Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzerencsMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén vármegyeZemplén történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

A köves-hegy déli lábánál elterülő mocsaras területen, egy mesterségesen feltöltött szigeten, a bencés apátság épületeinek átalakításából építették 1556-ban a szabálytalan alaprajzú külsőtornyos várat.

A helység neve először IV. Béla király egy 1247-ben kiadott adásvételi szerződésében fordul elő.

A falut 1461-ben Boldogkővár tartozékai között sorolják fel, melynek 1507-ben Szikszói Péter volt a kegyura.

II. Ulászló uralkodása alatt Szapolyai Jánosé, majd Ferdinánd Monoszlai Péternek, 1532-ben pedig Bebek Ferencnek adományozta, aki 1549-ben öccsének Jánosnak adta.

Szapolyai János vezére, Némethy Ferenc tokaji várkapitány 1556-ban Szerencset elfoglalta, az apátot elűzte, és az apátságot várrá alakította át. Ez azonban nem tetszett a császáriaknak, 1559-ben I. Ferndinánd vezére Pethő János ostromolta a várat, de elfoglalni nem tudta. Többszöri támadás után Balassa Menyhért vette be 1565-ben és ezzel Szerencs királyi birtok lett.

Rudolf király a várat és uradalmát 1583-ban 9160 forintért Rákóczi Zsigmond egri kapitánynak adományozta, aki azután 1603-ban a birtokot meg is vette. Nevéhez fűződik a vár bővítése, a trónterem kialakítása.

Ide hívták össze 1605-ben az országgyűlést, ahol április 15-én Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély, 1607-ben pedig Rákóczi Zsigmondot Erdély fejedelmévé választották.

Rákóczi egy év múlva, 1608-ban meghalt és a szerencsi református templomban temették el.

Halála után Szerencs birtokában és a fejedelemségben fia György követte.

III. Ferdinánd seregei 1644-ben ostrom alá vették a várat, melyet Rákóczi György tiszttartója a császáriaknak feladott. A fejedelem vezére, Kemény János azonban még ebben az évben a várat visszafoglalta, a hűtlen Radványit elfogta és a vár kapujára akasztatta.

A Wesselényi-féle összeesküvés felszámolása után 1672-ben Szerencs is a királyé lett, aki osztrák helyőrséget helyezett el falai között. A császáriaktól Thököly Imre vezére, Teleky Mihály 1680-ban a várat elfoglalta, majd felrobbantották. Öt év múlva a romos vár ismét az osztrákok kezére került.

A szabadságharc alatt újra a Rákóczi családé lett, az 1711-évi szatmári békekötés alapján a kincstár tette rá kezét. Egy részét 1715-ben II. Rákóczi Ferenc testvérhúga, Rákóczi Júlia, Aspremont hercegné örökölte. Ennek halála után Szerencs három-negyed részét 100000 forintért gróf Illésházy Miklós királyi korlátnok vette meg, aki gróf Grassalkovich Antalnak adta el, tőle pedig Szirmay Tamás ezredes szerezte meg.

Az új birtokosok a romos várat a XVIII-XIX. században barokk kastéllyá alakították át.

GPS: É 48° 9.669 (48.161152)
K 21° 12.142 (21.202368)

INFORMÁCIÓK:A vár autóval jól megközelíthető és kb. 1 órás sétával megtekinthető. A külső várban étterem, presszó és szálló található. A belső várban kis múzeum van.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció