Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Miklós Zsuzsa

Felsõnána – Szálláshegy

A falutól DNy-ra, a Murgai-víz D-i partján, a völgybõl meredeken kiemelkedõ, hosszan elnyúló ÉNy-DK-i irányú domb ÉNy-i végén található a földvár. Jelenleg füves, bokros, kis részén bozótos. Elsõ említését Wosinsky Mórnak köszönhetjük. Õ kettõs sáncgyûrûvel körülvett kúp alakú hegyet ír le.

A korábbi években igen sûrû bozót fedte a vár nagy részét, ezért felmérésre alkalmatlan volt. Elsõ felmérését 1993-ban készítettük el (Nováki Gyula – Miklós Zsuzsa). Akkor a bozót miatt nem mindenütt tudtunk részletes megfigyelést tenni. 1993-as felmérésünk szerint a kúp a hegy folytatása felõl, a keskeny nyeregbõl kb. 10 m-rel emelkedik ki. Itt két terasz van, a felsõnek a külsõ szélén alacsony sánc is van. Az ÉK-i oldal igen meredek, itt nincs erõdítés. A magas füvû területen leletet nem találtunk.

2002 tavaszán a hegy Ny-i oldalán és a vár D-i végénél fakitermelést végeztek. Több fát kivágtak a várban is. Ennek eredményeként tavasszal elég jól áttekinthetõ volt az erõdítés. Leletet azonban akkor sem találtunk. Az erõdítés vonala azonban szépen kirajzolódott. Egyértelmû, hogy a következõ tavasszal újra kell mérni a földvárat.

A felszíni megfigyelések alapján a földvár nagy valószínûséggel Árpád-kori.

Alapterület: kb. 14 x 25 m (0,035 ha).

Tengerszint feletti magasság 176,6 m, relatív magasság kb. 50 m. Térkép: 705-313. Koordináták: 46,27,12 – 18,30,32.

A 2002. évi szondázó ásatás segítségével egyrészt a vár korát, másrészt az erõdítés szerkezetét szerettem volna pontosítani.

Egy É-D-i irányú kutatóárokkal akartam teljes metszetet nyerni. Az árkok kijelölésekor azonban figyelembe kellett vennem a meglévõ és a már kivágott fákat. A 33 m hosszú I. árokban a 20-60 cm vastag humusz alatt a fokozatosan sárguló lösz mutatkozott. Csupán két helyen találtunk kis gödröt, amelyekre igen halvány elszínezõdés utalt. Az árok É-i vége közelében bukkant elõ egy kelta hamvasztásos sír: a kézzel formált fazékban az emberi hamvakon kívül vaslánc volt. A fazékon kívül, mellette pedig egy ép és egy erõsen roncsolt bokaperec hevert. Emberi hamvak a fazékon kívül is elõfordultak.

A II. árokkal a belsõ árok ÉNy-i részét vágtuk át. A lapos aljú árok alját a jelenlegi felszíntõl 190 cm mélységben értük el.

A III. árokkal a belsõ árok D-i szakaszát vágtuk át. Itt a szintén lapos aljú árok alja 70 cm mélységben bontakozott ki.

Az ásatás során – a kelta síron kívül – bronzkori – késõ bronzkori edénytöredékek kerültek felszínre. Középkori leleteket nem találtunk.

Annak ellenére, hogy középkori leletek nem kerültek elõ, típusa alapján ez a vár Árpád-kori lehet. A leletek hiánya arra utal, hogy a várat – ha egyáltalán elkészült – nem lakták. Befejezetlenségét jelezheti az is, hogy az árkok sekélyek, lapos aljúak, holott domb- és hegyvidéken mély V alakúak szoktak lenni.

Forrás: http://www.castrumbene.hu/hirlevel.php?id=154