Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szécsény, Benczúrfalva - Dubinka

Szécsényhez tartozó Benczúrfalva (korábban, 1927-ig Dolány) északi szélén a házak felett délkelet irányba kinyúló keskeny gerinc végén van a Dubinka nevű vár maradványa. A gerinc nyugati oldalát egy korábban működő, mára már felhagyott kőbánya pusztította el, ezért a várnak is egy része megsemmisült.

A központi plató ép, csak a széléből bányásztak le egy kis részt. Alakja ovális, élesen levágott perem jelzi a kiterjedését. A plató hossza 20 m, szélessége 10 m. A platót tőle kb. 6-7 méterrel alacsonyabb szinten árok vette körbe, melynek nyugati felét teljesen lebányászták. Valószínű azonban, hogy a nyugati hegyoldal meredek volt és nem húzódott végig az árok, mert annak megmaradt déli vége befejeződik.

Rómer Flóris említi először az erődítményt „Dolyán fölött”, s vázlatos rajzát is elkészítette – ez minden bizonnyal a Dubinka lehetett. Patay Pál a kis középkori várak közé sorolta, majd később leírását is közreadta. 1966-ban Gádor Judit végzett itt terepbejárást, melynek eredményeként leírta és vázlatosan felmérte. Területéről Árpád-kori és késő középkori cserepeket említ. A várat 1989-ben Sándorfi György, Nováki Gyula közreműködésével mérte fel.

Dolány, amelyet 1262-ben említenek először Dráhi Tamás birtoka volt. Fiai Albert, Pető és Miklós, Csák Mátéhoz csatlakozva Szécsényt elpusztították, ezért Károly király a birtokot elvette tőlük és 1321-ben, majd 1327-ben Kacsics-nembeli Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adta.

A 15. században is még a Szécsényieké, de kihalásuk után 1461-ben, majd 1481-ben királyi adományként került a guti Ország és a Losonci család birtokába, mint a szécsényi uradalom része. 1472-ben gúti Országh Mihály Dolány részeit Huszti Gergelynek adja. 1542 –1549-ben helyi nemesek birtoka.

Az erősség létesítése nagy valószínűséggel a Dráhiaknak köszönhető, de későbbi használata sem zárható ki. A kérdés csak ásatással tisztázható.

Forrás:

Nováki Gyula – Feld István – Guba Szilvia – Mordovin Maxim – Sárközi Sebestyén:
Nógrád Megye Várai az őskortól a kuruc korig
Magyarország várainak topográfiája 4. kötet