Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

IsztimérMagyarországFejér vármegyeFejér történelmi vármegye - Csiklingvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Csiklingvár

A korábban Bakoncsernye községnél említett Csiklingvár, Isztimértől 9 km-re nyugatra, Bakonycsernyétől 4,5 km-re délre, valamint a Hamuház kulcsosházától kb. 300 méterre észak-északnyugat felé a Csikling-völgyben található, egy 410,1 méter tszf. magasságú észak felé kinyúló hegy nyúlványán.

A vár a völgy felső szélén helyezkedik el, északról és nyugatról a meredek hegyoldal határolja, a legkönnyebben délkeletről közelíthető meg. Az erődítés teljes területét erdő fedi, gyér aljnövényzettel. Belső területe 35 × 40 méter, ezt övezi egy 4-5 méter mély, 5-8 méter széles árok. A plató szélén több helyen kőfal nyomait lehet látni, melynek vastagsága 0,8-1 méter körüli. A belső terület délkeleti részén egy 4 méter magas kúpon ovális alakú, 8,7 × 6,5 m-es átmérőkkel rendelkező, 1,1 m-es falvastagságú torony alapjai találhatók. A vár középső részét nagy mennyiségű kőomladék borítja, ami lehet egy itt álló épület omladéka, de nem kizárt, hogy a ledőlt torony törmeléke.

A várat szinte valamennyi országismertető munka, valamint várakkal kapcsolatos összeállítás és műemléki topográfia szerepelteti. Turcsányi András 1869-ben arról számolt be, hogy a Csikling vár romjai mellett gyűrűket és más régiségeket ástak ki. 1889-ben egy kard kerül eladásra a Magyar Nemzeti Múzeumnak, de csak annyi információnk van a leletről, hogy Isztimérről származik, pontos lelőhelye nem ismert.

A vár felmérését először Eszterhás István isztiméri tanár készítette el az 1970-es években. Az erődítés modern eszközökkel történő felmérését 1997-ben Terei György végezte el. A vár területén ásatásra még nem került sor.

A várat középkori okleveles forrás nem említi. Csupán egy késői, a 17. sz. közepéről származó közvetett forrás utal rá, amely Palota várának tartozékait írja össze. Ez egyben tartalmazza azt az információt, miszerint a Mellár nevű birtok urának volt a szállása. Egyenesen ugyanazon birtok mellett fekszik. Vártartománya nincsen. A Mellár (Millár) birtokról tudjuk, hogy először III. Béla 1193. évi, a fehérvári keresztes konventet birtokaiban megerősítő oklevelében szerepel.

A későbbi hercegi területet IV. László 1279-ben, mint lakatlan földet a Csák nembeli Márk fia Istvánnak adományozza. 1326-ban István fiai, Péter és István váraikkal együtt Mellárt is átadták cserébe Károly Róbert királynak. A király a hatalmát féltve főként azokat a birtokokat cseréte el (Csókakő, Gesztes, Bátorkő), máshol fekvő várbirtokokkal, amelyek Fehérvár biztonságát veszélyeztették. Így elképzelhető, hogy a mellári birtokon épült vár is veszélyt jelenthetett.

Azonban arra a kérdésre, hogy  miért nem szerepel ez a vár a többiekkel együtt az oklevelekben, válasz lehet, hogy vagy 1326-ra feladásra került, elpusztult, vagy talán nem is minősült castrumnak. A falu 1341-ben, majd még 1426-ban is a bátorkői, később a palotai uradalom tartozékát képezte egészen az újkorig.

Bár a területén nem volt mezőgazdasági művelés, pontosabb datálására csak ásatás keretében lenne lehetőség. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az árok a mai felszíni formák alapján nincs annyira betöltődve, mint ahogyan ezt a viszonylag korai pusztulást követően indokolt lenne. Ez esetleg azzal is magyarázható, hogy az árokba leomlott kövek nagy részét később talán a környékbeli építkezéshez vihették el.

Források:

Feld István – Mráv Zsolt – Nováki Gyula - Terei György – Sárközy Sebestyén:
Fejér megye várai az õskortól a kuruc korig
Magyarország várainak topográfiája 3. kötet

Terei György: XII-XIV. századi várak Fejér megyében

GPS: É 47° 17.031 (47.283844)
K 18° 4.882 (18.081371)

Információk: A várat célszerű Tés-Csőszpuszta irányából az országok kék jelzésen megközelíteni. A túra távolsága 2,6 km a várig, minimális szintkülönbségekkel.

A Hamuház épületénél a balra tartó Kék "L" jelzésen 300 métert megtéve érjük el a várat. A csekély kõ alapfalak körül, jól felismerhetõ mély körítő árok húzódik.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció