Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szabadhídvég, Pusztavár (Török vár)

A 129 m tszf. magasságú, közvetlen környékéből több méterre kiemelkedő, ovális alakú, lapos domb északnyugati vége hegyesen végződik. Déli oldalát sánc zárja le, amely kb. 80 m hosszan a nyugati oldalra is átkanyarodik, másik vége a keleti oldal elején végződik. Belső magassága 2-3 m, külső magassága 3-6 m között váltakozik. Középtájon 9 m széles újkori átvágás szakítja meg. Nyugati végétől 15 m-re is van egy meredek újkori feljáró, de ez nem szakítja meg a dombperemet.

A sánc teljes hossza 300 m, délkeleti külső oldalán egyenes vonalú földút fut le a Sió partjáig, ami egyben Fejér és Tolna megye jelenlegi határa. A sánc a földvárat csak a déli oldalon védte, a nyugati oldalt félig, az északi és keleti oldalt pedig végig csak a domb pereme szegélyezi a rendkívül meredek domboldal felett, ezeken a felszínen erődítésnek nincs nyoma.

Napjainkra már nagyrészt nem kíséri árok a sánc külső alját. Az egykori külső ároknak csak a két vége ismerhető fel. Egyik az északkeleti vége alatt indul felfelé, de kb. 80 m után felér a sáncon kívüli sík területre, a másik hasonlóképpen, a keleti oldalon húzódik fel a sáncon kívüli platóra, és kb. 90 m után ez is a fennsíkkal olvad össze.

Az északi oldal közepén széles, akácerdővel benőtt vízmosásos bemélyedés vágódik a belső területbe, és a peremtől számítva kb. 40 m után ér fel a platóra. A bemélyedés két oldalára kissé bekanyarodik a domb pereme. A bemélyedés nyugati ol dala feletti sáncszerű terepalakulat eredete kérdéses. Ez a bemélyedés a plató északnyugati, kisebb, hegyesen végződő részét védő egykori árok eleje. Az árkot a platón már teljesen be szántották, de a szintvonalak és a plató két kis kiemelkedése nagyjából ma is mutatja annak helyét. Egy 1953–1954 körül készült légi felvétel még jól mutatja az árkot és északnyugati oldalán a sáncot, amely erősen görbülő ívben halad át a belső területen és a nyugati dombperemhez simul.

Az erősség teljes hossza 320 m, legnagyobb szélessége 195 m. Az északnyugati, kisebbik várrész hossza kb. 150 m, legnagyobb szélessége kb. 110 m. Az egész belső terület művelés alatt álló szántóföld, csak az északnyugati várrész hegyes vége füves. A sáncot fű, az északi bemélyedést erdő takarja. Ásatás eddig még nem volt a vár területén. A Pusztavár tehát kétrészes, de e két résznek az időbeli kapcsolatára csak egy jövőbeli ásatás tud igazolható választ adni.

A kelta korszakban a Sió mocsaras vidéke volt az Eravisci és a Hercuniates törzsek közötti határ. A Pusztavár stratégiai ponton épült, a balatonföldvárihoz hasonló funkciójú magaslati telep volt, átkelőhely lehetett a két nép között. Balatonföldvárt és Szabadhídvéget a római hódítás után a kelták feladták.

A középkori palánkvárat (párkányt) a törökök a terület megszállását követően létesítették. Építésére 1570 körül került sor, mivel egy 1568. június 27-i szultáni parancs, amely felsorolja a simontornyai szandzsák összes többi várát, még nem említi. 1570 után egy magyar adóösszeíró is megemlékezik a török „kastélyról". Létesítésére azért volt szüksége a töröknek, hogy megakadályozza a veszprémi magyar katonák támadását, akik a Balaton keleti végét megkerülve törtek be a török területekre. Hídvég feladata emellett hasonló volt Szabadbattyán palánkjához, itt is az átkelőhelyet kellett biztosítania.

A vár és török őrsége 1686-ig megvolt, mivel az akkor készült összeírás még megemlíti a hídvégi várat. A török alóli felszabadítás után két évvel, 1688-ban Batthyány Ádámtól 18 hídvégi katona kap földeket a hídvégi „kastélyhelyen”. A török palánkvár szerepe ezt követően megszünt.

Hídvég azonban a Rákóczi szabadságharc alatt is kapott szerepet. Bottyán János 1705-ben a Sió vonalában Foknál (a mai Siófoknál) és Hídvégnél erős sáncokat ásatott. A cölöpökkel ellátott redutokban állandó számú őrséget tartottak. Arra a kérdésre vonatkozóan, hogy a kurucoknak Hídvégen hol volt a redutjuk, csak egy adatunk van arról, hogy Bottyán Hídvéget is megerődíti. Nem tudjuk, hogy ez csak terv volt, vagy meg is valósult. Valószínűnek tartjuk, hogy amennyiben erre sor került, a törökök egykori palánkját vehették birtokba, hiszen funkciója hasonló lehetett, egy fontos útszakasz ellenőrzése, biztosítása. Lehet, hogy nagyobb átalakítás nélkül használták az alig 25 éve elhagyott kis erődöt.

Mindenesetre fontos lenne egy, a török kori erődítményre is kiterjedő feltárás, ami sok más mellett választ adhatna arra is, hogy a Pusztavárat használták-e a kurucok, és ha igen, milyen változtatásokat végeztek el rövid ittlétük alatt.

Forrás: Feld István – Mráv Zsolt – Nováki Gyula - Terei György – Sárközy Sebestyén - Fejér megye várai az õskor tól a kuruc korig Magyarország várainak topográfiája 3. kötet