Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Krizsovljan - Križovljan RadovečkiHorvátországHorvát-SzlavónországVarasd történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

„…A Stájer határ felé található Krizsovlján (Radovečki Križovljan) kastélya, amit valaha földsáncokkal és felvonóhíddal védelmeztek, és még ma is láthatók a felvonóhíd csigái. E kapu (ma már belső) fölött még látható a valamikori tulajdonosainak, a laki Bakichoknak a címere.…”

„. Radovecki Križovljan- Radovecski Krizsovlján A horvátországi Zagorje északnyugati végében, a Szlovén határ mentén, száz méterrel délebbre a Drávától található Radovecski Krizsovljan (Szentkereszt-Krizsovlján vár), a horvátországi Zagorje legészakibb kastélya. A birtok említésének korai időszakában, a Vinica-i vár részét képezte, majd a 14. században a maruševeci Vragovich család kapta meg, akik a 16. században, a birtokaik védelmére, a környéken két, fából épített kastélyt is építettek. Közülük az egyiket (Krizsovljánt), 1552-ben is fából készült építményt említették meg, A kastély egészen a 18. szd. elejéig a Maruševecet még mindig birtokló, Vragovics Kristóf és László (Krsto i Vladislav Vragović) tulajdonában volt. A Vragovich családnak, Kristóf 1717-es halálával magvaszakadt (az Una vidéki Zríny vára alatti, törökök ellen vívott csatában halt meg), így a birtokaik a koronára szálltak.

Ezután, Radovecski Krizsovlján, a laki Bakich család legfőbb székhelyévé vált, mivel a Vragovichok után Krizsovljánt, a spliti származású laki Bakich Péter, előbb szerémi, majd diakóvári püspök vette bérbe, majd 1740-ben kárpótlásként, ténylegesen is birtokába kapta. Halála után, a báni ítélőszék ítéletével, a jószágot unokája, Bakich Pál örökölte. A jelenlegi kastélyt is - a korábbi vízi-vár épületének felhasználásával - Bakich Pál építette ki, 1752-ben. Bakich Pálnak és feleségének, Grosich (Lepossa) Juditnak számos gyermeke született, de csak Anna Mária nevű leányuk élte meg a felnőtt kort, aki Pászthory Sándorhoz ment feleségül, így házasság útján, a jószágot, nemes Pászthory Sándor kapta meg. A birtokot szülei korai halála után, gyermekük, Pászthory Károly Edvárd vette át, aki 1773-ban, még varasdi alispán is volt. Sándor nevű fia, 1857-ben, Pesten kötött házasságot Várady Ilonával.

Fiúörökös híján, a birtokot hozományként, leányuk, Pászthory Erzsébet kapta meg, aki 1877-ben Grazban férjhez ment Várady Sándorhoz, így a család utolsó tagjának, Pászthory Erzsébetnek a férjhezmenetelével, Krizsovlján, a kastély utolsó tulajdonosának, a nemes Várady családnak a tulajdona lett.

A már szilárd anyagból épített síkvidéki Krizsovlján várat, a 17. században emelhették. Ezt az elrendezéséből, a kastély tömegéből, a belső kialakításából, valamint az egyes építészeti részletekből kiolvasható reneszánsz elemek is bizonyítják. A kastély a 18. században volt a legismertebb, amikor a tulajdonosa, Pászthory Károly volt. A kastély ma egy nagyobb, egyszintes, alaprajzában kereszt alakú épület, mely jelenleg, már nem egy reneszánszkori vár benyomását nyújtja.

A reneszánsz jellegét ennek a „wasserburgnak” a kastély körül fennmaradt árkok adják, melyen, egy fából készült hídon lehetett átjutni. Mára a híd helyén lévő árkot betömedékelték. A belsőkapu fölött, máig fennmaradtak a valamikori felvonóhídnak a csigái. A kastély nagyon értékes és ritka épületplasztikákkal bír, melyek a reneszánsz stílus kifejezésmódjaihoz tartoznak. Különösen kiemelkedők a reneszánsz portál szirénalakos, maskarás, szőlővesszős reliefjei, melyek felnyúlnak az első emeleti nagyteremig. A nagyterem ablakkereteit, 17. századra ütő, gyümölcs és drapéria girlandokat, valamint nemes urakat, nemesasszonyokat és parasztokat ábrázoló reliefekkel díszítették. A főportál a barokk korból ered. Az északi homlokzat erkélyét később építették.

A kastély egy 1949-es tűzvészben tönkrement, ennek ellenére még ekkor is átesett egy javításon. Miután a tulajdonosai (a Várady család) a második világháború után a birtokot elhagyták, a kastélyt már sohasem hasznosították funkciójának megfelelően. A kastély jelenleg a horvát műemlék katalógus, II. műemléki kategóriájába tartozik.

Engel Pál adatai szerint:

„… A várkastélynak helyet adó, a magyar történetírásban Szentkereszt falunév alatt szereplő Varasd vármegyei település, 1517-ben a Vragovics család tulajdonában volt

A várkastély/kastély mai állapota:

A várkastély bejárása 2008. 03. 14-én került végrehajtásra, mégpedig, Keserű László és Szabó Tibor társaságában!

Tekintve, hogy a kastély egy elvadult angolpark közepén fekszik, így messziről csak egy facsoportulásként figyelhető meg. A kastély csak a megközelítése után bontja ki szépségét. A jelenleg teljesen kifosztott, erősen romlásnak indult kastély bejárata északon egy oszlopos portikusz mértani közepén nyílik. Az épületet, ma is egy tekintélyes méretű árok övezi, melynek külső felén, a forrásokban szereplő sáncok már nincsenek meg. A főbejáraton bejutva, egy szűk folyosón át egy újabb kapu elé juthatunk. E kapu képezhette a korai várkastély főbejáratát, sőt még megfigyelhetők az egykori felvonóhíd csigái is. Innen egy szűk folyosókkal átláthatatlanná tett központi térbe érünk, ahonnan számos ajtó nyílik a mag köré épített helyiségekbe. Itt található a reneszánsz kőkeretezésű pincelejáró, valamint a díszesebb emeleti feljáró is. Az emelet padozata részben leomlott, de csak innen lehet megközelíteni a portikusz fölötti erkélyt, valamint a nyugati oldalhoz ragasztott mellékhelység fölötti teraszt. A padlástér bejárása NEM javasolt, miután egyes födémszerkezeti elemei is a mélybe omlottak, így némely helyiséggel, egy teret képeznek!

Az épületben számos modernizációs részlet is megfigyelhető, mint pld. a WC fülkék. Az északi homlokzaton, kimondottan figyelemreméltó épületplasztikák láthatók.

Összességében a kastély felkeresése ajánlott, tekintettel arra, hogy a közelben található (cca 6 km .) Vinica vára, illetve Vinica települése, ahol két, további kastély található. A kastélyokról bővebbet, Obad Scsitaróczy könyvében olvashatunk.

/Szatanek József/

Forrás:

Ðuro Szabo: Sredovjecni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 

Mladen Obad Šcitaroci: Dvorci i perivoji Hrvatskoga Zagorja (Zagreb, 1993.) , 

www.cestica.hr

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 23.105 (46.385078)
K 16° 7.530 (16.125500)

Krizsovlján várát legegyszerűbb Varasd (Varaždin) irányából megközelíteni. A magyar határt Letenyénél lépjük át, majd a Ludbreg-i leágazóban Varasdnak térjünk le. Innen egyenes út (2-es főút) vezet a szlovén határnak. Kb. 15 kilométer után érünk el Gornje Vratno településéig, mely után már Cestica falva jön. A falu közepén egy kicsiny teret találhatunk (balra Radovec temploma látszik), ahol jobbra, északnak kell fordulnunk. Az út eleinte Cestica falu házai között halad, majd egy mezőgazdasági művelés alatt álló, nyílt térségben találjuk magunkat. Ezen a szűk, többször is derékszögben megtörő úton menjünk tovább! Innen már látni lehet a kastélyt övező, mára elvadult park hatalmas fáit. Az út végül pont a kastély mellett fut ki.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció