Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

HahótMagyarországZala vármegyeZala történelmi vármegye - Alsófakospuszta, Fakos vitéz vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép
  • Szállás

Fakos vitéz vára

A 12. század második felétől a megye középső részén a Hahót-Buzád nemzettség vette birtokába. A nemzettség ősei a német származású Hahőt (Hahold) és a Buzád (Bussold) nevű testvérek voltak.

Annak a seregnek voltak jelentős vezetői ők, akiket III.István király hívott az országba, hogy a Bizánc által támogatott ellenkirály, IV. István ellenében trónra segítsék. 1163-ban III. István serege legyőzte és elűzte IV. Istvánt. Ebben a küzdelemben nyújtott segítségért a király a német lovagoknak jelentős birtokot adott, elsősorban Zala és Sopron vármegyékben.

A birtokközpont nyilvánvalóan az idősebb testvérről, Hahótról nevet kapott faluban volt, ahol a nemzettség valamikor  1234 előtt monostort alapított. A 12. század végétől a 13. század második feléig tartó időszakban a családokra szakadó nemzettség tagjai kismértetü földvárakat építettek birtokaikon. Hahót térségében ilyenek a Buzádsziget, Pölöske, Fakos és Kacorlak. A buzád bántól származó ág 1239-ben saját monostort alapított a Hahóttal szembeni Alsórajkon.

A család tagjai a 13. században a magyar arisztokrácia élvonalába kerültek, nádor, tárnokmester, horvát bán és érsek tisztségeit töltötték be. A 13-14. századi belháborúk során a Hahót-Buzád nemzettség központi ágai lehanyatlottak, lecsúsztak a közép-kisbirtokos nemesség közé.

A Hahót család Herbold ága a Hahóttól északra fekvő Fakosiban (ma Alsófakospuszta) építette ki központját. A Szévíz szigetén Herbold, aki a Falkosi előnevet használja, a 13. század második felében épített magának egy Buzádszigethez hasonló váracskát.

A várat a 14. században átépítették, téglaépület és kerítőfal készült, amelynek sajnos alapfalait a szántás elpusztította. A vár korai időszakából edények, köztük fenékbélyeges, edénytöredékek, utolsó periódusából kályhacsempe töredékek és egy Zsigmond király által veretett érem került elő.

A Falkosi család a 14. században ferences rendi kolostort alapított a falutól nyugatra fekvő dombon. A kolostor a török támadások következtében a 16. század első felében néptelenedett el. A vár is feltehetően ebben az időszakban pusztulhatott el.

A Fakos vitéz vára területén Vándor László végzett ásatást 1990-ben, melynek során sikerült képet kapni a kör alakű, árokkal és sánccal körülvett, két építési periódusú, késő Árpád-kori kisvárról és a 14-15 századi erődített udvarházról.

Napjainkban az egykori erődítés helye az intenzív mezőgazdasági munkáknak köszönhetően teljesen elpusztult. A műholdképeken és az archív katonai légi fotókon azonban még szépen kirajzolódnak a kör alakú vár nyomai.

Források:

Vándor László - "Nagy utazás" - Településtörténeti kutatások a Szévíz és Principális völgyében - ZMMI-1994

 

GPS: É 46° 40.323 (46.672058)
K 16° 55.453 (16.924217)

Információk: Napjainkban az egykori erődítés helye az intenzív mezőgazdasági munkáknak köszönhetően teljesen elpusztult.

A műholdképeken és az archív katonai légi fotókon azonban még szépen kirajzolódnak a kör alakú vár nyomai.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció