Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Alsókladusa, Nagykladusa - Velika KladušaBosznia-HercegovinaBoszniaBosznia történelmi vármegye - Velika Kladuša, Nagykladusa (Velika Kladuša)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

A vár története

Engel Pál adatai szerint:A magyar történetírásban Alsókladusaként, de Nagykladusaként is ismert birtok, 1464-1465-ig Frangepán Márton tulajdonában volt, majd a cetini Frangepánoké (1465-1520.), hogy 1520-tól, a család szluini ágáé legyen.

Az Alsókladusának nevezett váraljai település, Szt. Keresztnek szentelt plébániatemploma, 1501-ben a goricai foesperességhez tartozott.

Velika Kladuša hivatalos honlapja szerint: Az eddigi ismeretek alapján, Kladusát az írásos források, mint Cladosa, 1280. október 30-án említették meg először. Ekkoriban a blagaji Babonics comesek birtoka volt. A nagytekintélyű Babonics család 1314-ben felosztotta birtokait, melynek során Kladusa blagaji Babonics Radiszlávhoz került. A törökök már 1464-től rendszeresen zaklatták a környéket, így feltehetően ez időben kerülhetett Frangepán Márton birtokába, aki valószínűleg ekkoriban építhette fel a várat is. A majd 150 éves török zaklatás ellenére, Kladusa várát csak 1633-ban sikerült a törököknek elfoglalniuk. A teljesen törökké lett város aztán a hódoltság egyik legjelentősebb környékbeli települése vált, s még ma is az iszlámhitűek egyik központja.

"...Nagykladusa várának igen érdekes alakja van. A vár legrégebbi részét, azaz a belső várat egy magas és erőteljes kör alakú védőfallal övezték. A várba való bejutást egy szűk lépcső segítségével oldották meg. A belső vár övező falai mögötti térséget, majd a falak csúcsáig földdel és kövekkel töltötték fel, hogy minél nehezebben lehessen bedönteni, ezért az akkori tüzérség nem sok kárt tudott benne okozni. A vár legrégebbi része így egyetlen hatalmas tabiját formáz (tabija – török módra épített ágyútorony), melynek teljes egésze egy ágyúteraszként szolgált.

Ennek a hatalmas tabijának az egyik oldalára, mely a várhegy letarolt lejtője felé nézett, egy erőteljes tornyot építettek, melynek éle a várható támadás irányába fordult, hogy enyhítse az ellenséges tüzérség ágyúgolyóinak hatását.

A várat elsŐként alaposan feldolgozó Ćiro Truhelka így írt róla: „A nagykladusai várnál szinte matematikai pontossággal számították ki azokat a szegleteket, ahonnan az ellenséges lövész lőtávolsága elérhette a várat, így az általa okozott károkat is jelentősen lecsökkenthették, ám ennek a gyakorlatnak az értékét világosan bizonyítja az az ágyúgolyó, mely a belső vár tornyának falában akadt meg, azaz a modern tüzérséggel szemben ez már nem bizonyult hatékonynak. Mind ez arra utal, hogy a várat a kőhajító-gépek és nem a tüzérség korszakában építették fel”.

A nagykladusai Öregvárat övező, utólagos törökkori várfalat 1633-ban készítették el. A várnak volt egy dzsámija és valamivel jobbra egy kisebb, kapuudvarral rendelkező várkapuja is (1. ábra). Az utólagos külső vár felépítéséhez faragatlan köveket használtak, ami arra utal, hogy a várat hamarjában bővítették. A forrásokban említettek alapján, az új erődítési öv a felhasznált anyag okán, jóval gyöngébb lett az Öregvárnál.

Az is érdekes, hogy mi maradt meg Nagykladusa várának keletkezéséről és nevéről. Nagykladusa 20. század eleji lakosainak elbeszélése szerint, a vár a nevét az első birtokosáról, bizonyos Kladar nevű emberről kapta. A helyiek szerint, ez a Kladar nevű ember Podzvizd és Vranogrács (Vranograc) várát is birtokolta.


A vár jelenlegi állapota:

A várat először 2007. április 29-én sikerült bejárnom, dr. Montskó Péter, Roskovenszky Hedvig és Tamás Zoltán, majd 2009. 03. 23-án Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A város fölé magasodó várromot, pontosabban nem ismert időben (valamikor a 20. sz. 80-as éveiben egy hotellé alakították át egy hatalmas étteremmel, ami azonban az 1990-es évekbeli háborúk óta szinte használatlan, holott egy 2 személyes gazdagon felszerelt (pezsgőfürdő, mini-bár, saját nappali, stb.) apartman reggelivel, mindössze 25 EURÓ-T kóstál fejenként, ezért akik a környéket egy csillagtúra keretében kívánnák bejárni, azoknak mindenképpen tudom ajánlani. Ráadásul, a vár alatt egy üdülőtelep is található, melyek apartman házait, 18/19. századi török házak formájára építették ki. Tekintve a fenti átalakítást, a régi várból már nem sok maradt, így az sem igazán eldönthető, hogy amit látunk, az egy visszafalazás, vagy pedig az eredeti állapot konzervált eredménye! Mindenesetre, az 1 KM (konvertibilis bosnyák márka = 122 Ft ) belépő mindenképpen megéri az árát. A külsővárból semmi sem látható, mivel a hotel érdekeinek megfelelően teljesen lefedték. A belsővár udvarát lebetonozták, ennek ellenére még könnyedén elképzelhető, hogy eredetileg, hogy is nézhetett ki. A belsővár magját egy hengeres, a legtámadhatóbb oldalán egy sarkantyúval (éllel) ellátott torony adja, melynek egyik oldalán feltehetően egy téglalap alaprajzú palota volt, míg a másik oldalán egy kútház található. A fal ormán valószínűleg egy védőfolyosó futhatott végig, míg az íves belső falnak, fél-nyeregtetős épületek támaszkodhattak. Sajnálatos, hogy a számos szobának helyet adó hotelben, egyetlen helyiséget sem találtak arra, hogy a felújítás fázisait, régészetei leleteket bemutató táblákat felállíthatták volna.

/Szatanek József/

GPS: É 45° 10.922 (45.182026)
K 15° 48.013 (15.800219)

Velika Kladuša városa legkönnyebben a magyarok által oly jól ismert Letenye - Zágráb - Karlovac autópályán közelíthető meg. Az autópályáról Karlovácnál kell letérnünk, a régi, Zadar-ba tartó úthoz vezető Centrum-ot jelző táblánál. Karlovácot az 1-es főutat jelző táblák útmutatása alapján hagyjuk el és kb. 5 kilométer után elérünk Grabovac településéig, ahol Vojnić felé, keletnek megyünk tovább. Az elágazás után, 32 kilométernyi út után érjük el a horvát-bosnyák határt. A határ átlépése után pár kilométer megtétele után érkezünk Velika Kladuša városába. Itt a főúton maradva, teljesen bemegyünk a városközpontba, majd a kettős osztatú főtér nyugati oldalán haladó úton, egy elágazásig érünk. Itt jobbra kell fordulnunk, s az út már egyenesen felvezet a várhoz. Maga a vár egyébként nagyon jó tájékozódási pontot jelent, így sokat nem kell keresgélnünk. Jótanács! Ha Boszniába utazunk, érdemes a legújabb, Uniós útlevéllel utaznunk, de a régi kék útlevelet is úniósként kezelik, így nincs szükségünk vízumra (április 01-től, október 31-ig). A nagyobb városok átvezető útjai, általában egyirányúak, így ha túlszaladnánk bármely ponton, a megfordulást kerüljük!

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció