Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Biharszentjános - SântionRomániaErdély és PartiumBihar történelmi vármegye - Klastromdomb

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Biharszentjános, Klastromdomb

Biharország gazdagabbik felén, - a síkvidék közepén, - nem sokkal Várad alapítása után, annak közvetlen szomszédságában egy kis falu született, amely az itt létesített monostorról - klastromról kapta a Szentjános nevet.

Ma már nehéz eldönteni, hogy melyik volt előbb; a klastrom vagy a falu, de az utóbbi elsőbbsége mellett szólnak a régészeti leletek, melyeket itt feltártak, ill. találtak. A település területén a bronzkor utolsó szakaszából származó leleteket tártak fel, a Klastrom-dombon végzett ásatások folyamán pedig megtalálták egy 11.-15. századi település nyomait.

A felsorolt régészeti leletek alapján megállapították, hogy a mai Szentjános területén és határában már az ókorban is éltek emberek, ugyanúgy a népvándorlás korában is, viszont állandó, tartós település az Árpád-kor első századaiban alakult, s létrehozói a honfoglalás után Biharban megtelepülő magyarok voltak - írja Kupán Árpád történész Hűség és helytállás - Biharszentjánosi krónika című könyvében.

A nagytekintélyű tudós kolozsvári professzor, Jakó Zsigmond szerint "Szentjánost a Hontpázmány nemzetség telepítette a 12. század derekán. (...)A korai megtelepítés mellett szól, hogy itt Szentjánoson épült fel a nemzetség bihari-szabolcsi ágának közös monostora, s az emellett kialakult falvakon pedig az ágból származó összes családok osztozkodtak.(...) A Sebes-Körös benépesedett völgyszájánál fekvő terület azonban már az adományozás előtt sem volt teljesen emberi település híján. A két parton a Palotáig húzódó nagy tölgyes valamikor királyi vadászterület lehetett.(...)-

"Az új birtokosok első saját alapítású falujának Szentjánost tartjuk. Itt állott a közös monostor, melyről 1215-től van adatunk.(...)-

A fenti idézetekből kiderül, hogy kik és mikor alapították a falut, valamint az, hogy a mai Szentjános határát és a település területét a honfoglalás korában tölgyerdő borította, s az államalapítás után részét képezte a nagykiterjedésű bihari királyi uradalomnak, mint királyi vadászterület - írja Kupán Árpád történész krónikájában.

Szentjános első írásos említése 1215-ből való, a Váradi Regestrumban, az itteni monostorral kapcsolatos oklevelekben.

A népesség számának alakulása az évszázadok folyamán nagyon változó. A török uralom idején a lakosság szinte teljes egészében megsemmisült. A 18. és 19. században a kor pusztító járványa (kolera), és egy természeti katasztrófa (árvíz kétszer is) megtizedeli a falu lakosságát.

https://honlap.parokia.hu/lap/biharszentjanosi-reformatus-egyhazkozseg/cikk/mutat/biharszentjanos-tortenete/

 

A Nagyváradtól nyugatra, az országhatár felé, a Sebes-Köröstől jobbra fekvő település nevében is hordozza a hajdani Johannita lovagok nevét, akiket II. Géza király a 12. században telepített Magyarországra. A váradi püspökség területén, a mai Szentjánostól délnyugatra, a folyó közelében egy magaslaton telepedtek meg, később ide költözött a szentjánosi apátság is. A nagyváradi római katolikus egyházmegye történetét feldolgozó Bunyitay Vince szerint 1190-ben már állt az a monostor, amelyet Keresztelő Szent János tiszteletére szenteltek fel, 1247-ben IV. Béla telepítette őket az ország keleti és déli határára, hogy a tatár támadásokat kivédjék. A monostor helyén a 13. században tűnik fel a nemzetségi apátság, amely Bunyitay szerint a Pázmánoké volt. A szentjánosi apát és a helyi lelkész 4 márka szeretetadományt fizetett a váradi püspöknek, ami azt bizonyítja, hogy anyagilag erős klastromuk volt, illetve, hogy a település papajai is a monostor tagjaiból kerültek ki. A szomszédos Szentjános ugyanis az apátság birtokát képezte. A 16. században néhány évtizedre apácák költöztek Szentjobb felhagyott kolostorába, az 1568. évi tordai végzés után hagyták fel a helyet, amely nem népesült be többé. A romokat csak tervásatás tárhatja fel ismét. A klastromdombot út szeli ketté, és Körös védőgátja is kimart egy darabot a johanniták ősi fészkéből.

Az adatlap Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnökének segítségével készült.

http://muemlekem.hu/hatareset/Klastromdomb-Biharszentjanos-2769

GPS: É 47° 4.934 (47.082226)
K 21° 49.487 (21.824778)

Információk: Bors határátkelő után érünk Biharszentjános településre. A Klastomdomb a településtől délre található, földúton megközelíthető.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció