Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzokolyaMagyarországPest vármegyeHont történelmi vármegye - Pusztatorony-Bibervár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Pusztatorony-Bibervár

A vár maradványai a falutól keletre, a Kishanta- és Korompa patak találkozása feletti dombtetőn állnak. A várról egykorú oklevelek nem emlékeznek meg, csak közvetve lehet kevés következtetést levonni. A vártól dél-délnyugatra kb. 300 méterre, a völgy túlsó oldalán a márianosztrai pálos kolostor tartozékának, az ún. toronyaljai kolostornak a romjai láthatók. Az itt elterülő „toronyaljai földek” már az 1352. évi alapítás után a márianosztrai pálosok kolostorának birtokát képezték. A toronyaljai kolostorra vonatkozólag azonban csak 1437-ből ismerjük az első adatot, így feltehetően a XV. század elején épült, 1538 után pedig végleg elpusztult.

Számunkra részben a „Toronyalja” név jelentős, mert ez az oklevelek alapján a XIV. századig visszavezethető helynév csakis a vár tornyától származhat. Másrészt abból a körülményből, hogy legkésőbb a XV. század elején a vár tőszomszédságában pálos kolostor épült, feltételezzük, hogy a vár ekkor már nem állhatott. De a vár ennél korábbi elnéptelenedésére is gondolhatunk, mert a márianosztrai pálosok birtoka már 1352 után egészen a várig tartott, és aligha hihető, hogy a vár, mint feltehetően a környék egyik birtokának központja, közvetlenül egy másik birtok határán működött volna. A vár építési idejére nincs adatunk, okleveleiben sem szerepel. Feltehetően egy megerősített őrtorony lehetett, amely a kóspallagi kijáratot védte.

Torony-puszta (Praedium Toronya) helynév különben egy 1527. évi oklevélben és a XVIII—XIX. századi térképeken is megtalálható. A fentiek alapján a vár esetleg még állt a XIV. században. Neve eredetileg valószínűleg „Torony” vagy „Toronya” lehetett, a későbbi helynévből visszakövetkeztetve. 1756. és 1759. évi térképeken tűnik fel a vár neveként „Biber”, illetve „Byber”, eredetét nem ismerjük. Utóbbi elnevezés a hód német nevével azonos. Itt számításba kell venni mint lehetőséget, hogy a pálos kolostor egykori halastava a vár alatt (a mai új víztározó helyén) a török időtől el mocsarasodhatott, és esetleg hódok tanyáztak benne. A vár Márianosztra kelet-délkeleti határának szélén, Kóspallagtól délre több mint 2 km-re fekszik a Kismaros felé vezető országút felett, a Kishanta- és Korompa-patak találkozásánál. A hegy, amelyen a vár van, a Kelemenhegytől északnyugatra terjedő alacsony hegyvonulat utolsó, szigetszerűen kiemelkedő tagját jelenti, meredek oldalú, alacsony kis hegykúp alakjában.

A szomszédos hegytől keskeny, bemélyedő nyereg választja el. Északi oldala alatt, az egykori pálos kolostor halastava helyén, 1972-ben mesterséges víztározó épült. A hegy tengerszint feletti magassága 230 méter, relatív magassága 30 méter. Fekvése a közvetlen környékhez viszonyítva uralkodó, védelmi szempontból előnyös. A Márianosztra-Szokolya közötti régi, ma már nem használatos út mellett fekszik. A Kóspallag felé vezető mai országút ebből a szempontból nem jöhet számításba, mert a község csak a XVIII. század közepén települt be. A hegykúp tetején a vár lakóterülete 32 X 10-14 méteres, megközelítően téglalap alakú térséget foglal el, területe 0,04 ha. Középen 6 x 3 ,5 méteres, négyszögletes bemélyedés, esetleg épület helyét jelöli.

Az ezt körülvevő, terméskőből rakott habarcsos várfal egy része a nyugati oldalon ma is áll, vastagsága 50 cm és kb. 10 méter szélességű udvart fog be, a többi oldalon azonban nyoma sincs a felszínen. A vár külső védővonalát egy 5—10 méterrel lejjebb eső mély árok és ennek külső oldalán sánc jelentette, amely a várat az északi meredek oldalt kivéve, félkörívben övezte. A keleti, nyereg felőli oldalát még egy sánc védte, a hegynek majdnem a lábáig lehúzódva. A vár területén több cserepet gyűjtöttek a felszínen. Általában a XIII. századra jellemzők, de visszavezethetők a XII. század végére, ami a vár tatárjárás előtti építésére vall. Az 1980. évi ásatás során Miklós Zsuzsa tisztázta a vár alaprajzát.

Forrás: Nováki Gyula – Sándorfi György – Miklós Zsuzsa: A Börzsöny hegység őskori és középkori várai

GPS: É 47° 51.068 (47.851131)
K 18° 56.665 (18.944418)

Információ: A Kóspallag és Kismaros közötti út mellett levő horgásztó előtt elhelyezkedő parkolóban hagyhatjuk az autót. Innen kb. 150 métert  a műúton haladva megkerüljük a várhegyet. Az itt balra induló földúton kb. 30 métert megtéve érjük el a piros jelzést, melyen a várhegy keleti oldalán, közepesen emelkedő ősvényen 10 perc alatt érjük el Bibervár sáncait és csekély romjait.

Fontos! A piros jelzés a nyugati irányból szinte járhatatlan, ezért innen a megközelítést nem javasoljuk!

A vártól dél-délnyugatra kb. 300 méterre, a völgy túlsó oldalán a márianosztrai pálos kolostor tartozékának, az ún. toronyaljai kolostornak a romjai láthatók. A parkolótól délre tartó úton 10 perces sétával érhető a romkert.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció