Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Martin Brod - Martin BrodBosznia-HercegovinaBoszniaZágráb történelmi vármegye - Rmanj, Ermény, Ormán, Ermen

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Lapác megyéhez tartozott Ermény/Ormán (Rmanj, Ermin, Ermen, Orman) vára is, amit Zsigmond király 1431-ben elzálogosított Frangepán Miklósnak. Frangepán János özvegye 1436 körül egy időben Ormánban lakott, s leveleit Ormán grófnéjaként írta alá. A várat 1449-ben Frangepán György kapta meg Cetinnel, Busánnal és Ribnikkel együtt.

Az 1525-ös esztendőben megemlítik várnagyának, Kosatovics Györgynek a neve is (kastellan Georgij Kosatowyth castri Orman). A vár romjai a mai településtől némileg távolabb találhatók meg egy régi szerb monostor romjainak közelében. Klaić úgy gondolja, hogy a Lapác megyében található castrum Conub, valójában azonos Ormán várával.

Az azonban teljesen elképzelhetetlen, hogy a Rmanj név, az Cillei Hermann gróf nevéből eredne, noha valóban egy ideig a vár birtokosa volt.

Martin Brod, kula Rmanj – Ermény/Ermen/Ormán vára A vár romjai, Boszniában, az Unac bal partján, egy félszigeten (333 m tszfm) emelkednek, amit az Unac képezett az Una folyóba való betorkolásával. A vártól nem messze található a Martin Brod nevű helyiség. Pavičić úgy véli, hogy a várat valamikor a 12. században emelték [5], míg Čurčić úgy gondolja, hogy a vár építését a 14/15. szd. fordulójára kell tenni [6]. A vár falai mára az alapjukig leomlottak, egyedül a hengeres tornya maradt meg 10 m magasságban. A tornyot boltozatokkal osztották szintekre [7]. A 19. szd. közepén, Kukuljević, ezt a rmanji kolostortól nyugatabbra található várat is egy kerek toronyként rajzolta le.

Lapac megye székhelyéről az okiratok csak általánosságként írják le, hogy királyi vár volt. Egy 1396-os jegyzékben a várat KONUBA-nak nevezték, de e név alatt jelenik meg Zsigmond király 1431-es oklevelében is, melyben a várat és birtokát Frangepán Jánosnak zálogosítja el. Frangepán János özvegye 1436-ban a várban élt és ermányi grófnénak nevezte magát. A Frangepánok 1449-es birtokmegosztásakor, a vár György kezére került. A várnagyát 1525-ben, mint „Georgii Kosatowyth castri Orman” említik meg. A vár alatt egy iparos-kereskedő váraljai település (város) fejlődött ki, amiről egy 1494-es okirat tanúskodik, melyben civitas-nak nevezték. Itt, egy átkelőt is kialakítottak az Unán.

[5] Pavičić Stjepan: Zbornik za narodni život i običaje južnih Slavena; knj. 41 , Zagreb, 1962. str. 89 [6] Arheološki leksikon BIH, tom 2; Sarajevo 1988 [7] ibid

Engel Pál adatai szerint:

Castrum. Középkori nevének magyar alakjai Ormán és Ermen. A horvát bánsághoz tartozó királyi vár (1368).

Zsigmond 1430 előtt Frangepán Miklósnak zálogosította el, fiától Jánostól [1436-ban] Tallóci Matkó visszafoglalta, de 1437-ben a király Lapac megyével (kerülettel) együtt e János özvegyének és fiának, Györgynek adta zálogba (Frangepán I. 231, 235, 247, 292), aki 1450-ben és 1458-ban is bírta (DF 231270). 1505-ben Corvin János özvegyéé volt. 1504-25-ben királyi végvár (1504: Orman, Jajca 185; 1524: Ormand, DF 219352; 1525: MTT. XXII. 73). A lapaci kerületben feküdt (1458).

– Rom az Una mellett az Unac torkolatánál, Kulen Vakuftól DK-re (ALBH 11.117).

A vár várnagyai:

Kupsa (Chupsich) István (Lackfi Imre báné), egyúttal comes Olachorum, 1368-11-11 (Croatia Sacra 1932. 6) Tallóci Matkó [és Péter horvát bánok] honorbirtokosok 1437 s. d. (Engel 203) Dragovola [Frangepán Györgyé] 1448-11-28 (egyúttal lapaci knez, Šurmin 175) Bwsanygh Pál (Corvin özvegyéé) 1505 XII 9 (Frangepán II. 260)

A vár mai állapota:

A várat 2012. 04. 20-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában kerestük fel. A vár jelenleg csak egyetlen, kb. 10 m átmérőjű, kb. 12 m magas toronyból áll. A tornyot egykor gondosan faragott kövekből készített palástfal takarta, ám a kövek könnyedén elérhető részét a helyi lakosság lefeszegette és építőanyagként hasznosította. A palástkövek lebontásával, láthatóvá vált a törtkövekből és habarcsból készített falmag. A torony bejárat az első emeleten nyílott és ma is kb. 4 m magasan áll. A torony északi oldalától egy kb. 75 cm vastag fal halad északnyugat irányban. A falat és a tornyot egy kb. 8 m magas természetes, lépcsőszerű sziklafal peremére helyezték. A toronytól és a faltól nyugatra egy nagyobb, füves terület található. Ezen a területen lehetett a vár többi része, de ennek nyomai már nem látszódhatnak. Lehetséges, hogy a várnak ezt a részét is építőanyagként hordták el, de az is lehetséges, hogy egy palánkvár volt itt, melynek fa anyaga már régen megsemmisült.

A ma igen könnyedén megközelíthető vár, e helyen történő elhelyezésének okát, a 15-16. századi vízrajzi helyzettel lehet megmagyarázni. A véleményem szerint, az egész völgyet az Una, illetve az Unac folyók hordaléka alakította ki. A két folyó egykori medre is máshol haladhatott, s talán nem állok messze az igazságtól, ha azt feltételezem, hogy a toronynak és a falnak helyet adó „V” alakú természetes sziklalépcső, az Unac folyó egykori medrének egyik meandere volt. A völgyet ma is több, keresztirányú sziklalépcső szabdalja szintekre, így feltehető, hogy a középkori, csapadékosabb időszakokban, ezek a sziklalépcsők az Una folyó zuhatagai voltak. Ha így volt, akkor a vár egy, a zuhatagos Una folyó és az Unac összefolyásában kialakult, természetes szigeten helyezkedett el.

Érdekesebb kérdés a vár lokalizációja, illetve hogy az ismert történeti adatok melyik várra is vonatkozhatnak, ugyanis a jelenleg egy államhatárral kettéosztott területen – KÉT vár is van! Az egyik a bosnyák területen található Martin Brodban, az Una szigetén áll (ez a hengeres torony), a másik pedig a torony fölötti hegyen, a horvát területen lévő Miljuši településtől kb. 2,5 kilométerrel keletebbre, a Krš nevű elhagyatott tanya közelében, az Una meredek bal partjának a szélén található névtelen várrom (Lásd: Miljuši gradina). Nem szakképzett várkutatóként, a véleményem szerint, az elhelyezkedése és viszonylag kicsiny területe, valamint alaprajzi kialakítása alapján, a történeti adatok a Miljuši gradinára vonatkozhatnak. A gradina területéről kiválóan szemmel lehetett tartani az Una völgyét, az Una szigetén lévő települést, ráadásul csak nyugatról lehetett megközelíteni (bővebbet lásd: Miljuši gradina). Ha figyelembe vesszük a Likát elfoglaló törökök azon szokását, hogy a hűbérként megkapott viszonylag kis területű, likai birtokaik központjába egy-egy, kevésbé korszerű, de könnyedén megközelíthető, általában egy hengeres, központi toronyból álló, fallal övezett várat építettek, akkor a mai Martin Brodban található hengeres torony is hozzájuk köthető, így a hengeres torony a 15/16. szd. fordulóján épülhetett. A torony datálása a kialakítása miatt meglehetősen bizonytalan, hiszen Likában számos korábbi, egy toronyból és egy fallal övezett udvarból álló, kicsiny vár található, amelyek viszont bizonyíthatóan 13/14. századiak. Igaz számos, bizonyíthatóan 15/16. századi, törökökhöz köthető, hasonló kialakítási vár is létezett Likában. valószínű, hogy egy korábbi tradíciót vihettek tovább, a Likát megszálló törökök.

A kérdést csak egy, mind a két vár területét érintő régészeti kutatással lehetne eldönteni.

Tekintve a horvát-bosnyák határ közelségére, a várat csak egy, az Una menti várakat érintő túra keretében javasolt felkeresni, noha a maradványok alapján, önmagában is kitűnő célpontot jelenthetne.

/Szatanek József/

Forrás:

Gjuro Szabo, Sredovjećni gradovi… (Zagreb, 1920. 211-212. oldal)

Krešimir Matijević, Naseljenje-Like-Tekst

ENGEL PÁL, MAGYARORSZÁG VILÁGI ARCHONTOLÓGIÁJA 1301–1457 (Rmanj)

GPS: É 44° 29.444 (44.490730)
K 16° 8.468 (16.141130)
Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció