Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KlanjecHorvátországHorvát-SzlavónországVarasd történelmi vármegye - Császárvár, Cesargrad

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Megközelítése:

Ezt a várromot is csak egy ebben a térségben végrehajtott túra keretében érdemes felkeresni. A megközelítéséhez ajánlott útvonal annyi látnivalót tartalmaz, hogy ezen a helyen a felsorolásuk nem lehetséges, így azokat csak az útvonalban megemlített települések mellett, zárójelben jelzem. A leggyorsabb, egyenes vonalú megközelítés a következő: Letenye határátkelőhely – Varaždin (Varasd - a maga várával és barokk kisvárosával, mely Kőszeghez hasonlítható) – Zágráb autópálya Novi Marof-i (19. szd-i kastéllyal) leágazással – ezután rátérünk a 24-es főútra (Novi Marof – Madžarevo /fölötte található Greben vára / - Konjšćina /a konystyinai knyázok várával / - Zlatar Bistrica – Bedekovčina /a kastélyával / - Zabok – Klanjec (az Erdődyek Új (vár)Kastélyának romjaival). Klanjec települése után, egy látványos folyóvölgyben (a Szutla folyóé) tovább haladunk, egy a folyóvölgy közepén található, látványos pihenőhelyig, amit Zelenjak-nak neveznek. Itt egy motel, egy turista pihenőhely, és egy emlékmű obeliszk is található. Ez az emlékmű, a horvát himnusz kezdő sorait tartalmazza (ljepa naša domovina…). A gyalogolni kívánók itt leparkolhatnak, mert a mintegy 45 percnyi gyalogtúra innen indul.

Az emlékmű egy útelágazásban található és mi az északi irányban haladó aszfaltos úton haladunk, mintegy öt percnyi időt, majd jobbra, a patakon át betérünk az erdőbe, ahol jelzett út vezet (az eleje esetleg bozóttal benőtt) fel egészen a vár előterében található turistaházig (a turistaházhoz egyébként egy jól karbantartott kőzúzalékos út is vezet, de a kiindulópontját nem kerestük meg, feltehetően valamelyik közeli faluból indul).

A vár története:

„Császárvár (Cesargrad) szinte mindenben különbözik a szomszédos Kunspergtől. Először akkor említik meg, amikor Zsigmond király, 1399-ben odaadományozta Cillei Hermannak. Jelentős eseményt a várral kapcsolatban nem említenek, amelyet a későbbiekben Paumkircher András, Bakócz Tamás és a monyorókeréki Erdődyek bírtak, akik ezen birtokukat az újabb időkig megtartották. Az 1573-as parasztfelkelésben megrongálódott, de a későbbiekben mégis csak kijavítatták, ám a XVII. századra felhagyták.

Császárvárnak nincs lakótornya, ezért szerkezeti együttese, jelentősen különbözik a szomszédos Kunspergtől.

Császárvár tágas területét, kör alakú tornyokkal erősítették, ami azt valószínűsíti, hogy az ilyen típusú várak a későbbi időkben keletkezhettek, amikor a várvédelemhez, már sokkal több ember szükségeltetett, amihez nagyobb alapterület is kellett. Egy hegyre építették fel úgy, hogy három oldalának meredeksége miatt, megközelíteni nagyon nehezen lehetett. Messziről csak felső vár egy része látszódik. Az S tornyon átmenve a vár árkához érünk (52. ábra), amit valaha egy fal is védett, a továbbhatolás elleni védelemként emelték a későbbiekben az A tornyot (ezt a teljesen eltérő építési módja is mutatja). Egy nagyobb épület B melletti egyenetlen úton, a felső várhoz juthatunk, melybe a mellé épített F kapun át mehetünk, amit nagyon alkalmatos módon helyeztek el, mivel magából a várból is védeni lehetett. A felső vár belsejének egy része a G várudvarból állt, ahonnan a K részbe juthatunk, ahol egyedüliként voltak a lakóhelyiségek, melyek emeleteit gerendákkal választották el. Fönnmaradt a H torony földszintjének boltozata, az L M N helyiségek boltozatainak csak nyomai vannak. A további helyiségek a védelem céljait szolgálták. A K helyiség előtt valamiféle folyosót találhatunk J – I, melyhez az E bástya támaszkodott, tőle egy fal vezetett az A toronyig. A felső vár homlokzati részének szokatlanul vastag falai vannak, mivel itt tüzérségi támadásra is kellett gondolni (53. kép), ezért érthető, hogy miért építették fel a későbbiekben a P1 és a P2 bástyákat, melyektől falak indultak az S kaputoronyig, illetve északon a P2 –ig, így az egész területet zárttá vált. Az N helyiség fölötti, első emeleten volt a várkápolna, melynek a szentélye a homlokzati fal mélységében volt. A vár régi képét Vischer rajzolta meg (Topographia Styriae, 1682.), ami még megközelítően is csak alig jeleníti meg hűen a vár régi képét.”

A vár története Engel Pál adatai szerint:

A vár 1339-ben királyi birtok, 1339-1456-ig a Cilleieké, majd a Baumkircher családé 1457-1501-g, aztán a Stubenbergeké 1501-1543-ig, végül az Erdődyeké egészen a 20. század elejéig.

A vár mai állapota:

A vár előterében lévő turistaháztól, kb. öt percnyi emelkedő után érhetünk a valamikori külsővárba. A vár romjainak bejárásához feltétlenül magunkkal kell vinni a Szabo féle alaprajzot, melyen pontosan követhetjük a vár egykori elrendezését. A legtekintélyesebb része, még mindig az un pajzsfal melyen egyetlen nyílás, a valamikori várkápolna szentélye látható, amit a tekintélyes vastagságú falban alakítottak ki. A várudvar bozóttal sűrűn benőtt, de a kápolna udvari előteréből jól áttekinthető a belső vár egésze. A valamikori palota és az egyéb épületek, egy „U” betűt formáznak, melynek két szárát egy fallal kötötték össze. Itt volt az érdekes kialakítású kapu is, amit kívülről egy téglány alakú kapuudvarral erősítettek meg. A vár északi sarkában lévő romok annyira föltöltődtek, hogy felkapaszkodva kitűnő kilátás nyílik az alant kígyózó folyóvölgyre és a szemközti, alacsonyabban fekvő Riszvica-i templomra.

/Szatanek József/

Forrás:

Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb

GPS: É 46° 3.617 (46.060284)
K 15° 43.337 (15.722288)

Klanjec kisvárosa, illetve Cesargrad-Császárvár romjai a legkönnyebben Zágráb irányából közelíthető megúgy, hogy a Zágrábot félkörívben megkerülő autópályán haladunk a Jankomir-i csomópontig. A csomópontban északnyugat felé, Zabok-Krapina útiránynak megfelelően haladunk tovább, egészen Zabok településéig. A Zaboki leágazásban kell kilépnünk az autópályáról, Klanjec felé (205-ös út). Ezen az úton megyünk nyugati irányba kb. 18 km-t, amíg Klanjec-be nem érünk. A várhoz vezető út erről a főútról ágazik le jobbkéz irányába. Itt egy "Y" kanyart is találunk, melynek délkeleti szára a városközpontba, míg nyugati szára a szlovén határ irányába vezet. A várhoz felvezető utat tájékoztató táblával is ellátták. A vár alatt egy turistaház is van, így annak kiszolgálására egy viszonylag jó minőségű erdei utat alakítottak ki. Ezen egy kevésbé igényes személyautóval, vagy terepjáróval, egészen a vár külső faláig juthatunk. Leágazás nincs, de utunkat egy piros karikával jelzett turistajelzés is végigkíséri. Aki sajnálja az autóját, annak bizony, kb. 80 perces, folyamatosan emelkedő, közepes kondíciót igénylő gyalogtúrával kell számolnia. Miután meglehetősen nagy területű várról van szó, így bejárása csak is lombmentes időszakban javasolt. A vár egyéb időszakban is jelentős látványt mutat, de nyáron sűrű aljnövényzettel kell számolnunk.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció