Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzombathelyMagyarországVas vármegyeVas történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Szombathely, vár

A belső várból ma már csak az 1930. évi ásatás során feltárt 2,20 m falvastagságú körfal maradványa látható, vékony falgyűrűvel. A belső vár 38 m körátmérőjével nem egy, nagyméretű lakótorony, hanem a védőfalon belül, feltehetően különböző rendeltetésű és magasságú helyiségek láncolatából állott épület lehetett. Ehhez a várhoz épült hozzá a nagyobb területű, sarkain kis méretű külső tornyokkal erősített városfal öt kapuval: a Gyöngyös úti, a Forró, ma Kossuth Lajos utcai, a Föl, ma Kőszeg utcai, a Nagy- és Kiskert utcai kapukkal.

Bél Mátyás 1730 körül keletkezett kézirata és egy 1782. évben kelt jegyzőkönyv szerint Szombathely vára négyszög alaprajzú, szögletein egy-egy kör alakú sarokbástyával erősített vár volt. A győri püspöki levéltár egyik 1763-ban kelt iratában a püspöki sörházzal kapcsolatban a várfal nyugati részéről olvasható, hogy "Az egész ház a vár bástyájával össze vagyon ragasztva…Minthogy a vár felől az udvar egész sövénnyel vagyon bekerítve, ugyan azon felől vagyon egy kis kapu is, tölgyfa strálok a kapufái. Deszka két részre nyíló kapu van s alkalmas. Ezen kapun túl a sövény mellett vagyon kis kert, ahol káposztát szoktak nevelni…Ezen kert mellett vagyon a vár bástyája által vágva, hol kapuhely vagyon, két részre nyílott a kapu, melynek fele most is fönn áll, a másik fele pedig régen romlott."

Az 1782. évi jegyzőkönyv szerint a keleti oldalon volt a "várnak derék bástyája", ahol a felvonóhidas, kaputornyos főkapuja állt, amely később a vámház lett. A vár maradványait a mai székesegyház építésekor Szily János püspök bontatta le.

Szombathely vidékén, már az ősidők óta laktak emberek, azonban település csak a római uralom idején alakult ki Savaria néven. Tiberius Claudius császár tette római jogú kolóniává, így polgárai a római polgár minden jogát élvezték. A várost ebben az időben capitolium, forum, amphiteatrum, templom, márványpaloták és más épületek díszítették. Diocletianus császár pedig Pannónia első székhelyévé tette.

Attila 441-445 között foglalta el Savariát, melyet 458-ban egy hatalmas földrengés teljesen elpusztított. Ezután a frankok, illetve az avarok szállták meg, majd 875-ben Arnulf király Ditmár érseknek adományozta, aki itt Szent Márton tiszteletére plébániát alapított.

A honfoglalás után I. István király uralkodása idején a győri püspök birtoka lett. A tatárjárást követően valószínű, hogy a győri püspökség építette fel a várat, amely egy 1274-ben kelt oklevélben "castrum Zombathel" alakban fordul elő, várnagya pedig 1377-ben "castellanus de Sabaria" néven szerepel. Vámja is a győri püspököt illette meg, akik közül János 1407-ben kelt oklevelében a királyi városokéhoz hasonló kiváltságokat ruházta fel.

A mohácsi csatában Paksy Balázs győri püspök életét vesztette, és helyét a püspökségben 1539-ig nem is töltötték be, így Szombathely gazdátlanná vált. A várost előbb Erdődy Péter. Majd Laki Bakics Pál szerezte meg, de nem állandóan bírta, bírta mert Batthyány Ferenc, illetve Weispriacher soproni főispán, Sayrer és Kensperger nevű németek hol fegyverrel, hol pénzzel kerítették hatalmukba. 1538-ban újra a Bakics testvéreké, majd 1539-ben Révay Ferenc nádor birtoka volt. 1554.július 1-én került vissza a vár Gregoriancz Pál győri püspök kezébe. Az 1578. évi pozsonyi országgyűlés megyeszékhellyé jelölte ki, rendeletére a vasvári társaskáptalant költöztették ide, nehogy értékes levéltára a törökök kezére kerüljön.

Bocskai István hajdúi 1605-ben foglalták el és dúlták fel, Széchenyi György püspök 1669-79 között, a meglehetősen romos állapotban levő várat helyreállítatta, és valószínű, ekkor keletkezett a kör alakban övező külső védőív a három rondellával és a kaputoronnyal. A falakon kívül két öl szélességben alacsonyabb sánc, ezen kívül pedig a mély várárok húzódott. A vár belső épülete a dóm szentélye, a sörház-udvar és a püspöki kelt déli részének helyén állt.

A várat 1710-ben tűzvész pusztította el, többé nem épült fel, sőt falainak maradványait a székesegyház építésekor Szily János püspök lebontatta.

GPS: É 47° 13.893 (47.231556)
K 16° 37.012 (16.616871)

Információk: A középkori vár feltárt alapfalai a Templom tér melletti romkertben találhatóak.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció