányvár Árpád-kori földvár
Mende környéke az őskortól lakott hely volt. A település közelében két erődítés is található. Mivel a két vár neve összecseng, fontos tisztáznunk a két erődítést. Régebbi földvára a bronzkorban keletkezett és Leányvárnak nevezték el a szakemberek. A másik földvárat az Árpád-korban építették és Lányvárként ismert. Jelen leírás most ez utóbbiról szól.
Az I. katonai felmérés térképszelvénye Mendétől keletre, északnyugat-délkeleti irányú domb északnyugati végén négyzet alakú épületet mutat. Körülötte négyzet alakú kerítésféle látható. Közelében semmi növényzetet nem jelöl a térkép. Az épület délkeleti végénél levő csíkozás meredek oldalra utal. E térképi ábrázolást követően csak 1965-ben szerepel újra a lelőhely, mikor Gáti Géza gyömrői lakos hívja fel rá a figyelmet.
Miklós Zsuzsa 1976 tavaszán terepbejárásokkal azonosította a földvárat, majd ezt követően három alkalommal végzett ásatásokat a Lányvár területén 1977-79 között. Megvizsgálta a fővár területén a kőépület maradványát, az erődítés rendszerét és az elővárat.
Az ásatások eredményeit összegezve megállapítást nyert, hogy a Lányvár nevű dombon kétrészes földvár állt. A fővár területén, a déli részen 9 x 9,8 méter külső méretű épület állt, melynek alapfal vastagsága 240 cm volt. Kis alapterülete, s az igen vastag alapfalak alapján arra lehet következtetni, hogy egy-két emeletes lakótorony állhatott itt. Az építőanyagot korábban már nagyrészt kitermelték a környékbeli lakosok, ezért az épület északi és keleti részein csak az alapozási árkot, a déli és nyugati oldalon az alapfalak részleteit lehetett megfigyelni. Az alapozási árok foltja alapján viszont jól lehetett rekonstruálni a torony egykori alaprajzát.
A fővár északi részén előbukkant cölöpszerkezet maradványai valószínűleg a toronyhoz tartozó melléképületekre utalnak, melyek valószínűleg gazdasági célokat szolgáltak. A fővárat a két bevágáson, s a teraszon, sáncon, árkon kívül cölöpfal is védte. A fővár oldala minden irányban meredek. A domb peremén, annak nyomvonalát követve cölöpfal övezte a tornyot.
A hosszanti irányú dombot átszelő két bevágás jelenleg tompa V alakú. Eredeti alakját a kincskeresőt turkálásai és a talajerózió egyaránt megváltoztatták. A fúró vizsgálat eredménye alapján az árok mélysége 6 méter lehetett. A bevágásokból kikerülő földet az ásatás tanúsága szerint a fővár területén használták fel. Feltehetően az eredetileg kisebb alapterületű és lankásabb dombtetőt a nyugati és keleti oldalak feltöltésével tették egyrészt tágasabbá, másrészt meredekebb oldalúvá.
A fővár délnyugati oldalán, a két bevágás között, a domb tetejétől kb. 7-8 méterrel lentebb kb. 8-10 méter széles terasz húzódik. A fúró vizsgálat megmutatta, hogy árok ezen az oldalon nem mutatkozik. Valószínű tehát, hogy az eredetileg enyhébb lejtésű domboldalt védelmi célokból meredekebbre faragták, s e meredek alján képezték ki a teraszt. A terasz és a dombtető közötti oldal jelenleg is igen meredek, szinte megmászhatatlan. A fővár keleti oldalán egy keskenyebb terasz és alatta ma is jól kivehető sekély árok és alacsony sánc húzódik. A fúrás kimutatta, hogy a keskeny terasz helyén is árok volt egykor, s az alsó kis ároknál és sáncnál is kirajzolódott az eredeti sánc és árok vonala.
A vár területén csak egy települési réteget lehetett megfigyelni. Átépítésnek nem volt nyoma. A vár pusztulását feltehetően ellenséges támadás okozhatta. Erre utalnak a torony délkeleti falának közelében talált nyílhegyek, s az erős, főleg a keleti oldalon tapasztalható égésnyomok is.
Az elő-várban, amelyet sánccal, árokkal védtek, nem volt található településre utaló nyom. A leletek alapján a vár legkorábban a XII. század végén - a XIII. század elején keletkezett Egyes leletek arra utalnak, hogy a XIII. század első felében már állt a vár. A kerámiaanyag nem tartalmaz XIII. századinál későbbi darabot, így a vár legkésőbb a XIII. század végén elpusztulhatott.
A földvár környékének Árpád-kori településhálózatát vizsgálva a következők állapíthatók meg:
A földvártól nyugatra elhelyezkedő Mende község belterületén eddig csak későközépkori leletek kerültek elő, amely megfelel a falu legkorábbi okleveles említésének (1496). Mendétől 1 km-re nyugatra találták meg a régészek a középkori Bille falu helyét, melyet a török korban bekövetkezett elpusztulásáig gyakran említenek az oklevelek.
A földvártól keletre helyezkedett el a középkorban Oszlár, Sáp és Süly. A első kettő helyét csak megközelítően lehet meghatározni, a helynevek és a földrajzi körülmények alapján.
A földvárhoz legközelebb elhelyezkedő falu a középkori Szentistvánnal azonosítható, melynek említése, Süly 1653-as újratelepítésével kapcsolatosan szerepel. Ebben nyilvánvaló utalás szerint a középkorban elpusztult Szentistván faluról esik szó. A település leletanyaga korban megegyezik a várban találtakkal. Feltehető, hogy ehhez a faluhoz tartozott az erődítés, vagy esetleg még Oszlárhoz, melyet 1252-ben említenek először.
A várra vonatkozóan okleveles említés nem ismert. Valószínűleg a környék valamelyik birtokosa építtette, családja, vagyona védelmére. A vár emellett út és kereskedelmi ellenőrző, esetleg vámhely szerepet is betölthetett. A Buda - Tápió-Bicske – Kecskemét közötti utat, közte a Süly és Sáp közötti szakaszát többször is említik, 1283-ban. Talán erre a szerepre utalhat az 1978-ban előkerült pénzváltó mérleg.
Forrás:
Miklós Zsuzsa: Árpád-kori földvár Mende - Lányváron (Archeológiai Értesítő 108. 1981, 233-250) HB 1.317
GPS: | É 47° 26.058 (47.434299) |
K 19° 28.217 (19.470284) |
Információk: A Mendéről Sülysáp felé haladó úton, Pusztaszentistván leágazónál célszerű leparkolni. Az úton és az árkon átkelve a jobb kéz felé eső dombon helyezkedik el a vár. Sajnos a várhoz jelzett út vagy ösvény nem vezet, így vadcsapásokon erősen bozótos terepen érhetjük el a vár sáncmaradványait.
A vár területének nagy részét sűrű bozót fedi. Felkeresése ezért lombmentes, száraz, vagy fagyos időben célszerű. A geoládások információi szerint a megközelítése magánterületet érint. A kihelyezett ládát a sűrű bozót és a megközelítés bizonytalansága miatt meg is szüntették.
Maga a helyszín remek kilátópont lehetne a könyékre. Kis ráfordítással kedvelt kirándulóhelyet lehetne kialakítani. A település másik, bronzkori várával együtt különleges látnivalói lennének Pest megye építészeti és történelmi emlékeinknek.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.